Bill Gates gyógyíthatóvá akarja tenni az Alzheimer-kórt
Gates családjában több férfi is szenved Alzheimertől. A tudósok már azonosították a géneket, melyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A Microsoft alapítója 50 millió dollárt fektetett be a betegséget övező kutatásokba, hogy elkerülhesse agya leépülését.
A gyógymód az Alzheimer-kórra az orvostudomány Szent Grálja. Egyelőre nem sikerült megtalálni. Nemhogy gyógymód nincs a betegségre, de még a súlyosbodását sem tudják lassítani. Nem ez az első projekt, amit a számítógépes mogul támogat. Szerinte ugyanis bármikor halálos vírus söpörhet végig a világon!
A Gates-családban is jelen van
"Bármilyen kezelési módszer előrelépést jelentene ahhoz képest, ahol most vagyunk", mondta Bill Gates a CNN hírtelevíziónak adott exkluzív interjújában. A csatorna orvosi szaktudósítója, Dr. Sanjay Gupta számos országban interjúvolta már Gatest, de elmondása szerint sosem látta még ennyire átszellemültnek és elszántnak, mint amikor az Alzheimerről kezdett beszélni.
Gates alapítványa eddig az úgynevezett "nem kommunikálható betegségek" kezelésébe és gyógyításába fektetett irdatlan pénzeket több száz millió dollárt. (E gyűjtőnév alá tartozik az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás stb.) Alapítványa a HIV és a malária terjedésének visszaszorítására is sok pénzt áldozott.
G"Családomban több férfinak is van Alzheimerje. Úgyhogy láttam már a betegség lefolyását. Ez persze nem az egyetlen motivációm, de nyilvánvalóan odavonzott a témához", mondta Gates.
Gupta kérdésére a milliárdos beismerte, hogy tart attól, egy nap őt is Alzheimerrel diagnosztizálják, hogy "az elmém romolni kezdhet. Remélem sokáig élhetek ilyen korlátok nélkül."
Gates egész életében a szürkeállományából élt. Tudásintenzív ágazatban lett vezető. Nem tudná elképzelni az életet gondolkodás és tudásanyagok elemzése, befogadása nélkül.
Közel egy éve már mást sem csinál, minthogy az Alzheimer-kórral foglalkozó tudósokkal, kutatókkal diskurál.
Kései diagnózis
Kapcsolódó cikkeink:
Alzheimer Világnap - Így úszhatjuk meg a kórt
Elkerülhető az epekőműtét és az Alzheimer-kór mediterrán étrenddel?
Alzheimer Világnap - Csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata
Étrenddel csökkenthető az Alzheimer-kór kockázata
A kórt Dr. Alois Alzheimerről nevezték el, aki 1906-ban írta le először a tüneteket. "August D" névvel illette azt a hölgypáciensét, akinél az emlékezet jelentős csökkenését, súlyos paranoiát és pszichológiai változásokat észlelt. Amikor a nő meghalt, a boncolásnál meggyőződött róla, hogy az agyban nagy elváltozások alakultak ki.
Nemcsak összement az agya, de az idegsejtek körül és bennük nagy fehérjelerakódások alakultak ki. Két fehérje, melyet az orvostudomány ma taunak és amiloidnak hív, okozza ezt a lerakódást, gátolva a neuronok közötti ingerületátvitelt. (Egyébként mindkét fehérje természetesen előforduló eleme az egészséges agysejteknek.)
Ezek az elváltozások évekkel azelőtt kezdődnek, hogy a kór tünetei jelentkeznének az emberen. Az elmúlt években a képalkotó technológiák segítségével alaposabb képet kaphatnak az orvosok a páciensek agyának állapotáról, így hatékonyabb lett a diagnosztizálás, de még mindig túl későn fedezik a kórt.
Globális probléma
Mivel nemhogy gyógyítani, de a betegség lefolyását lassítani sem képesek az orvosok - gyakorlatilag a diagnózis már túl későn jön.
- Világszerte 47 millió ember él Alzheimer-kórral, az ő emlékeiket és kognitív (gondolkodó, elmebéli) képességeiket rabolta el a betegség.
- Az USA-ban 66 másodpercenként diagnosztizálnak egy új beteget Alzheimerrel.
- Az Egyesült Államokban 5 millió ember él a kórral, kezelésük csak évente 259 milliárd dollárt emészt fel.
- Mivel az emberek egyre tovább élnek a világ minden táján, az Alzheimer előfordulása minden bizonnyal nőni fog, nemcsak a népességnövekedés miatt.
- 2050-re Amerikában 16 millióra nőhet az Alzheimerben szenvedők száma, ha nem sikerül addig gyógymódot találni. Kezelésük költsége 1000 milliárd dollárt emészthet fel évente.
Keresik a gyógymódot
Gates 50 millió dollárt költ az Alzheimer-kutatások felgyorsítására a Dementia Discovery Fund keretén belül, mely az állami és magánfinanszírozók közötti partnerség jegyében jött létre. Gates szerint az eddigi kutatások a két fehérjefajtára irányultak, ezt ő a "fősodor" metódusának tartja, de pénzével alternatívabb kutatási irányokat szeretne finanszírozni.
Például az agysejtek immunrendszerének megértését (és a gliálsejtek szerepét az immunrendszer aktiválásában) vagy a sejtek energiájában, életgörbéjének megértését, hogy a kór létrejöttének mélyebb okait és mozgatórugóit tudja tetten érni - s ezek módosításával akár a gyógymódot is feltalálni. Gates szerint valószínűleg a két megközelítési mód -a fősodorbeli és az alternatív- ötvözete fog célra vezetni.
Eddig felsültek a gyógyszerek
2002 óta 400 gyógyszertől remélte a gyógyszeripar, hogy ez lesz az Alzheimert kezelni tudó csodaszer. Egyik sem váltotta be a hozzá fűzött ígéreteket a klinikai kísérletek során. Vannak persze gyógyszerek, melyek segítenek enyhíteni az emlékezetkiesést és más kognitív tüneteket, de az Alzheimert egyik sem tudja gyógyítani.
A Harvard University professzora, az Alzheimer-kórért felelős gének azonosításában is fontos szerepet vállaló Dr. Rudy Tanzi a CNN-nek azt nyilatkozta, az Alzheimerről is úgy kell gondolkodnunk és úgy kell hozzáállnunk az elkerüléséhez, mint ahogy azt a szívbetegségeknél tesszük. Fő a preventív kezelés, a megelőzés.
Amíg megtalálják a gyógymódot, Gates megtesz minden tőle telhetőt, hogy agyát edzésben tartsa. Az alapítványa élén végzett munkájából kifolyólag folyton új emberekkel találkozik, akik tudásanyagokat adnak át neki, új dolgokat, összefüggéseket magyaráznak el neki. Elmondása szerint ezt élvezi a legjobban az életben: a tanulást, a dolgok megértését.
(CNN)