2017. október 22. vasárnap
Előd és Korinna napja

Alzheimer Világnap - Így úszhatjuk meg a kórt

Nagyon fontos a demencia korai felismerése és az is, hogy a lakosság széles körében tudatosuljon, hogy az egészséges életmód követésével nagy eséllyel előzhető meg az idősebb korban kialakuló demencia. Ez a célja az Alzheimer Világnapnak és a világhónapnak.

 

 

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már több mint 80 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Minden év szeptember 21-én, Ausztráliától Zimbabwéig emberek tömegei vesznek részt olyan eseményeken, amelyek segítségével felhívhatják a figyelmet az Alzheimer Világnapra, és kifejezhetik szolidaritásukat a globális ügy mellett.

Az ADI és a helyi  Alzheimer Társaságok szeptemberben tartják az Alzheimer Világhónapot immáron hatodik éve. A globális kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a demenciával élők drasztikusan növekvő számára, és a betegség globális stigmatizációjára.

Az idei kampány szlogenje: „Ne felejts!”.  Témája a demencia korai felismerésére, a korai diagnózisra és a megelőzésre fókuszál.

Olvassa el a világnapról írt reggeli cikkünket is, amelyben sok hasznos tudnivalót is talál a kór elkerülésével, felismerésével kapcsolatban!

 

Korai Felismerés és diagnózis 

  • A demencia megelőzése és korai diagnózisa pénzt megtakarítást jelent a kormányoknak: csökkenti a rendkívüli vészhelyzet és az elkerülhető egészségügyi beavatkozások költségeit, javítja az ellátás minőségét, és növeli a szociális, közösségi és egyéb gondozási szolgáltatások hatékonyságát. 
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) demenciára vonatkozó globális tervének célkitűzései által a kormányoknak esélyük és felelősségük van a demencia ismertségének nagy mértékű növelése, annak felismerése és diagnosztizálása tekintetében. 
  • Fontos a demencia korai felismerése, mert feloldja a betegséget körülvevő titokzatosságot és megbélyegzettséget, lehetőséget ad a kezelési módok és azok igénybevételére vonatkozó információk megismerésére, javítja a beteg és az ápolója életminőségét, és több időt biztosít a betegnek és a családjának a jövő megtervezéséhez. 
  • Az alacsony jövedelmű országokban csak minden tizedik demenciával élő személy kerül diagnosztizálásra. Sokan ezért nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást. A betegek részére nagyobb szakorvosi hozzáférést kell biztosítani, hogy időben hozzájuthassanak a diagnózishoz és a támogatásokhoz. 
  • A demencia diagnosztizálása gyakran későn történik meg. A korai diagnózis nagyon fontos, hogy a demenciával élők és gondozóik is hosszabb ideig tartalmasabb és produktívabb életet élhessenek, illetve megkaphassák a szükséges támogatást. A korai diagnózis továbbá lehetővé teszi, hogy a beteg és családtagjai felkészültebbek legyenek a betegség előrehaladtával. 
  • A korai diagnózis jelentősen megváltoztatja a demenciáról alkotott elképzeléseket, megmutatva,  hogy támogatással, tiszteletettel, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával a lehető legjobb életminőség érhető el. 
  • A demenciával diagnosztizált betegeknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a demencia kutatásban, amely új kezeléseket, új gyógymódokat, illetve az ellátás javítását szolgálhatja.

 

Fontos a prevenció!

10116.jpgA 2014. évi Alzheimer Világjelentés már meggyőző bizonyítékot közölt a demencia rizikójának csökkentésére. A népesség számára fennálló demencia kozkázatokat csökkenteni lehet a dohányipar ellenőrzésével, a hatékonyabb megelőzéssel, a magas vérnyomás és a cukorbetegség felismerésével és ellenőrzésével. A Jelentésben a londoni King’s College professzora, Martin Prince hangsúlyozza, hogy a demenciát még késői életkorokban is ugyanúgy potenciálisan csökkentheti a cukorbetegség és a magas vérnyomás féken tartása, mint a dohányzás beszüntetésére és a szív-érrendszeri megbetegedések csökkentésére tett intézkedések.

 

Megállapította, hogy a cukorbetegség 50 %-kal emelheti a demencia rizikóját. Mivel a túlsúlyosság és a fizikai aktivitás hiánya fontos kockázati tényezők a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásában, emiatt szintén célterületek.  Míg a magas-jövedelmű országban az emberek szív-érrendszeri egészségállapota javul, sok alacsony- és közepes-jövedelemű ország állampolgárai növekvő mértékben vannak kitéve szív-érrendszeri rizikó tényezőknek, emelkedik esetükben a cukorbetegség, a szívbetegség és az infarktusok előfordulási mutatója.

A Jelentés rávilágít arra, hogy a dohányzás elhagyása erős korrelációt mutat a demencia kockázat csökkenésével. Azok a tanulmányok, amelyek a 65 éves és idősebb korosztályban vizsgálták a demencia előfordulást, azt mutatják, hogy a volt dohányosok is hasonló rizikóval számolhatnak, mint a nemdohányzók, míg azok akik továbbra is dohányoznak, sokkal magasabb rizikót vállalnak.

A jelentés kihangsúlyozza, hogy ha idős korunkat egészségesebb aggyal érjük meg, valószínűleg tovább élünk boldogabb és önállóbb életet és sokkal kisebb az esélyünk arra, hogy kifejlődik a demencia. Az agy egészségének támogatása egész életen át fontos, de különösen fontos a középkorúak esetében, mert az agyi elváltozások már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődhetnek. Az egészségesebb életvezetés pozitív lépés afelé, hogy megelőzzünk számos hosszú távú betegséget, beleértve a rákot, a szívbetegséget, az infarktust és a cukorbetegséget. Soha nem  késő változtatni!

 

Kockázatcsökkentők

A legtöbb ember nincs tudatában azoknak a tényezőknek és tevékenységeknek, amelyek potenciálisan csökkentik a demencia kockázatát. Hat emberből alig egy (17%) tudta, hogy a barátokkal és a családdal való szociális kapcsolata csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Az embereknek csak negyede (25%) azonosította, mint lehetséges tényezőt a túlsúlyosságot és ötből csak egy (23%) mondta, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a kockázatot, segít a memória megőrzésében.  A felmérés azt is feltárta, hogy több, mint kétharmada a megkérdezetteknek (68%) aggódik, hogy későbbi életszakaszában  demenssé válik.

Martin Prince professzor szerint számos tanulmányból már most is van bizonyíték arra, hogy a demencia előfordulása csökkenő tendenciát mutat a magas-jövedelmű országokban, amely a lakosság rendszeres oktatásával, a növekvő tudatossággal, a javuló  szív-érrendszeri egészségi állapotával hozható összefüggésbe.

A Bupa Nemzetközi igazgatója,  Graham Stokes professzor szerint az életkorkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség előrehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek tünetei vannak. Az egészséges életmód nagyobb hangsúlyt kap a magas-jövedelmű országokban, mint az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban.