2017. október 22. vasárnap
Előd és Korinna napja

Bill Gates szerint bármikor halálos vírus söpörhet végig a világon

A Microsoft alapítója immár bő másfél évtizede szenteli idejét és vagyonát a globális népegészség javításának. A Bill and Melinda Gates Foundation új vakcinák és hordozható teszt-eszközök fejlesztését is pénzeli. Gates képben van a kihívásokat illetően: attól tart, hogy egy új vírus rengeteg áldozatot szedhet a világban.

Az Ebola és a Zika vírus terjedése a közelmúltban ismét rámutatott, hogy a globális összefogás a járványügyi krízishelyzetek megoldására még mindig nem elég hatékony, mutatott rá a davosi Világgazdasági Fórumon Bill Gates.

 

8231.jpg

A milliárdos úgy látja, több erőforrást kellene fordítani a jövőben járvánnyá hatalmasodható fertőzések gyógymódjainak kifejlesztésére. "Mindig azért drukkolok, hogy ne jöjjön a következő 10 évben egy nagy járvány, mint például a madárinfluenza. Úgy gondolom jobb gyógyászati eszközeink vannak, sokkal jobban tudunk reagálni, de egy kissé sérülékenyek vagyunk, ha egy vírus túl gyorsan terjed el."
Gates védelmébe vette az ENSZ Világegyészségügyi Szervezetét (WHO), melyet oly sok kritika ért a 2014-es Ebola-járvány kezeléséért. A vírus többezer ember halálát okozta Nyugat-Afrikában. Gates szerint a nemzetközi szervezetnek nem volt elég alkalmazottja és pénze a válsághelyzet elégséges kezelésére.
Az üzletemberből emberbarát jótékonykodóvá lett Gates aggasztónak tartja azt is, hogy a kórokozók egyre inkább rezisztensek az antibiotikumokra. Ez egy ketyegő bomba. Szerinte az antibiotikumok sikere tudatlanságot szült a világban. Mindenki azt hiszi, hogy a gyógyszer bármire csodaszer. Holott egyre kevésbé az.

 

Elhasználtuk az antibiotikumokat

Túl sokat és túl gyakran írtak fel az orvosok antibiotikumokat a betegeiknek, szinte rutinszerűen, ez vezetett ahhoz, hogy a patogének kifejlesztették a rezisztenciájukat, ami már most megnehezíti a HIV-vírus, a TBC és a malária elleni védekezést.
Gates úgy véli, a gazdag országoknak kötelessége a szegény országok segítése a népbetegségek visszaszorításában. Ez nemcsak humanitárius, emberbaráti célból indokolt, hanem önérdek is. Ha egy járványt nem lehet feltartóztatni, az a fejlett ipari országokra éppúgy lecsap, mint a szegény országokra.
Pozitív példának tartja azt, hogy sikerült világszerte megfékezni a gyermekbénulás (polio) terjedését. A polio már csak Pakisztánban és Afganisztánban számít népbetegségnek. Ha a következő 3 évben nem diagnosztizálnak új eseteket, akkor ez lehet a második betegség, melynek előfordulását sikerült visszaszorítani a Föld népességében. Az első a himlő volt 1980-ban.


Dame Sally Davies, Anglia egészségügyi minisztere a BBC-nek elmondta, stábjával összeállítottak egy "szörnyű influenza" szcenáriót, amelyben azt dolgozták ki, mit kellene az állami szervezeteknek tenniük, ha kitör egy óriási influenzajárvány. Davies szerint a brit hatóságok "nagyon fel vannak készülve" egy ilyen eshetőségre. De így is 6 hónapba telne, hogy az új, mutálódott vírustörzs ellen ki tudjanak fejleszteni egy védőoltást, tette hozzá Davies.
Ha a rémálom-szcenáriók esélyeiben gondolkodunk, elegendő a legutóbbi járványra emlékeznünk, ami végigsöpört a nyugati világ gazdag országain is: a 2009-es H1N1-járvány 19 országban a lakosságnak legalább a 20 %-át éritnette, köztük az iskolás gyerekek közel felét. Az érintettek közül nem mindenkiben alakultak ki influenzaszerű tünetek. A statisztikák szerint a vírusban 200 000 ember halt meg világszerte.
Az H1N1-vírus Mexikóban ütötte fel a fejét 2009-ben, majd villámgyorsan elterjedt a világon.


Kutatók egy nemzetközi csoportja 90 000 vérmintát tanulmányozott át a járvány előtt és után Indiában, Ausztráliában, Angliában és más országokban. Azokat az antitesteket keresték a vérben, amelyeket a szervezet az H1N1 ellen fejleszt ki, ebből állapítható meg, hogy kinek a szervezetébe került be a vírus. A vizsgált személyek 24 %-a bizonyult fertőzöttnek.
A vírus szomorú hozadéka az volt, hogy fiatalabbak haltak meg, mint ahogy az a hideg évszakhoz köthető influenzáknál megszokott. Ez annak is köszönhető, hogy az idősebb emberek már ki voltak téve a vírusnak évtizedekkel korábban, ezért szervezetük immunitást szereztek ellene.

 

Forrás: Thomson Reuters Foundation, BBC