2017. november 22. szerda
Cecília napja

Egyre több EU-tagország ellenzi a rákkeltéssel gyanúsított glifozát használatát

Idén hivatalos európai polgári kezdeményezés (ECI) indult a glifozát betiltásáért, amelyhez eddig több mint 1,3 millió uniós állampolgár csatlakozott. A glifozátról október 24-én szavazott az Európai Parlament, de végül nem született döntés az ügyben.

10494.jpgAnnak ellenére, hogy az uniós javaslat a valószínűleg rákkeltő szer kivonását szorgalmazta, 5 év türelmi idővel, az Európai Bizottság a vegyszer újabb tízéves engedélyezését javasolta, de nem kapott kellő többséget a tagállamoktól. Magyarország a vegyszer további használatának támogatói között volt. Végül elhalasztották a szavazást az uniós tagállamok a gyomirtó szer további engedélyezéséről.

Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Olaszország, Málta, Szlovénia és Svédország utasította el a javaslatot, míg Németország és Portugália tartózkodott. A többi uniós tagállam, köztük Magyarország is, támogatta a rákkeltéssel vádolt gyomirtó újabb 10 éves engedélyezését. „Azt várjuk a kormánytól, hogy a magyar emberek egészségének védelmét szem előtt tartva ne szavazzák meg a szer további engedélyezését a következő szavazáson” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

 

Ezeket is érdemes elolvasni:

Sikeresek az új immunterápiák

Etanollal gyógyítanak bőrrákot

Fejben dúl el a gyógyulás

Szoftver keresi a daganatot

Géntechnológiás injekcióval a rák ellen

Mesterséges intelligencia a rákgyógyításban

Növényi utak a rák legyőzésében

A glifozát világszerte és Magyarországon is a legelterjedtebb gyomirtó szer. Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást. Mint később kiderült, ezen hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok nagy mértékben szó szerint lemásolták a Monsanto óriásvállalat dokumentumait.

A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben nekrózist és apoptózist, azaz nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. A napokban bemutatott átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészégre és a környezetre. A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek.

 

A kutatásról

A kutatók 317 mintát vettek 11 országban különböző művelésű földeken : Dániában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Hollandiában, Franciaországban, Portugáliában, Németországban és Magyarországon is. Vizsgálták többek között gabonák, gyökérnövények, napraforgó, repce, zöldségek termőtalaját. A kutatók és a hatóságok általában csak a vizek növényvédő szerek általi szennyezettségét vizsgálják – ez a kutatás volt ez az egyik első átfogó európai talajvizsgálat - mutat rá a Greenpeace.

Mind a 11 vizsgált országban, köztük a magyar talajmintákban is kimutatták a glifozátot és az AMPA-t. A talajokban mért koncentrációk többször ijesztően magasak voltak, elérték a 2 mg/kg-ot is. Ez a mennyiség már mérgező olyan fontos talajlakó élőlények számára, mint a giliszták, hasznos gombák és baktériumok; valamint legyengíti a növények természetes patogének elleni védekezőképességét.

A Wageningeni Egyetem kutatói szerint – tekintve a glifozátmaradványok komoly jelenlétét az európai talajmintákban – nem észszerű a glifozát újraengedélyezése. A glifozátnak és az AMPA-nak ugyanis káros hatásai lehetnek a talajok biodiverzitására, a vízi szervezetekre és az emberi egészségre.