2017. július 26. szerda
Anna és Anikó napja

Forradalmasíthatja a rákgyógyítást a mesterséges intelligencia

Teljesen átalakíthatja a rákgyógyászatot, hogy amerikai cégek a mesterséges intelligenciát vetik be a gyógyszerek hatásának tanulmányozására. Az alapos vizsgálatra rendszerint a gyógyszerek engedélyezéséhez vezető klinikai kísérleteknél kerül sor, a piacra dobás után már ritkán. 

9423.jpgAz orvostudomány nagy feladata és küldetése napjainkban a rák legyőzésének kutatása. Ehhez jönnek jól a számítógépes kódok.
A gyógyszeripari vállalatok akkor végzik a legtöbb vizsgálatot gyógyszereik hatását illetően, amikor klinikai tesztekkel kell bizonyítani a hatékonyságukat, hogy a hatóságok engedélyezzék a termék piacra dobását. Miután bevételtermelő eszközzé vált a portéka, már a következő "nagy sláger" létrehozására koncentrálják K+F-erőfeszítséiket és büdzséiket. (K+F: kutatás-fejlesztés.)
Pedig rengeteg információ nyerhető és tanulság vonható le abból, hogyan használják a rákgyógyszereket a való életben, amikor a betegek az életükért küzdenek. Erre jöttek rá olyan startup cégek, melyek a szoftverek egyre kifinomultabb adatelemző képességét vetik be a gyógyszerek megértésére.

 

Együttműködés a rák elleni harcban

Növényi utak a rák legyőzésében című cikkünk az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az Újvidéki Egyetem munkatársainak közös fejlesztésével veszi fel a harcot a gyilkos kórral.

Az onkológiára specializálódott, 1,2 milliárd dollárt érő Flatiron Health nevű New York-i startup cég a gyógyszereket engedélyező kormányhivatallal, az FDA-vel szövetkezett 2016-ban, hogy jobban megértsék a rákgyógyszerek viselkedését az emberi testben, vagyis a kezelés során. A Flatiron hatalmas adatbázist halmozott fel a rákbetegek kórházi kezeléseiről - ezekben az adathalmazokban eddig javarészt csak a biztosítók szoktak kutakodni, hogy kiszámolhassák a kezelések költségeit és azok rájuk eső részét.

 

A startupoknál az adatbázisok anonimizáltak, a személyes adatokat kivették belőlük, így a páciensek személyazonossága nem állapítható meg. Erre nincs is szükség. A lényeg a statisztikai relevancia: hány betegben milyen változásokat indukáltak a gyógyszerek. Minél több betegben hatékony a gyógyszer, annál jobb.

Az ilyen jellegű tájékozódás olyan ritka, hogy a szakmában "nem konvencionális" forrásoknak nevezik a terápiás, gyakorlati alkalmazásból nyert adatokat. A szoftverek például a gépekben lévő, elektronikus adatok alapján elemezheti, hogy egy rákgyógyszer milyen dózisú, milyen időtartamú alkalmazása hogyan járult hozzá a tumor méretének csökkenésével, s milyen mértékű és tempójú volt a gyógyulás. Arra is választ lehet kapni az adatokból, hogy egy rákgyógyszer milyen típusú tumor ellen vethető be a legnagyobb sikerrel.


A 2016-os stratégiai együttműködés kezdete óta a Flatiron egy alkalommal prezentálta kutatási eredményeit az American Klinikai Onkológiai Szövetség (ASCO) éves konferenciáján, összesen 14 vizsgálat konklúzióit - bár az eredmények a szakemberek szerint eddig nem szolgáltak igazán nagy meglepetésekkel. Hacsak az nem meglepő, hogy az orvosok gyakran nem úgy használják a gyógyszereket, ahogy azt az FDA előírja.

A Flatiront 2012-ben alapították, s jelenleg a rák immunterápiában alkalmazott gyógyszereket vizsgálja előszeretettel a cég, például a PD-1 ellenőrzőpontokat blokkoló gyógyszereket.

 

A Flatiron nem az egyetlen ilyen jellegű cég, mely együttműködik az FDA-vel. Ezek a vállalkozások nemcsak az új, komputerizált adatelemző képességeikkel töltenek be fontos piaci rést, hanem azért is, mert ilyen tömeges méretben nehezen lehet elektronikus adatokhoz hozzájutni a piaci szereplőktől. A Flatiron szövetkezett a Foudnation nevű startuppal is, együtt 20 000 beteg adatait kezelik. A hozzájuk hasonló cégekhez fordulnak hát a nagy gyógyszergyárak és pénzért megveszik a releváns adatokat, hogy azok ismeretében dolgozzák ki terveiket arról, fejlesztés alatt lévő gyógyszereiket hogyan teszteljék.

A gyógyszeripari óriások szoktak véletlenszerű klinikai felméréseket végezni gyógyszereik hatásáról a való életben is (tehát piacra dobott termékeknél), de hogy ebből valami képet kapjanak a gyógyszer hatékonyságáról, ahhoz idő kell (a sikeres gyógyulás vagy a rákbetegség győzedelmeskedése a beteg felett nem egyik hónapról a másikra meg végbe).

 

A Flatiron-féle cégek hallatlan előnye a valós életben végzett véletlenszerű klinikai vizsgálatokkal szemben az, hogy több évre visszamenő adatai vannak (a Flatironnak például 2011-ig), tehát retrospektív módon azonnal elemezhető a kezelések eredménye - míg az említett véletlenszerű, valós idejű vizsgálatoknál várni kell, mire hatni kezd a gyógyszer az alanyoknál.

A Flatiron két irányban dolgozik: emberekkel is átnézeti az adatokat, miközben a gépi intelligencia is elemzi azokat. Az új elemzési módszer azért is nagy segítség a rákgyógyászatban, mert olyan gyógyszerek hatásáról, mint a pembrolizumab (másik nevén Keytruda, poroldatos), a nivolumab (Opdivo) viszonylag kevés adattal rendelkeznek a piaci szereplők.

 

Számos észak-amerikai kórház is szövetkezett (a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center, a bostoni Dana-Farber Cancer Institute és a torontói Princess Margaret Cancer Centre), hogy hasonlóképpen rakják össze adattömegeiket és futtassák rajtuk át a szoftvereket. A GENIE névre hallgató szövetség már genetikai adatokat is tartalmaz, mert a tumorminták alapján génvizsgálatot is végeztek, így össze tudják vetni, hogy például néhány száz ember, aki egy ritka génmutációval rendelkezik, ami hajlamossá tette őket egy bizonyos rák kialakulására, hogyan reagálnak egy bizonyos gyógyszerre. Itt már nagyon targetált adatokat lehet nyerni.

(A Business Insider és az xconomy.com cikkei alapján.)