2017. november 23. csütörtök
Kelemen és Klementina napja

Végstádiumú bőrrákot gyógyítanak új géntechnológiás injekcióval

Az orvostudomány évtizedek óta próbálta létrehozni azt a vakcinát, ami megtanítja a testnek, hogy szelektíven, összpontosítva támadja meg a tumorsejteket. Két új vakcina sikerrel működik kifejlett, késői stádiumú bőrrákbetegeknél

9483.jpgMinden tumorban génmutációk találhatók, némelyikben elég sokféle is,  ezeket kell a vakcinával újfent bevinni a testbe, hogy a test immunválaszát kiváltsa. A neoantigének olyan fehérjék, melyek csak a rákos sejtekben jelennek meg, az egészséges sejtekben nem. A tudósok ezért neoantigéneket tartalmazó vakcinákat dolgoztak ki, arra számítva, hogy a neoantigén bejuttatása a szervezetbe immunreakciót vált ki a szervezetben. A test idegen anyagként ismeri fel, megtanulja megtámadni és elpusztítani, s e rávezetés révén a tumort is elkezdi pusztítani.

 

Az immunterápia reményeiről itt írtunk korábban. A rák kialakulásában szerepet játszik az elhízás is, de növelheti a rákbetegség esélyét az is, ha a szüleink vegetáriánusok. A rák gyógyításában új utakat nyit a mesterséges intelligencia is. A megelőzés 12 pontjáról itt olvashatnak.

Az egyik 13 fős kísérletben 8 betegnél mutatták ki, hogy szervezetükben megszűnt a rákos sejtburjánzás. A vakcinakúra előtt persze műtéti úton távolították el a tumort, így a vakcina a további tumorképződést állította meg. Két évvel az eljárás után sem újult ki náluk a rák.

Egy másik, kisebb fókuszcsoportú, 6 fős vizsgálatban 4 páciensnél járt sikerrel a módszer. Őket melanómával dianosztizálták.

A neoantigének azonban nagyon speciálisak, minden betegnél másfélék. A vakcina azonban eddig csak olyan betegekben bizonyult hatékonynak, akiknél a tumorban sokféle génmutáció volt jelen.

 

Az egészségügy mai menetében a rák diagnosztizálása után általában 6 héttel kezdik meg a kezelést a betegek. Csakhogy a tudósoknak az említett két kísérletben eleinte 3-4 hónapba telt, mire elkészültek a személyre szabott vakcinával. Ehhez génvizsgálatot kellett végezniük a tumorból vett sejtek DNS-én és RNS-én. Egy algoritmus végezte annak elemzését, hogy a mutációk ismeretében mi lehetne a leghatékonyabb vakcina. Mindegyikbe maximum 20 neoantigént vittek be. A betegek több injekciót is kaptak hónapon át.

A szakembereknek szerencsére sikerült 6 hétre lecsökkenteniük a vakcinafejlesztés időtartamát.

Az Egyesült Államokban számos vállalkozást alapítottak nemrég ennek az ígéretes rákterápiának a fejlesztésére, köztük a BioNTech, az Advaxis, a Gristone Oncology és a Neon Therapeutics nevű startup cégeket. 2016-ban a San Francisco-i Parker Institute for Cancer Immunotherapy is belekezdett egy hasonló terápia kikísérletezésébe.


(Az MIT Technology Review cikke alapján.)