Ezen a hétvégén számos országban ismét elérkezett az óraátállítás, amely a téli időszámítás kezdetét jelenti. A tudományos megközelítések szerint a téli időszámítás kedvezőbb a jólétünk és egészségünk szempontjából.
Az órák visszaállítása évente kétszer, tavasszal és ősszel történik, eredetileg energiatakarékossági célokkal bevezetve az első világháború idején. Habár már sokszor felvetődött az óraátállítás megszüntetése, a gyakorlat még mindig fennáll a legtöbb országban.
A legújabb kutatások arra figyelmeztetnek, hogy az óraátállítás, különösen a tavaszi átállás, negatívan befolyásolhatja egészségünket. Míg a gyakori óraváltoztatások átmenetileg bosszantó zavarokhoz vezethetnek, a megoldás nem is olyan egyszerű. Felmerül a kérdés, hogy melyik időszámítást válasszuk hosszú távon.
Raymond Lam, a Brit Columbia Egyetem pszichiátria professzora szerint a standard, azaz téli időszámítás alkalmazása esetén a reggeli fény jótékony hatással van a biológiai óránkra, az alvásunkra és a hangulatunkra. A kutatások szerint a téli időszámítás alkalmazása segít az alvás minőségének javításában és az éberség növelésében.
Bár a nyári időszámítás több esti fényt hoz, a reggeli világosság eltolása sötét téli reggelekhez vezet, ami különösen nehézségeket okozhat a korán kelők számára. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a megfelelő reggeli fény elengedhetetlen az emberi cirkadián ritmus fenntartásához.
Alexandra Choi, a Vancouver Coastal Health közegészségügyi főorvosa arra figyelmeztet, hogy a kormányoknak alaposan meg kell fontolniuk döntéseiket a jövőbeni időszámításról, hiszen ezek hosszú távú következményekkel járnak az emberek egészségére. Az állandó téli időszámítás megőrzi a reggeli napkeltét, amely segít a biológiai óra szinkronizálásában.
A kérdés tehát nem csupán technikai vagy politikai jellegű, hanem közegészségügyi szempontból is kulcsfontosságú. A döntés széleskörű hatásokkal bír, és ezeket figyelembe kell venni, mielőtt véglegesen eltérnénk a hagyományos időszámítástól.
