A legújabb mesterséges intelligencia megoldás révén a kutatók képesek lesznek azonosítani azokat az egyéneket, akiknél fokozott a stroke kockázata. Ez a fejlődés forradalmi lépés lehet a személyre szabott orvoslás irányába.
Egy új tanulmány rávilágít, hogy a sztrók, amely a világ második legfőbb halálokának számít, genetikai kockázati tényezőit a DNS elemzésével lehet megismerni. Az ausztráliai Sydney Műszaki Egyetem (UTS) kutatói kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia alapú modellt, amely segít feltérképezni azokat a géneket, amelyek hozzájárulnak az iszkémiás sztrók kialakulásához.
A kutatók a DNS elemzése során azonosították az iszkémiás sztrókra hajlamosító géneket. Ezen új MI-eszköz segítségével a családtagok is tájékozódhatnak a sztrókhoz való genetikai hajlamaikról, ezáltal elősegítve a tudatosabb megelőzést.
A kutatás szerint a genetikai hajlam a stroke kockázatának körülbelül 38%-át teszi ki. A hagyományos megközelítésekkel ellentétben, amelyek nem veszik figyelembe a gének közötti kölcsönhatásokat, ez az új modell sokkal pontosabb kockázatbecsléseket kínál. Kairui Guo, a tanulmány vezető szerzője szerint a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a családok számára, hogy jobban megértsék a sztrók kockázatát.
A kutatók 18 olyan genetikai variánst fedeztek fel, amely szoros összefüggésben áll az iszkémiás sztrókkal. A modell képes volt az embereket alacsony, közepes és magas kockázati csoportokba sorolni, a magas kockázatú egyének esetében pedig 21%-kal nagyobb eséllyel következett be az első iszkémiás stroke, mint az alacsony kockázatú csoport tagjai között.
Ez a forradalmi megoldás megnyithatja az utat a személyre szabott orvosi kezelések előtt. Jie Lu, az Ausztrál Mesterségesintelligencia Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a jövőbeli cél egy olyan multimodális MI-eszköz fejlesztése, amely kombinálja a genetikai kockázatbecslést más egészségügyi adatainkkal a sztrók kockázatok pontosabb értékeléséhez.
A genetika csupán egy része a sztrók kockázati tényezőinek, ám ha a genetikai pontszámokat klinikai és életmódbeli információkkal ötvözik, az lényegesen javíthatja a korai felismerést és a megelőzést.
