Légszennyezettségben az unió legrosszabbjai között vagyunk
Csak részecskeszennyezés miatt több mint 10 ezren halnak meg idő előtt évente Magyarországon. Az EU környezetvédelemért felelős biztosa összehívta az EU nitrogén-dioxidra és a részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait folyamatosan megsértő tagállamok környezetvédelmi minisztereit, Magyarországét is.
Az EU környezetvédelemért felelős biztosa, Karmenu Vella mára hívta össze az EU nitrogén-dioxidra és a részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait folyamatosan megsértő tagállamok környezetvédelmi minisztereit, hogy megvitassák az Európai Unión belüli légszennyezés súlyos problémáit és annak kezelését. A meghívott tagállamok között van hazánkon kívül Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Csehország, Szlovákia és Románia.
Megöljük magunkat a kényelemért
A mostani miniszteri csúcstalálkozó az utolsó lehetőség, hogy a kilenc érintett ország azonnali hatékony intézkedések mellett kötelezze el magát, máskülönben a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás következő szakaszba lép, és a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt kereset indul az Európai Unió Bíróságán a tagállamok ellen. A Greenpeace levegőminőség-kampányosa, Benjamin Stephan a mai demonstráción kijelentette: „Az autók kipufogógázai tízezreket ölnek meg Európa-szerte annak ellenére, hogy jogszabályok védik a lakosságot. A kormányaink ugyanis évek óta nem teszik meg a szükséges lépéseket, hogy fellépjenek a törvénysértő légszennyezés ellen.”
Hazánk azon európai országok egyike, ahol a legmagasabb a légszennyezés miatti egészségkárosodás. Csak a részecskeszennyezés miatt több mint 10 ezren, nitrogén-dioxid-szennyezés miatt meg legalább 1200-an haltak meg évente Magyarországon idő előtt. A levegő részecskeszennyezése szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket és a magzatokban-gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. A városokban elsősorban a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid ugyancsak szív- és érrendszeri, valamint légúti megbetegedéseket okoz, és évente 75 ezer európai idő előtti haláláért felelős.
Magyarországon mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton (PM10 2016-ban Budapesten, Pécsett, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácott; NO2 2016-ban és 2017-ben Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Nyíregyházán) [2] rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket. A budapesti Széna téren a NO2 órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül.
Legális és illegális mérgezéseink
Magyarországon a részecskeszennyezés fő forrása a háztartási tüzelés, ezen belül is a hazánkban máig népszerű vegyes tüzelés, melynek aránya jelentősen megemelkedett a 2008–2010 közötti gázáremelkedés hatására. A száraz fa is szennyezőbb, mint a gáz- vagy a távfűtés; ám ha valaki lignittel, barna szénnel vagy nedves fával fűt, akkor még jelentősebben növekszik az egészségkárosító koromkibocsátás. A legnagyobb problémát az illegális műanyag-, textil- és egyéb hulladékégetés jelenti.
A Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport 2016-ban egy 6 pontos javaslatcsomagban kérte a Miniszterelnökséget, hogy lépjen fel hatékonyan a lakosság egészségének védelmében. Azóta a Vidékfejlesztési Minisztérium elindított egy szakmailag korrekt, de nem elég hatékony felvilágosító kampányt az illegális égetés ellen. Azonban a lignittüzelés beígért betiltása, és a szabálytalan égetés elleni hatékony kormányzati fellépés a mai napig várat magára. Mint ahogy az is, hogy a rászorulók megfelelő segítséget kapjanak annak érdekében, hogy szabályosan, egészségre ártalmatlan módon tudjanak fűteni. Szükség lenne továbbá a lakossági tüzelőberendezések szennyezéskibocsátásának szabályozására is – de ez az uniós szabályozás alapján csak a 2020-as évek elejétől lesz kötelező.
Még többet a légszennyezésről
Energiahatékonyság: az egészségre is jótékonyan hat
A fűtés mellett a dízeljárművek, azok közül is különösen az idősebb modellek járulnak jelentősen hozzá a légszennyezéshez. Míg Nyugat-Európa városaiból egymás után tiltják ki a régi dízeleket, addig hazánkban az utóbbi években nem csökkent a számuk. Budapesten és a légszennyezettségi határértéket rendszeresen túllépő többi magyar nagyvárosban nagymértékben csökkenthető lenne az egészségkárosító légszennyezettség, ha zöld zónák létrehozásával kitiltanák a legszennyezőbb járműveket a védett városrészekből, vagy bevezetnék a szennyezés alapú dugódíjat.
„Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy mind a részecskeszennyezést, mind a nitrogén-dioxidot mihamarabb az egészségügyi határérték alá tudjuk visszaszorítani Magyarországon. Nem hagyhatjuk, hogy több mint tízezer ember továbbra is a légszennyezettségre visszavezethető okok miatt haljon meg idő előtt hazánkban. Azt várjuk a kormánytól, hogy járjon el azonnal és hatékonyan a levegőminőség javítása érdekében, a magyar lakosság egészségének védelmében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
