2020. április 08. szerda
Dénes napja

Energiahatékonyság: az egészségre is jótékonyan hat

Pozitív gazdasági, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásokkal jár az energiahatékonyság az Európai Bizottság elemzése szerint. Minél magasabb a közös európai energiahatékonysági célérték, annál nagyobb a beruházások által kiváltott közvetlen és közvetett haszon.

Egy új bizottsági jelentésben elkészített számítások alapján a 27 százalékos energiahatékonysági cél 30 százalékra emelése 28,3 milliárd euró éves egészségügyi megtakarítást eredményezne. A 40 százalékos cél pedig évente mintegy 77 milliárd euró megtakarítást eredményezhet. Jelentős az energiahatékonysági intézkedések egészségügyi kiadások csökkentésére tett hatása. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a légszennyezés az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma, melynek kiváltó okai közül sok az energiaszektorban gyökerezik.

 

9570.jpgIjesztő mértéket ölt a Földön a légszennyezettség. Sok nagyvárosban gyakori vagy állandó a szmog, ez pedig egyszerre akár több millió ember egészségére káros. A levegőben lévő szennyező részecskék akkor válnak különösen veszélyessé az emberi szervezet számára, ha átmérőjük kisebb, mint 2,5 mikrométer, ami nagyjából harmincszor kisebb, mint az emberi hajszál átmérője. Ezek a részecskék olyan kicsik, hogy bejutnak a légutakba, és ott lerakódnak. Egészen mélyre jutnak a tüdőnkben. Ekkor már "rendszerszintű" gyulladást is okozhat.
Sőt a szakemberek úgy vélik, hogy az ilyen apró anyagokat lerakódása a szervezetünkben, "epigenetikus" változást is eredményezhet, vagy mutációkat indíthat el sejtszinten. Az orvosok mégis hangsúlyozzák, hogy még nem ismeretes pontosan, hogyan károsítják a szervezetet az apró szennyező részecskék. Ebből következően nincsenek preventív, megelőző gyógymódok sem.

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint az emberiség 92 %-a olyan környezetben él, ahol a légszennyezettség már káros az egészségre. Tudósok úgy vélik, hogy a B-vitamin bevitelével preventív módon csökkenthetjük a szmog kedvezőtlen élettani hatását. B6-vitamin vehetünk magunkhoz a csirkehússal, magvakkal, májjal, B12-t a halhússal, tojással.

 

Új elemzés

A 2017 júliusában napvilágot látott elemzés az Európai Bizottság Energia Főigazgatóságának megbízásából készült és az energiahatékonysági szakpolitikák pozitív és negatív hatásait elemzi, számszerűsíti. Különösen azt vizsgálja, milyen hatással jár a 27 százalékos energiahatékonysági cél 30 százalékra, vagy annál akár magasabbra emelése. Mérleget von makrogazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból összeurópai szinten, de esetenként arra is kísérletet tesz, hogy tagállami szinten elemezze a megemelt energiahatékonysági célok hatását.

Az elemzés szerint az EU egésze és a tagállamok számára is az energiahatékonysági fejlesztések által generált előnyök nagymértékben túlszárnyalják az induló beruházási költségeket. A fejlesztések egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, illetve szociális és egészségvédelmi problémákra.

 

Hazai helyzetkép

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy csökkenteni hazánk energiafelhasználását, hogy közben az a gazdasági növekedést ne sértse.
Számos kutatás szerint a magyarok már felismerték, hogy fontos vállalatuk, otthonuk energiahatékonyságának a fejlesztése. Több javaslatcsomag[1] is készült, mely az energiahatékonysági fejlesztések közvetlen és járulékos hasznát elemzi. Ezek egyben körvonalaznak olyan pénzügyi ösztönzőket is, mely a hazai költségvetés számára is pozitív szaldót eredményezne. Ugyanakkor összehangolt, közép- és hosszútávú, vonzó energiahatékonysági programok nélkül a beruházások tömeges beindulására aligha lehet számítani.

Egészséges és költséghatékony

Korábbi tanulmányok már rávilágítottak, hogy az energiahatékonyság ösztönzése az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének egyik legköltséghatékonyabb eszköze. Ez a friss jelentés az energiahatékonysági beruházások hatásait hat területre vetítve elemzi: a makrogazdaságra (beleértve a tagállamok költségvetésére és versenyképességére, illetve a munkaerőpiacra) kifejtett, valamint az egészségre, környezetre és társadalomra vetített hatásokat.

Az elemzés szerint az EU-s irányelvben megfogalmazott irányok, és azok tagállami átültetése pozitív hatással jár mind a GDP-re, mind a foglalkoztatottságra nézve. Sőt, az energiahatékonysági célértékek emelkedésével párhuzamosan ezek a hatások még előnyösebbek. A célérték 30 százalékra emelése 0,4 százalékos GDP emelkedést hozhat 2030-ra, és a foglalkoztatás is 0,4 százalékkal emelkedne. Egy ambiciózusabb, 40 százalékos energiahatékonysági célkitűzés esetén a GDP növekedési potenciálja több mint 4 százalékkal, a foglalkoztatás pedig több mint 2 százalékkal emelkedne. A munkanélküliek száma az EU-ban 2030-ig akár 3 millió emberrel csökkenthető lenne.
 
A megemelt energiahatékonysági célok a tagállamok költségvetésére nézve is pozitív hatással járhatnak. Egyrészt tapasztalható egy közvetlen hatás a középületek rezsiköltségeinek csökkenése révén, de jóval nagyobb a fejlesztések közvetett hatása. Ilyen például a foglalkoztatás növekedése, a munkabérek és a munkavállalói társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek emelkedése és a szociális kiadások csökkenése. A költségvetési egyenlegre gyakorolt pozitív hatás az EU-ban átlagosan a GDP 2 százalékát is elérheti.
 
9569.jpgAz energiahordozók felhasználásának visszaesése (azaz az energiaimport csökkenése) a pozitív GDP-eredmények egyik fő mozgatórugója, legyen szó lakosságról vagy vállalatokról.
Ha az európai cégek energetikai beruházásokkal csökkentik energiaszámláikat és általános költségeiket, akkor nemzetközi versenyképességük javul, ami potenciálisan nagyobb piaci részesedést eredményezhet mind a hazai piacokon, mind külföldön. Természetesen rövid távon az energetikai beruházások – a megnövekedett beruházási költségek miatt - okozhatnak versenyképességi kihívásokat, ezért is kiemelkedően fontos a finanszírozás kérdésköre.


Szociális és környezeti hatás

Az energiamegtakarítások nagy része az épületek jobb energiahatékonyságából származhat. A társadalmi hatás mértéke attól függ, hogy milyen típusú épületekre fókuszálnak a fejlesztési programok. Nagyobb szociális hatás érhető el akkor, ha az energiahatékonysági programok fókusza az alacsony jövedelmű háztartások által lakott lakások energiahatékonyságának javítása. Európai szinten több millió energiaszegény háztartáson lehetne segíteni célzott, energiahatékonyságot ösztönző programokkal.
 
Közvetett előnye az energiahatékonysági beruházásoknak, hogy a megtakarított rezsiköltségek révén a jövedelmi egyenlőtlenségek enyhén javulnak, illetve a felszabadult jövedelmek – jellemzően az importból származó energiahordozók helyett – más, a tagállamokban előállított termékre költhetők.
 
Az energiahatékonyság ösztönzése számos környezeti előnnyel is jár. Ezek közül a kén-dioxid és nitrogénoxid-kibocsátásban, valamint a szállópor-koncentrációban bekövetkező visszaesés, illetve az ezekhez köthető egészségkárosító hatások visszaszorulása a kiemelendő.