Vegyünk egy nagy levegőt?
Télen rendelik el a legtöbb szmogriadót az országban. Az orvosi rendelők telve vannak köhögő, orrukat fújó betegekkel, s néha még az utcára sem ajánlott kimenni a levegő szennyezettsége miatt.
A légszennyezés az egyik legfontosabb környezetegészségügyi kockázat, csökkentésével jelentősen mérsékelhető lenne a légzőszervi és kardiovaszkuláris megbetegedések, valamint a tüdőrákos esetek száma. A szennyezett levegőjű városokban a halálozás 15-20 százalékkal magasabb, mint a tiszta környezetben. Az Európai Unióban például már 8,6 hónappal csökkent az átlagos várható élettartam az emberi tevékenységek légszennyező hatásai miatt.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) hatásbecslése szerint a levegő szállópor-koncentrációjának (PM10) rövid távú csökkentése hazánkban akár 350, míg a hosszútávú levegőminőség javítás akár 2400 ember életét menthetné meg évente. De mi az a szmogriadó, mi a teendőnk ilyenkor és egyáltalán, milyen jelzéseket érdemes figyelni a levegőminőség szempontjából?
„A környezeti levegő minőségéről a média több fórumán is tájékozódhat az érdeklődő – mondja dr. Beregszászi Tímea, az OKI Levegőhigiénés osztályának vezetője. – Arról azonban nincs eligazítást, hogy egy adott légszennyezettség milyen egészségi kockázatot jelenthet önmaga, a gyermeke, vagy időskorú, esetleg asztmás hozzátartozója számára.”
Az intézetben ezért dolgozták ki azt az értékelési rendszert, amelynek célja a folyamatosan ellenőrzött légszennyező anyagok okozta rövid idejű terhelésegészségi hatások bemutatása. „Így tanácsokkal tudunk szolgálni a szív-és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségben szenvedők, az időskorúak, a gyermekek és azok számára, akik érzékenyebben reagálnak a levegőminőség romlására – mondja Beregszázsi Tímea. – Az értékelést napi rendszerességgel végezzük 2007-től kezdődően Budapestre, 2010-től az ország 27 telepü
lésének levegő-egészségügyi helyzetére vonatkozóan. Ez a Levegőhigiénés Index (LHI) a nemzetközi és a hazai szakirodalom, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján kialakított mutatószám, amely az elmúlt 24 óra légszennyezettségi szintjét jellemzi az alap szennyező anyagok (szállópor, kén-dioxid, nitrogén oxidok, szénmonoxid és ózon) tekintetében. Az LHI rendszere négy légszennyezettség kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen, a negyedik a veszélyes minősítésű.”
Csak Budapest javult
Az utóbbi évek légszennyezettségi adatai egyébként azt mutatják, hogy a főváros levegője egyre tisztább, míg az ország többi részén a helyzet erősen változó. Az elmúlt évek közül a légszennyezettség szempontjából 2011 bizonyult a legkritikusabbnak, abban az évben fordult elő a legtöbbször az egészségtelen kategória, illetve alakult ki a riasztási küszöböt meghaladó, veszélyes légszennyezettség. Ennek oka az akkori száraz időjárásban kereshető, amelyet tovább súlyosbított a lakossági tüzelőanyag felhasználásban történt változás (erősödött a fa és szén felhasználás), amit a közlekedési kibocsátások enyhe csökkenése sem tudott ellensúlyozni.
Séta, de hol?
„Az automata monitorállomásokkal vizsgált területek közül az egészségtelen és a veszélyes kategóriák évről-évre leggyakrabban az észak-magyarországi régiót jellemzik – folytatja a szakember. – Ez főként a terület kedvezőtlen földrajzi és gazdasági helyzete miatt van így. A Sajó-völgye a geográfiai adottságai miatt nehezen szellőzik át. A fa- és egyéb tüzelőanyagok elégetése miatt itt nagy a részecsk
e kibocsátás, amihez hozzájárul a közlekedés is. Felhős, ködös, szélcsendes időben a levegő itt nehezen hígul, a szűk völgyekben megül az alacsony felhőzet alatt a szennyezett levegő, emiatt rövid idő alatt megnő a szállópor-koncentráció.”
A legkevésbé szennyezettek a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régióban található monitorozott települések. Itt az elmúlt években az értékelt napok 80 százalékában nem jelentett a légszennyezettség rövidtávon egészségi kockázatot.
A Levegőhigiénés Index szintjei és egészségügyi hatásai |
|||
|
LHI |
levegőminőség |
várható akut egészségi hatás mértéke |
egészségi tanácsok |
|
1 |
elfogadható |
Megfelelő levegőminőség, elfogadható kockázat |
Nincs teendő |
|
2 |
kifogásolt |
A potenciálisan veszélyeztetett lakosság körében enyhe tünetek jelentkezhetnek (köhögés, szemkönnyezés, enyhe légzési tünetek). |
A légzőszervi, illetve keringési betegségben szenvedők csökkentség a szabadban történő tartózkodást, aktív testmozgást. Szabadtéri tevékenység korlátozása forgalmas útvonalak környezetében. |
|
3 |
egészségtelen |
A veszélyeztetettek a tünetek erősödésével (légszomj, egyéb légzési nehézség) számolhatnak. Idősek, keringési- és légzőszervi betegségben szenvedők panaszai súlyosbodhatnak. |
Az érzékeny embereknek és a légzőszervi, illetve keringési betegségben szenvedőknek szükség lehet az egyéni védekezésre (pl. inhalátor használata), lehetőleg a szabadban történő tartózkodást és az aktív testmozgást korlátozzák. |
|
4 |
veszélyes |
Itt már fokozottabb egészségkárosító hatás várható, de a nagy levegőterheltség miatt bárkinél jelentkezhetnek egészségi panaszok (légzőszervi tünetek és panaszok az átlagpopulációban is növekvő eséllyel fordulhatnak elő). |
A gyermekek, idősek, asztmában és egyéb légzőszervi, illetve keringési betegségben szenvedők kerüljék a szabadban való tartózkodást, és ott ne végezzenek aktív testmozgást. Fokozottan tartsák be az orvos gyógyszerszedésre vonatkozó utasításait. Panasz esetén feltétlenül forduljanak orvoshoz. Az egészséges emberek is keveset tartózkodjanak a szabadban és kerüljék a hosszabb ideig tartó fizikai munkát, sporttevékenységet. |
Mi lehet a levegőben?
Szállópor (PM 10)
A szállóport két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: durva és finom szemcsékre. Előbbi az alsó légutakba, utóbbi a tüdő léghólyagocskáiba is lejut. A szálló por izgatja a nyálkahártyákat, könnyezést, orrviszketést, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva helyi gyulladásos folyamatot indíthat el, továbbá a véráramba bekerülve elindítja a véralvadás folyamatát, aminek következtében, vérrögösödés léphet fel. Hosszú távú egészségi hatásai: a várható élettartam jelentős csökkenése, szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák kialakulása. A szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros.
Nitrogén-dioxid (NO2)
A nitrogén-oxidok (NOX) elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származnak, valamint az energia-termelésből és a fűtésből. A külső légtérben a nitrogén-monoxid (NO) gyorsan átalakul nitrogén-dioxiddá a légkörben jelenlévő oxidáló anyagok hatására. A nitrogén-dioxid nyálkahártya izgató hatású gáz, amely károsan befolyásolja a tüdő működését és különféle légzőszervi tünetek kockázatának növekedését okozza. Rendkívül magas koncentrációi esetén a légutak összeszűkülnek mind az asztmás, mind a nem asztmás egyéneknél. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.
Kén-dioxid (SO2 )
A kén-dioxid elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik, de az utóbbi időben jelentősen csökkent a kibocsátása. A magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén a légutak görcsös állapota alakul ki. Izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.
Ózon (O3)
A talajközeli ózon másodlagos szennyező, amely elsődleges szennyezőanyagokból fotokémiai úton (napsugárzás hatására) képződik. A kiindulási szennyezőanyagok közé tartoznak a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidok és illó szerves vegyületek, valamint az oldószerek. Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja, pollen allergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja.
Szén-monoxid (CO)
A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz. Elsősorban belsőégésű motorokban keletkezik. Gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapot kialakulását okozhatja. A szén-monoxid mérgezés tünetei a fejfájás, hányás, súlyos esetekben eszméletvesztés és halál.
