Tíz éven belül jönnek a fiatalító gyógyszerek!
Több módszerrel kísérleteznek a test általános egészségi állapotának javítására, a sejtek fiatalítására és az emberi élet meghosszabbítására. Egyes tudósok szerint már a 2020-as években megjelenhetnek az első fiatalító gyógyszerek a piacon.
Az öregedés elleni kúrák egyik típusának gyűjtőneve a szenolízis (angolul senolysis), aminek lényege, hogy elpusztítják az elöregedett és sérült sejteket, vagyis az úgynevezett szeneszcens (senescent) sejteket. Ezek azok a sejtek, amik egyre inkább foglalják a helyet a testünkben, mert megnőnek és olyan anyagokat bocsátanak ki magukból, amik gyulladást okoznak.
Azonban amikor az egereket genetikailag módosították, méghozzá úgy, hogy szervezetük képes legyen hatástalanítani ezeket a szeneszcens sejteket, a rágcsálók egészségi állapota javult, s 20-30 százalékkal hosszabb életet éltek.
A gyógszergyárak most azon vannak, hogy minél hamarabb előrukkoljanak szenolitikus gyógyszerekkel. Az egyik e téren kutató amerikai cég, a Unity Biotech 116 millió dollárnyi tőkét szedett össze nemrég.
Genetikailag kódolt az öregedés
Korábbi hasonló cikkeink:
Megállíthatja az öregedést, de rákot is okozhat az új fiatalító terápia
12-20 százalékkal hosszabbíthatnák meg életünk a mitokondrium manipulálásával
20 évet fiatalodott az öregedés elleni génterápia tulajdonosa
Amis embereké a hosszú élet génje: gyógyszerrel másokba is átvinnék
Az öregedés szó szerint része a DNS-ünknek. Léteznek úgynevezett ugráló gének, amik valójában DNS-paraziták, s az evolúcióban őseink szervezetébe kerültek vírusos fertőzéssel. Mi megörököltük ezeket tőlük. Az ilyen ugró gének a génállományunk közel felét teszik ki. Ezek a gének lemásolják és beillesztik magukat, ahogy ugrálnak a DNS különböző részein. Ezzel azt érik el, hogy "kevésbé stabilak" tőlük a génjeink.
Ezeket az ugráló géneket a szirtuinenzim egyik fajtája (SIRT6) kapcsolja ki. Amikor az állatokba génmódosítással helyeztek még egyet ebből a génből, tovább éltek és jobb egészségnek örvendtek, mint nem génmanipulált társaik.
Telomer, telomeráz
Ahogy öregszünk, DNS-ünk változik. A DNS azon részei, melyek a -génjeinket hordozó- kromoszómák végén vannak, telomereknek hívják. Ezek a telomerek rövidülnek az idő múlásával részben az öregedésnek, részben a stressznek köszönhetően.
Felmerült az ötlet, hogy a telomerek meghosszabbításával lehetne visszaadni a testnek a fiatalságát. Ezt a telomeráz nevű gén végezheti el, de az a baj vele, hogy csak akkor aktiválódik, ha az ember rákos. A génmódosított állatok, melyekben a születésük óta túltermelés van telomerázból, rákosok lesznek.
Egy amerikai biotech startup, a Bioviva vezetője, Elizabeth Parris Bolíviába utazott telomermeghosszabbító kúrára, mivel az USA-ban ezt túl veszélyesnek találják, ezért nem engedélyezett eljárás.
Egyes kutatók fiatal őssejtekké próbálják alakítani a felnőtt sejteket. Erre használják a "Jamanaka-faktor" kifejezést, csakhogy ez a módszer is rákot okoz, ha túlzásba viszik. Kérdés az, hogy mely ponton túl van ilyen hatása? Van ennek egy univerzális szintje, vagy minden szervezetben más?
Egy régi diabéteszgyógszer...
Vannak, akik a metforminra esküsznek. Ez egy cukorbetegséget kezelő gyógszer, ami már a '50-es évek óta forgalomban van Amerikában. Több tízmillió ember szedte már. Állatkísérletekben ez a szer meghosszabbította az élettartamot. Az emberi lakosság körében végzett tesztekben pedig azt mutatták ki, hogy csökkenti a rák kialakulásának veszélyét.
Erről a gyógyszerről úgy tartják, hogy aktiválja az AMPK nevű energiaszenzorokat a testben, ami érzékeli, mikor van alacsony energiaszinten a szervezet, s erre válaszolva módosítja az anyagcserét.
A metformint jelenleg New Yorkban tesztelik embereken a lehetséges fiatalító és élettartam meghosszabbító hatást tekintetében. Ha be tudják bizonyítani, hogy ilyen erővel bír a gyógyszer, akkor ez a termék lehet a kezdete a geroprotektív, vagyis az öregedés elleni gyógyszerek korszakának.
(WEF)