2017. október 19. csütörtök
Nándor napja

20 évet fiatalodott az öregedés elleni génterápia tulajdonosa

A seattle-i BioViva igazgatónője, Elizabeth Parrish azt állítja, hogy alávetette magát a génterápiának, ami az öregedés lassítását ígéri. Az illetékes amerikai hatóság azonban nem engedélyezte az eljárást, ezért a további vizsgálódást Kolumbiában kellett elvégezni.

9224.jpgParrish sejtjeit bő 20 évvel sikerült megfiatalítani, állítja az üzletasszony, aki 2015-ben 44 évesen vetette alá magát a beavatkozásnak. Két dolgot próbált ki magán. Olyan gyógyszert szedett, ami egy miosztatingátló és elvileg az izomveszteség ellen lehet hatásos. (Amikor Parrish megkapta, még tesztelték a terméket.) A másik módszer, amiben részesült egy telomeráz génterápia, amire a gyógyszert az ő cége, a BioViva fejlesztette ki. Ez a szer a telomerázokat hosszabbítja meg.

 

Miért fontos ez? A gének a DNS molekuláiban, a kromoszómákban helyezkednek el. Ezeknek végén találhatók a telomerázok, melyek megvédik a géneket olyan károsodástól, ami miatt rendellenességek is kialakulhatnak a szervezetben vagy ami a sejt halálát is okozhatja. A telomerázok azt is lehetővé teszik a sejt és a sejt DNS-e számára, hogy osztódjon. De ahogy az osztódás végbemegy, a telomeráz egy részét elveszti a folyamatban, s egy bizonyos számú osztódás után a sejt meghal. Tudósok úgy vélik, ez hozzájárul az öregedéshez.

A sejt nagyjából 50-70 alkalommal osztódhat, de ennek száma is növelhető, ha a telomeráz meghosszabbítható, vagyis a sejt élettartama tolható ki, akárcsak azon képessége, hogy védekezzen a károsodás ellen.

 

Fiatalítóterápiákról ITT olvashat még.

Fiatalodott vagy az élettartam lett hosszabb?

A telomeráz-meghosszabbítás módszere azonban megosztja a tudományos közösséget. Mivel a BioViva nem végezte el azokat a műveleteket, amik ahhoz szükségesek, hogy az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerengedélyező Hatóság (FDA) hozzájáruljon a klinikai kísérletek megkezdéséhez embereken, ezért a cég megkerülte az amerikai törvényeket: Parrish ezért Kolumbiában vetette alá magát a kísérletnek egy meg nem nevezett klinikán.

A cég állítása szerint Parrish fehérvérsejtjeiben a telomerázokat 9 %-kal sikerült meghosszabbítani. A hölgy egyik megjegyzéséből az tűnik ki, hogy interneten megvásárolható teszteken mutatta ki a 9 %-os hosszabbítást. Tehát nem laboratóriumi körülmények között, ahol más tudósok is ellenőrizhetnék az eredményeket.

A transzparencia ilyen fokú hiánya aggodalomra készteti a szakembereket. Parrish mégis állítja, hogy a telomerázok meghosszabbításával a fehér vérsejtjei tulajdonképpen 20 évet fiatalodtak. Vagy inkább azt kellett volna mondania, hogy ennyi évvel élhetnek tovább és osztódhatnak?

 

Kontár?

A BioViva honlapján Parrish úgy írják le, mint "humanitárius, vállalkozó és innovátor", aki "vezető hang a genetikai gyógymódok terén". A listából csak éppen a tudós szó hiányzik. Okkal. Parrish nem az. És nem is nagyon akar megfelelni az amerikai jogrend és az illetékes szakhatóság által előírt engedélyeztetési procedúráknak.

A honlapon azt a hibát is elkövették Parrish kollégái, hogy "Patient Zero"-nak titulálták őt, ám ezt a kifejezést akkor szokás használni, ha egy fertőző vírussal diagnosztizált első pácienst emlegetik. Például a HIV-vírus történetének magyarázatakor. Parrishre megfelelőbb kifejezés lenne az, hogy "Nr. 1 kísérleti alany".

 

Szkeptikus tudósok

Lemondott a cégnél betöltött tanácsadói szerepéről George M. Martin, a University of Washington pathológia professzora, miután megtudta, hogy Parrish Kolumbiában kísérletezett magán. A BioViva honlapján inspirációként emlegetett spanyol telomeráz-szakértő, Maria Blasco, a Spanyol Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársa is jelezte, hogy soha semmi köze nem volt Parrish vállalkozásához.

Egyébként Blasco egyik 2012-es kísérlete arra engedett következtetni, hogy egy hasonló terápia 20 %-kal képes meghosszabbítani a sejtek élettartamát az egerekben. Kísérletekkel most azt próbálják bizonyítani, hogy gyógyíthatók-e azon szív- és érrendszeri megbetegedések, melyek a túl rövid telomerázokkal magyarázhatóak.

"Az élet és az öregedés biológiailag sokkal összetettebb ahhoz, hogy az egészet egy tényezőre tudjuk levezetni a kromoszómák végén" - mondta Duncan Baird, a Cardiff University rák- és genetikaprofesszora a The Guardiannek.

Parrish továbbra sem kíván bajlódni az amerikai előírásokkal, olyan országot keresnek, ahol lazábbak a jogi követelmények. A sajtónak elárulta, hogy már kapcsolatba léptek vele potenciális kliensek, akik szívesen kipróbálnák magukon a BioViva módszereit.

(A The Guardian cikke alapján.)