2018. október 23. kedd
Gyöngyi napja

Dollármilliárdokat költünk arra, hogy megbetegedjünk

Az Egészség és Környezet Szövetség (HEAL) szerint a fosszilis energia (szén, kőolaj, földgáz) kitermelésének és felhasználásának támogatására 2800 milliárd dollárt fordítanak a világ leggazdagabb országai. Ennek hatszorosa a kár, amit egészségkárosodásban mérhetően okoz. 

9626.jpg“Rejtett költségek: Mit nyerhet az egészségünk a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetésével” címmel jelent meg az Egészség és Környezet Szövetség (HEAL) jelentése, amely először veti össze a fosszilis tüzelőanyagoknak adott állami támogatásokat azokkal az egészségügyi költségekkel, amelyeket az ezek elégetésekor keletkező levegőszennyezés okoz.

Halálos levegőszennyezést és éghajlatváltozást idéz elő a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. Mégis, majd minden kormány hatalmas összegeket költ közpénzből – az állampolgárok által befizetett adókból – a fosszilis energiaforrások támogatására. A jelentés szerint a támogatások leállítására tett több mint egy évtizedes vállalás ellenére a G20 országai még mindig 444 milliárd dollárt költenek erre évente, miközben a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által okozott kár ennek több mint hatszorosa, mintegy 2763 milliárd dollár.

 

Történelmi jelentőségű klímaegyezmény

A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, egy éven belül életbe lépett párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatású gáz-kibocsátások teljes semlegesítését. Az egyezmény életbelépése egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett. Az átállás már meg is kezdődött. Kínában például drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátások már két éve csökkennek az országban. 2014-ben a termelt villamosenergia több mint negyedét már tiszta energiaforrások szolgáltatták.

A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint 2050-re pedig lehetséges a 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra.

Fizetünk azért, hogy megbetegedjünk

Világszerte mintegy hat és fél millió ember életét rövidíti meg évről évre a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. A magyarországi idő előtti halálozások száma az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2015-ben meghaladta a 14 ezret. Ennél nagyságrendekkel több a levegőszennyezés miatti megbetegedések – többek között légúti fertőzés, szívroham, tüdőrák – száma. A fölmerülő egészségügyi költségeket sem a fosszilisenergia-ipar, hanem a teljes társadalom fizeti meg csakúgy, mint a környezetkárosodásét és az éghajlatváltozás költségeit. A jelentés szerint az említett káros támogatások felszámolásával a légszennyezés miatti elhalálozások Magyarországon csaknem a felére esnének vissza (ld. az ábrát!).

„Már csaknem három évtizede dolgoz ki a Levegő Munkacsoport évről évre javaslatokat arra, hogy miként lehetne Magyarországon megszüntetni a fosszilis energiára nyújtott támogatásokat, bemutatva, hogy ezáltal nemcsak az emberek egészsége és a környezet állapota javulna, hanem a nemzetgazdaság versenyképessége is” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. „Bízunk abban, hogy a témában egyre szaporodó tanulmányok végre felnyitják a döntéshozók szemét.”

A HEAL sürgeti a politikusokat, hogy a fejlett országokban 2020-ig, a kevésbé fejlettekben 2025-ig szüntessék meg a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Ezzel tudják legjobban csökkenteni az idő előtti halálozások számát, és megnyitni az utat a számos egészségügyi haszonnal járó megújuló, tiszta energia előtt. Hét országról  mutatja be a jelentés, hogy miként tudnák a felszabaduló forrásokat egészségjavításra elkölteni. Németországban például az évi 5,4 milliárd dollárból 300 000 háztartás kaphatna lehetőséget napelem fölszerelésére, és még a szénerőművek 15 000 dolgozóját is fel tudnák készíteni belőle a következő öt évben egy új életpályára. Lengyelországban 34 új rendelőintézetet lehetne fölhúzni a felszabaduló forrásokból, és harmincezerrel lehetne növelni az orvosok számát.

 

Ez is lehet milliárdos üzlet

A Párizsi klímaegyezmény költségeiről és annak a gazdaságra gyakorolt várható hatásairól beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), üvegházhatású-gázok kibocsátásainak csökkentését vizsgáló III. Munkacsoport (WGIII) alelnöke. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) egy korábbi üzleti reggelijén a szakember kifejtette: át kell értelmeznünk a fogyasztás és a növekedés alapú paradigmákat.

A fosszilis energiahordozókról az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérésen túl, olyan új üzleti modellek kidolgozására van szükség, amelyek figyelembe veszik a természeti kincsekben okozott károkat is, és amelyek szakítanak a megszokott üzletmenettel.