2024. április 27. szombat
Zita és Mariann napja

Ez is lehet milliárdos üzlet!

A klímaváltozás hatásos kezelése globálisan több mint 5 ezer milliárd dollár üzleti lehetőséget jelent – fejtette ki előadásában Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató a BCSDH üzleti reggelijén. Azok a vállalatok, amelyek időben nem élnek a lehetőséggel, lemaradnak a versenyben.

A Párizsi klímaegyezmény költségeiről és annak a gazdaságra gyakorolt várható hatásairól beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), üvegházhatású-gázok kibocsátásainak csökkentését vizsgáló III. Munkacsoport (WGIII) alelnöke. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén a szakember kifejtette: át kell értelmeznünk a fogyasztás és a növekedés alapú paradigmákat.

 

A valóra vált álom6149.jpg

A klímakutató egy megvalósult „csodának” nevezte a párizsi klímaegyezményt, amely 196 ország első számú vezetőjének egyetértését és eltökéltségét fejezi ki a klímaváltozás megállítására. Egy olyan egyezmény született, amelyben találkoztak az alulról jövő kezdeményezések és a felülről jövő akarat, de a megvalósulásához az ipari forradalomhoz hasonló mértékű változásra van szükség, amely a gazdaság minden területére kiterjed.

 

Ürge-Vorsatz Diána felhívta a figyelmet a vállalatvezetők személyes elköteleződésére és felelősségére is: „A változás kulcsa a személyes karizma”. A fosszilis energiahordozókról az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérésen túl, olyan új üzleti modellek kidolgozására van szükség, amelyek figyelembe veszik a természeti kincsekben okozott károkat is, és amelyek szakítanak a megszokott üzletmenettel.

 

Ilyen lehet a megosztáson alapuló, vagy akár a körforgásos gazdálkodás. A cél eléréséhez az energia és az erőforrások felhasználását és a fogyasztást is csökkenteni kell, amelyben az informatika és más új technológiák elterjedése illetve új területeken való alkalmazása segíthet. Új fogyasztási szokások kerülnek előtérbe, ahol a mennyiség helyét a minőség veszi át. Ezek mind új üzleti lehetőséget jelentenek azoknak a vállalatoknak, amelyek időben felismerik a váltás szükségességét.

 

Magyar kezdeményezés

6150.jpg„A Párizsi csúcs természetesen nem oldotta meg a klímaváltozás kérdéseit, de nagyon fontos előrelépés. Amikor elkezdik a vállalások megvalósítását egy új gondolkodásmód mentén, ebben az üzleti szektornak kiemelt szerep fog jutni. A BCSDH a Magyarországra vonatkozó célok elérésében segíti az üzleti szektort és azt a hazai fenntarthatóság motorjává kívánja tenni, elsősorban az Action 2020 Magyarország programján keresztül.” – fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH újonnan megválasztott elnöke.


A több mint 100 civil, tudományos és vállalati szakértő bevonásával kidolgozott Action 2020 Magyarország program a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldások felkutatását, inspirálását vállalja magára, amelyek jó gyakorlatként kiterjeszthetők a gazdasági szereplők szélesebb körére. Már közel 50 vállalat csatlakozott a programhoz.

 

Fűtünk, hűtünk és fizetünk

Ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne. A társadalom, de saját anyagi érdekeink miatt is fontos otthonaink energia-hatékonyabbá tétele, különösen Magyarországon, ahol a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki. Bővebben itt olvashatsz.

 

Minden jó valamire6147.jpg

Az erőforrások végessége számos területen egyre több gondot okoz világszerte, meg kell hát tanulnunk kevesebből többet kihozni. A körkörös gazdaság (circular economy) lehetővé teszi a növekedést úgy, hogy nem kell erőforrásaink nyakára hágni - írja cikkében a Piac & Profit. Legnagyobb eszmei újítása, hogy nem egyszerűen a hulladék újrahasznosításával foglalkozik, hanem a termelés átalakítását helyezi a középpontba, és a szemét teljes felszámolását tűzi ki végső célként.

A körkörös gazdaság logikája új gazdaságszerkezetet eredményezne, és az újrahasznosítási ipar fejlődésével új munkahelyeket és vállalkozási modelleket teremtene.

Az új logika szerint ami elromlik, azt meg kell javítani, ami elavul, azt frissíteni, amit valaki megun annak új gazdát kell találni, ami pedig nem javítható, azt újrahasznosítani, vagy égetéssel hőenergiává alakítani.

Mindössze egy százaléka a dolgainknak, amely sehogyan sem hasznosítható és végül a szemétlerakóban végzi.

És ezt olvasta?

Ritmus a Facebookon

Legolvasottabb a rovatban