Félre a stresszel! Megmondjuk, hogyan
A kiszámíthatatlanság és a teljesítménykényszer ma a legjelentősebb stresszforrás. Sajnos úgy tűnik, a folyamatos stresszhelyzet életformává vált és gyakran válik a betegségek forrásává. A kezelésére két lehetőség van: életmódváltás vagy a negatív hatások elleni tudatos védekezés.
Szapora szívverés, megemelkedett vérnyomás, csökkenő gyomorműködés a stressz elsődleges tünetei. Míg az ősember idején a vészhelyzet váltott ki ilyen fizikai reakciókat, hogy a szervezetet hatékony menekülésre késztesse, ma a folyamatos stresszhelyzet életformává vált és a betegségek forrásaként emlegetik.
Dr. Valló Ágnes a Menedzserbetegségek című könyvében azt írja, hogy a kiszámíthatatlanság és a teljesítménykényszer a legnagyobb stresszforrás a mai ember életében. Ha valakit folyamatosan ilyen hatások érnek, előbb-utóbb elveszíti energiáját. Számos fizikai betegség okaként is stressz okozta érzelmi és lelkiállapot romlást teszik felelőssé a szakértők.
Kismértékben orvosság, nagymértékben méreg
Tény, hogy ma már a stressz a mindennapok része, tipikus urbánus betegség. Régebben a szó a szervezetnek a pillanatnyi fizikai ingerekre adott nem specifikus válaszát jelentette, ahogyan Selye János biológus professzor fogalmazott, és jótékony hatással bírt: az ősembert menekülésre késztette a félelmetes vad elől. Mostanában viszont a folyamatos idegességre, feszült helyzetekre való reakciót nevezzük így. A kiváltó okok sora hosszú és tartós, kezdve a munkahelyi problémáktól a megfelelési kényszeren át a családi gondokig.
Korunk népbetegsége a szervezetet fizikailag komolyan károsítja. A stressz-elmélet megalapozója, Selye János már a harmincas években igazolta biológiai kutatásaival, hogy a folyamatos túlfeszített állapotban számos szerv sérül: a szív és érrendszer, az immunrendszer, a mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr. Nem véletlen, hogy a rohanó életet élők gyakran küzdenek szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással, fekéllyel vagy emésztési gondokkal.
A tudomány mai álláspontja szerint pedig további betegségeket is köszönhetünk a stressznek: egyes szervek túlfeszített állapota állandósul mások rovására, ez vezet a szervezet energia-egyensúlyának felborulásához, ezáltal pedig fogékonyabbak leszünk a betegségekre. A munkahelyi hiányzások nagy része is a stresszre vezethető vissza a kutatások szerint.
Testmozgás és jóga
Mindezek alapján egyértelmű, hogy küzdeni kell a stressz ellen. A hogyanra a legkézenfekvőbb válasz a gyökeres életmódváltás lenne, ám ennek lehetősége csupán keveseknek adatik meg. A negatív élethelyzetek felismerésének és megfelelő kezelésének elsajátítása azonban mindenki számára elérhető és megszívlelendő. Azért is, mert a folyamatos stressz hatására előfordulhat, hogy elfelejtünk ellazulni, relaxálni. Ilyenkor pedig a legnyugalmasabb helyzet is irritálóvá válik és akár a családi nyaralás során is állandóan lesz min idegeskedni.
A stresszoldásnak számos módja létezik. Vannak intézmények, amelyek arra szakosodtak, hogy tréningek útján fejlesztik az önismeretet, utat mutatnak a helyes életfilozófia irányába. Természetgyógyászhoz, kineziológushoz vagy homeopátiás szakorvoshoz is fordulhatunk, hogy segítséget kapjunk a feszültség levezetésében.
Miután a stressz egyik hatása, hogy megfeszülnek az izmok, a rendszeres testmozgás mindenképpen jótékony orvosság. Már napi 30-40 perc jó levegőn való séta is jelentősen javítja az izomzat tónusát, növeli a sejtek oxigénfelvételét. A hatékonyság kulcsa ebben az esetben a rendszeresség. Néhány alapvető, a hétköznapokon is könnyedén végezhető jógagyakorlat is komoly segítség a stresszhatások feloldásában, illetve az azokra való felkészülésben. Maga a jóga szó jelentése is erre utal: szanszkritül önlegyőzést, a szellemi és fizikai belsőerők teljes egybefogását s a rajtuk való uralmat jelenti. Nem véletlen, hogy mostanában egyre több pszichológus ajánlja például ezt a meditatív testgyakorlatformát rákos betegek kiegészítő kezeléseként.
Természetes nyugtatók
Miután a stressz következtében nő a szervezet tápanyag- és energiaszükséglete, a fokozott vitaminbevitel is segíthet a negatív hatások gátlásában. A C-vitamin például fontos szerepet játszik az idegrendszer egészséges működésében, a B-, az A- és az E-vitamin pedig erősíti az ideg- és az immunrendszert. A kálcium és magnézium szintén hatékony lehet, mert oldják az izomfeszültséget.
A gyógynövények között is érdemes szétnézni mielőtt valaki szintetikus nyugtató szedése mellett döntene. A teljesítményfokozó, kiegyenlítő hatású növényeket a szakirodalom adaptogéneknek nevezi. A világon összesen 22 fajta növényt sorolnak ebbe a kategóriába, amelyekről kutatások igazolják, hogy segítenek a szervezetnek alkalmazkodni és helyreállítani az egyensúlyt, vagyis feszült helyzetben nyugtatóan hatnak, nyugalmi állapotban pedig energetizálnak. Ilyen például a ginzeng, az aloe vera, a rózsagyökér (a Rhodiola roseat természetes energiabombaként is szokták emlegetni), vagy az astragalus gyökér, amely a kínai gyógyászatban ismert. Szintén Kínából származik a pecsétviasz (reishi) gomba, amelyről ugyancsak azt állítják, hogy krízishelyzetben fokozza az immunrendszer működését és a vitalitás növelésében nyújt különleges segítséget.
Álmatlanság ellen orvosi macskagyökeret, depresszió ellen orbáncfűkivonatot ajánlanak a szakértők. Bizonyos illóolajok ugyancsak nyugtató, lazító hatásúak. Ilyen a bergamott, a citrusfélék, a levendula, a majoránna és az aromamécsesek között is akad „stresszűző”. A citromfű, a szantálfa, orgona és rózsaolaj mécses akár az irodában is illatozhat.
Wellness-gyógymódok
A stressz hatására kialakult hát- és nyakfájdalom, szorongás, depresszió, fejfájás, magas vérnyomás egyik legrégebbi kezelése a masszázs. A megfelelő módon végzett kúra fokozza az anyagcsere-folyamatokat és a belső szervekben is beindít bizonyos öngyógyító mechanizmusokat a vér- és nyirokkeringés stimulálásával. Mindezek mellett a masszázs segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket, s jó az idegrendszernek is. Az utóbbi években például egyre több munkahelyi egészségmegőrző programban kap helyet az irodákban végzett mobilmasszázs, amely elsősorban a hát felső részén, a vállakon és a nyakon jelentkező ízületi feszültségeket oldja.
Jóllehet a szaunázás nem fér a munkaidőbe, munka után viszont csodálatos kikapcsolódás lehet. A forró levegő és az izzadás mindenképpen fontos oldószere a stressznek. A szaunázás kiűzi a méreganyagokat a szervezetből, erősíti az immunrendszert, edzi a szívet és fokozza a keringést.
