2018. augusztus 18. szombat
Ilona és Ilka napja

Rontja mentális egészségünket a szmog

Mind több bizonyíték utal rá, hogy a levegőminőség is nagyban befolyásolja életminőségünket. Minél nagyobb az apró szennyező részecskék koncentrációja a levegőben, annál gyakoribb a mentális betegségek előfordulása a helyi lakosság körében. 

Az életminőség sok mindentől függ, a "társadalmi befolyásoló tényezők" között említik például a hozzáférést a természeti környezethez, az egészséges élelmiszerekhez. Az orvostudomány azt már feltárta, hogy a szennyezett levegő a nagyvárosokban elősegíti az érrendszeri betegségek és a tüdőbetegségek kialakulását. De hogy az agy egészségi állapotára milyen hatást gyakorol, arra vonatkozóan még nem végeztek kutatásokat.

 

11197.jpgEzt a hiányt pótolta a University of Washington vizsgálata. Hatezer ember kapott kérdőívet és kellett vallania mentális állapotáról, például arról, mennyire szokott szomorú, reménytelen, vagy ideges lenni, s a válaszok alapján osztályozták, hogy melyikük mennyire szenvednek.

Az amerikai alanyoktól 1999 és 2011 között vett adatokat összevetették a lakóhelyükkel, s utánanéztek, milyen légszennyezettségi adatok vannak a városokról, ahol a válaszadók élnek. A 2,5 mikrométernél kisebb részecskéket tartják a leginkább károsnak az emberi szervezetre nézve, mert ezeket könnyen belélegezzük, s bekerül a véráramunkba. (Összehasonlításképpen: egy átlagos emberi hajszál átmérője is 70 mikrométer, tehát 2,5 mikrométernél roppant kis méretről van szó.)

 

Egy lélegzet egészség vagy betegség

Légszennyezettségben az unió legrosszabbjai között vagyunk

 

Otthonunk levegője szennyezettebb lehet, mint az utcáké

Amerikában a jelenleg honos előírások szerint 12 mikrogrammnyi megengedett ezekből a kis részecskékből egy köbméternyi levegőben. Efölött már veszélyes szintről beszélünk.

A válaszadók olyan településeken és városokban éltek, ahol a légszennyezettség 2,16 és 24,23 mikrogramm között mozgott, ez utóbbi tehát a megengedett határ kicsivel több mint duplája. A kis szennyező részecskék jöhetnek a koromból, ami a házak kéményein kijön, a járművek kipufogóiból, vagy az erőművek és gyárak kéményeiből.

Az erősen szennyezett levegőjű körzetekben (21 mikrogramm/köbméter) a pszichés feszültség 17 %-kal magasabb volt, mint azokban a régiókban, ahol viszonylag tiszta volt a levegő (5 mikrogramm/köbméter).

 

A levegő szennyezettségének öt mikrogrammonkénti emelkedése annyival csökkentette az életkilátásokat, a várható élettartamot, mint 1,5 évnyi oktatás elmulasztása. (Statisztikák szerint minél alacsonyabb iskolázottságú valaki, annál rövidebb lesz az élete.)

A színesbőrűeknél 34 százalékkal, a latinoknál 55 százalékkal volt nagyobb a pszichés feszültség a szennyezett levegőjű területeken, mint a fehérbőrű embereknél.

A tiszta levegőjű és szennyezett levegőjű helyen élő fehér nők között a mentális jólét (vagy rosszullét) 39 százalékos különbséget mutatott. Ennyire számít, hogy milyen levegőt lélegzünk be.

A kutatás annak biológiai, fiziológiai okaira nem tért ki, hogy vajon az idegrendszerben és az agyban hogyan okoz(hat) elváltozásokat a szennyezett levegő rendszerese belélegzése, illetve a szennyező részecskék véráramba kerülése.

(futurity)