2018. június 24. vasárnap
Iván napja

A természetes gyógymódoknak van helyük az orvoslásban

Vannak, akik csak természetesen szeretnének gyógyulni, míg mások szerint a természetes gyógymód kuruzslás. Dr. Hegyi Gabriella belgyógyászt, a Pécsi Tudományegyetem professzorát, a Yamamoto Intézet alapító főorvosát kérdeztük a komplementer medicináról és a hazai egészségügy fenntartható finanszírozásáról.

A természetes gyógymódokról megoszlik az emberek véleménye. Vannak, akik csak így szeretnének gyógyulni, míg mások szerint kuruzslás annak ellenére, hogy egyetemi szintű képzésen lehet elsajátítani a gyógyászatnak ezt az ágát. Dr. Hegyi Gabriella belgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Komplementer Medicina Tanszékének professzora szerint ez azért van így, mert sok a sarlatán, és a szakmának gyenge az érdekérvényesítő képessége. Ő azért küzd, hogy hitelessé váljanak a komplementer gyógymódok, azaz a hagyományos és a természetes orvoslás eljárásai megbízhatóan ötvöződjenek a diagnosztikai és gyógyító módszerekben. Ennek érdekében a nagyon szigorú képzés, az ellenőrizhetőség és a csoportpraxisokba illesztés mellett érvel, ahogyan az működik Németországban, Ausztriában és még sok európai államban, csak Magyarországon nem.

 

Mi tartozik a természetes gyógymódok közé és milyen szabályok vonatkoznak a gyógyászatnak erre az ágára?

– A 11/97 NM rendelet és a 4097 kormányrendelet szabályozza a komplementer medicinai tevékenységeket: a hagyományos kínai orvoslást, az akupunktúrát, a manuálterápiát, a neurálterápiát, az antropozófus orvoslást és a homeopátiát. Ezek egyértelműen egészségügyi szolgáltatások, a betegellátás részei. Aki a rendszerben részt vesz, az egészségügyi ellátórendszer tagja, rendelkeznie kell megfelelő alap- és szakmai vizsgával, a minden egészségügyi dolgozóra kirótt kötelezettségekkel és jogokkal. Húsz éve küzdök azért, hogy szigorítsák a jelenlegi szabályozást, de ez a kérdés még egyik kormány ingerküszöbét sem érte el. Pedig csak a megfelelő szakmai összefogással és törvényi szabályozással lehet megvédeni és a megfelelő rangra emelni a természetes gyógymódokat, amelyek nagy része nem tartozik a társadalombiztosítás által támogatott kezelések sorába, az egészségpénztári számláról viszont elszámolható a kezelések ára intézetünkben.

11334.jpg
Dr. Hegyi Gabriella: "Azt már látjuk, hogy mindenre nem jut pénz az állami kalapból, de akkor le kell fektetni mindenki számára világosan, hogy mi az, amire kiegészítő biztosítást kell kötni, vagy félre kell tenni"

 

 

Hol van a természetes gyógymódok helye a hagyományos gyógyításban?

– A megelőzésben, a rehabilitációban, az onkológiai betegségek kezelésének, például a kemoterápia mellékhatásainak csökkentésében, a reumatológiai ellátásban, a mozgásszervi rehabilitációban, az agyi vagy mozgásszervi sérült csecsemők kezelésében. Nincs kaptafa, mindig az adott eset dönti el, hogy milyen módon kell, lehet használni a komplementer medicinát: mennyiben kiegészítő, önálló vagy együtt alkalmazandó. Az, aki orvos és szakorvos, és úgy látja, hogy kevesebb antibiotikummal gyógyítható egy gyerek esetében a felső légúti infekció, akkor dönthet például a homeopátia alkalmazása mellett, hiszen ő vállalja a felelősséget. A hangsúly a tudáson van. Ismerni kell a hagyományos gyógyszerek hatását, ha keleti gyógynövény-kombinációval szeretném kiegészíteni a kezelést. A terápiák erősíthetik, gyengíthetik, esetenként kiolthatják egymás hatását. Ginzenget például nem adhatok annak a betegnek, aki magas vérnyomás ellen szed gyógyszert.

 

A természetes gyógymódok többsége kizárólag a magánegészségügyben elérhető. Lehet helye az állami ellátórendszerben a magánfinanszírozásnak?

– Persze. De valakinek felelősen meg kell határoznia, hogy mire terjed ki és mire nem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozás. Azt már látjuk, hogy mindenre nem jut pénz az állami kalapból, de akkor le kell fektetni mindenki számára világosan, hogy mi az, amire kiegészítő biztosítást kell kötni, vagy félre kell tenni rá. Feltétlenül fel kell készíteni az embereket az öngondoskodásra és a saját források becsatornázásának szükségszerűségére.

 

Forrás: Patika Egészségpénztár