Le a cukorral, de hogyan?
Elhízás – a világot leginkább fenyegető „járvány”. A lakosság döntő többsége minimálisan sem mozog, ezért legalább a bevitt kalóriákban kellene spórolnunk. A nemzetközi és a hazai szakmai ajánlások szerint a cukorpótlók segíthetnek ebben.
„Az európai régió 46 országában a lakosság több mint 50 százaléka túlsúlyos, s több mint 20 százaléka elhízott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a felnőttek 63 százaléka még a minimálisan ajánlott mértékben sem mozog. A 11 éves gyerekeknek töredéke végez legalább napi egy óra mérsékelten intenzív testmozgást, ami az ajánlott mennyiség lenne” – figyelmeztetett Dr. Roberto Bertollini, a WHO vezető kutatója azon a közelmúltban rendezett világkonferencián, ahol az alacsony energiatartalmú édesítőszerek elhízás-járvány és a 2-es típusú cukorbetegség elleni szerepéről volt szó. A világ szakemberei egyetértettek abban: az alacsony energiatartalmú édesítőszerek fogyasztói egészségesebben táplálkoznak, kiegyensúlyozottabb az étrendjük és többet mozognak.
Háromból két dagi…
A magyarok körében végzett felmérés alapján a lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ebben a túlzott cukorfogyasztás is nagy szerepet játszik. A cukor, amellett, hogy hizlal, károsítja a vese szűrőrendszerét, emeli a vér inzulinszintjét, és tulajdonképpen a túlzott bevitelnek az egész anyagcserére vonatkozó következményei vannak. Honfitársaink naponta átlagosan 10 deka cukrot fogyasztanak, ami évente fejenként 35 kilogrammot tesz ki. Ennek nagyjából a tizede lenne ideális. „Cukor” alatt azonban nem csak a kristálycukor értendő, sokan például tévesen azt hiszik, a barna cukor vagy a méz kevésbé kalóriadús. Pedig ez nem igaz.
Van más!
A fogyni vágyók, vagy a cukorbetegek olyan diétáról álmodoznak, amelyben nem kell tiltó listára helyezni a kellemes, édes ízű ételeket, italokat. Nekik alkották meg a cukorpótlókat, és az édesítőszereket. Ezeknek az energiaértéke ugyan azonos a cukoréval, de előnyük, hogy a szacharóznál kisebb mértékben, viszont elhúzódóbban emelik a vércukorszintet. Ráadásul jól alkalmazhatók azoknál a termékeknél, ahol a cukor tömege nélkülözhetetlen, mint például a piskótákban, lekvárokban, csokoládékban. Főként normál testtömegű embereknek javasolt a fogyasztásuk, de nekik is csak kis mennyiségben.
Mivel a cukorpótlók szénhidrátok, a cukorbeteg diétába be kell számítani az elfogyasztott mennyiséget. Édesítő erejük 0,4-1-szeres a répacukorhoz képest, így a hasonló édesítő hatás eléréséhez előfordulhat, hogy kétszer annyi szükséges belőle.
Az édesítőszerek között azonban vannak kalóriamentes (pl. aceszulfám-K, ciklamát, szacharin) és alacsony kalóriatartalmú (pl. aszpartám, szorbit, xilit, mannit) készítmények is. Az utóbbiakra jellemző, hogy az ízen kívül a térfogatukban is hasonlítanak a cukorra, tehát jellemzően por állagúak. Használatuk egyre inkább elterjedt az élelmiszeriparban és a háztartásokban egyaránt, hiszen az édes íz élvezetét nyújtják nagyobb mértékű energia bevitele nélkül. De mégis mit lehet tudni a sok-sok rémhírrel övezett cukorpótlók világáról?
Amit a legismertebb édesítőkről tudni érdemes
Szacharin: a kesernyés mellékízű, a cukornál kétszázszor édesebb anyagból a megengedett mennyiség 2,5 mg/ttkg.
Ciklamát: a szintetikus fehér por harmincszor édesebb a szacharóznál. Az USA egyes államaiban be van tiltva. Az EU-ban a napi megengedett mennyiség 7 mg/ttkg.
Aszpartam: pozitívuma, hogy nincs kesernyés mellékíze, viszont melegítés hatására elveszti édességét. A napi megengedett mennyisége 40 mg/ttkg.
Aceszulfám-K: A szacharinnál kétszázszor édesebb anyag a szervezetben nem bomlik le, változatlan formában távozik, viszont ez is teljesen mesterséges édesítőszer. Megengedett mennyiség naponta 9 mg/ttkg.
Szorbit, maltit, mannit: mindhárom anyag cukoralkohol, amelyet keményítő erjesztésével állítanak elő. Egyik sem annyira édes, mint a cukor, viszont jóval kevesebb az energiatartalmuk. Mivel lebontásukhoz nem szükséges inzulin, cukorbetegek is fogyaszthatják, viszont túlzott mennyiségben hasmenést, bélmorgást, puffadást okozhatnak.
Édes és nem árt
„Az alacsony energiatartalmú, vagy energiamentes édesítőszerek használata ugyan önmagában nem okoz fogyást, de megkönnyíti a diéta hosszú távú megtartását azzal, hogy változatossá és ízletessé teszi az alacsonyabb energiatartalmú étrendet – mondja dr. Ábel Tatjana, diabetológus főorvos. – Segítségükkel jelentős mértékben, vagy akár nullára csökkenthető bizonyos ételek és italok kalória tartalma.
Az energiamentes édesítőszerek nem-, vagy alig tartalmaznak kalóriát és a szukrózhoz (cukorhoz), gyümölcslevekhez képest jóval nagyobb intenzitású édes ízt biztosítanak. Több ezer italban és egyéb élelmiszerben – joghurtok, desszertek, rágógumik – megtalálhatóak.
Az aszpartám például már több, mint 30 éve forgalomba került és az egyik leggyakrabban használt, a szukrózhoz képest kétszázszor édesebb ízt biztosító édesítőszer. Ez az egyik legalaposabban vizsgált élelmiszer adalékanyag, több mint 200 tanulmány bizonyította a biztonságát (pl. azt is, hogy a daganatos megbetegedések kialakulását nem fokozza). A sztívia a legújabb édesítő szer, amely Európában hódít. Ígéretes eredmények jelentek meg az étkezés utáni vércukor szintet és inzulin koncentrációt csökkentő hatásával kapcsolatban. A készítmények szokásos napi adagú használata egészségkockázatot tehát nem jelent.”
Függőség és vágy
Az energiamentes édesítőszerrel kapcsolatban felmerült korábban, hogy rendszeres használata növeli az édesség utáni vágyat és ezzel – többek között –növeli a testsúlyt. Ez azonban nem igazolódott. Számos kutatás vizsgálta az édesítőszerek éhségre, jóllakottságra és energia-bevitelre gyakorolt hatását. Megfigyelték, hogy ha az élelmiszerekben és az italokban a szacharózt (kristálycukor) édesítőszerekre cserélik, nem fokozódik a táplálékbevitel és az éhség. Kimutatták azt is, hogy az embereknél ezek a készítmények nem okoznak súlygyarapodást, valamint akik energiamentes édesítőszereket fogyasztottak, azok hosszú távon sikeresebbek voltak az alacsonyabb testtömeg megtartásában.
„Arra persze vigyázni kell, hogy későbbi nassolással ne pótoljuk a megspórolt energiát, hiszen így épp az ellenkezőjét érjük el, többletkalóriát veszünk magunkhoz” – mondja a diabetológus.
Az édesítőszerek megengedhető napi beviteli értékeken belül fogyasztva tehát nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. A megengedett napi beviteli érték (ADI) az a mennyiség, amely naponta egy teljes életen át fogyasztható anélkül, hogy bármilyen egészségügyi probléma fellépne. Számokban kifejezve például az aceszulfám-K-ból 9-15, mg, aszpartámból 40-50, szacharinból 2,5 milligram testtömegkilogrammonként.
„És figyelembe kell venni, hogy az optimális testtömeg főként megfelelő, mértéktartó kalória-bevitellel, kiegyensúlyozott étrenddel, személyre szabott mozgásprogrammal, aktív életmóddal, valamint türelemmel érhető el” – teszi még hozzá Ábel Tatjana.
