2024. július 24. szerda
Kinga és Kincső napja

Kukkolunk és dicsekszünk a weben?

A közösségi oldalakat, így a Facebookot lehet szidni, lehet isteníteni, de egy biztos, rengeteg gyors információról marad le, aki nem használja valamelyiket. Szakértőnket arról kérdeztük, mire érdemes használni, és mire figyeljünk a weben. A kezdetekhez képest egészen új tanácsok is elhangzottak.

„A Facebook jelenlegi népszerűségét nem lehet egy-két felhasználói, pszichológiai, vagy gazdasági tényezőnek tulajdonítani – mondja Gajdos Krisztián mobil- és online marketing specialista. – A közösségi oldal 10 éves kora ellenére is képes napról napra több ezer új belépőt generálni, sőt, ami talán ennél is fontosabb, rugalmasságából adódóan együtt fejlődik meglévő tagjaival. A közösségi felület mögötti rendszer ugyanis érdeklődésünk, vagy egyes tetteink, választásunk hatására képes alkalmazkodni hozzánk. Így a Facebook, bizonyos mértékben mindannyiunk számára más és más. Tanulékonyságának köszönhetően képes kiszolgálni az egyének igényeit, vagyis képes olyan tartalmat szolgáltatni, amilyet mi várunk tőle. Kinek hírportál, kinek játéktér, kinek csak egy levelezési felület.”

 1694.jpg

Kinyílt a világ

Nem kell az ősidőkig visszagondolni, mégis elfogadjuk, hogy a szóbeli történetmesélésnél mennyivel pontosabb, ha írásban is rögzítjük az eseményeket. Tény azonban az is, hogy a ránk zúduló információ mennyisége olyan mértékben megnőtt, hogy képtelenség mindent elolvasni, megnézni. Gondoljunk csak arra, hogy nem csak azokat az eseményeket ismerhetjük meg, amelyek a közelben történtek, de a világ másik végén zajló ügyekről is hírt kapunk. A Facebook ebben is segíteni próbál. Egyrészt az általunk, másrészt az ismerőseink által fontosnak tartott – gyakran megnézett, lájkolt, hozzászólásainkkal tarkított – oldalak híreit mutatja. A fő érdeme azonban mégsem ez.

 

„A közösségi felületet több, de két kiemelendő emberi vágy hajtja – mondja Gajdos Krisztián. – Egyfelől mind nyomot akarunk hagyni a világban, vágyunk az egyes tetteinket követő elismerésre, arra hogy mások is lássák, mennyire boldogok vagyunk, irányítjuk az életünknek. Másfelől, bennünk van a betekintés, a tudás, a »kukkolás« iránti vágy. Szeretnénk belelátni mások életébe, amely valamely módon visszajelzésként is szolgál számunkra saját mindennapjaink értékeléséhez. Ennek fényében, még ha mindez nem is tudatos szándékkal tesszük, szívesen osztjuk meg barátainkkal, ismerőseinkkel élményeinket, engedjük be őket magánéletünkbe, s cserébe pusztán like-okat, virtuális népszerűséget várunk.”

 

Ami netre kerül, ott marad

592.jpgGajdos Krisztián szerint még mindig van mit tanulnunk arról, hogy mennyit mutassunk meg magunkból a világhálón. „Mindennek természetesen megvannak a veszélyei, melyeket tudatosan kezelnünk kell. Azzal, hogy barátoknak, ismerősöknek, sőt sok esetben ismeretleneknek is betekintést engedünk a mindennapjainkba, sok kisebb-nagyobb kellemetlenségnek tehetjük ki magunkat.

 

Adataink, megosztásaink publikusságát szabályozhatjuk. Ezek beállításával megelőzhetünk olyan apróbb kellemetlenségeket, mint hogy a nyaralásunkon készült képeink gondot okozzanak munkahelyünkön, ám ezek elmulasztásával akár veszélybe is sodorhatjuk magunkat. Gondoljunk csak bele, mit jelenthet egy betörő számára, ha épp »becsekkolunk« valahonnan. A Facebook folyamatosan pontosítja adatvédelmi irányelveit, hogy az érthetőbb és átláthatóbb legyen, valamint javasolja minden felhasználó számára, hogy ellenőrizzék beállításaikat, szabják meg, hogy mely adataikat kiknek a számára teszik láthatóvá.”

 593.jpg

Távolság legyőzve

„Nem kell félni a közösségi oldalaktól, csak be kell állítani, hogy kinek tesszük elérhetővé a feltett anyagokat. A Brüsszelben élő bátyámék és a Nagyszombaton lakó nagymama egyaránt boldogan nézegetik a neten a családi fényképalbumokat, azonban a családtagokon kívül mással nem osztottuk meg” –mondja Gellért András, aki maga is tagja a közösségi hálónak. Ugyanígy vélekedik Takács Edit, aki szerint a világháló fantasztikus lehetőség. „Imádom, hogy tudok mindent a rég nem látott ismerősökről is, vagy akár a régmúlt szerelmeiről. Azonnal tudom azt is a posztokból, ha valamelyik barátnőm vigasztalásra szorul, mert éppen szakítás utáni süteménysütési lázban ég…”

 

FB 5+1: ciki vagy cuki?

Ha nem akarjuk, hogy ismerőseink pillanatok alatt letiltsanak minket a hírfolyamukról, érdemes betartani a Facebook illemszabályait.

1. Ne írjunk csupa nagybetűvel, mert az azt jelenti, hogy KIABÁLUNK!

2. A miénk a világ legszebb gyereke, de napi 10 fotót közzétenni róla, ez inkább idegesítő.

3. Hacsak nincs különleges időjárási helyzet, felesleges kiírni, hogy süt a nap.

4. A magánélet eseményeit meg lehet osztani, de vannak dolgok amelyeket még viccből sem kéne kiposztolni. Ilyenek például, amelyek zárt ajtó mögött történnek. Ugye nem kell konkrétabban fogalmazni?1695.jpg

Ez akkor is igaz, ha egyébként szívesen kérünk nyilvánosan tanácsot bizonyos problémákkal kapcsolatban.

5. Másokat nyilvánosan lejáratni nem csak szavakkal tilos, de a közös bulikon készült képekkel sem illik!

+1 A „küldd tovább” üzenetek 98 százaléka már rég lejárt, vagy soha nem volt valós. Mielőtt továbbküldenéd, keress rá, és ellenőrizd!

Mi is fent vagyunk a facebookon. Kövessen minket!