Bolhariadó
A repdeső vérszívók mellett otthon is találkozhatunk csípős kis parazitákkal, főleg ha cicánk, kutyánk más állatokkal ismerkedett.
Dr. Varga József állatorvos szerint a bolhafertőzés régi betegség, de ma sem feledkezhetünk meg róla. A bolha petéit akár a szél is beköltöztetheti otthonunkba, ahol hónapokig kibírják még zord körülmények között is. De egy sikeres bolhairtás után, ha nem végezzük rendszeresen ezt a műveletet, újrafertőződés nélkül is megint bolhás lesz kedvencünk. Persze a bolha nem tölti minden idejét a gazdaállaton.
„Vért szívni járnak rá, de idejük nagyobb részét házi kedvencünk környezetében élik, mint például az alomban, szőnyegben, padlórepedésben – mondja Varga József. – A lárvák a felnőtt bolhák ürülékével táplálkoznak. A bolha rosszul emészti a vért, így ürüléke, ami a gazdaállat körül potyog, nagy tápértékű. Így érthető, hogy a bolhák jóval több vért szívnak, mint amennyire szükségük van. Gyakori, hogy súlyosan bolhafertőzött kölyökkutya hamar vérszegénnyé válik, elhanyagolt esetben el is pusztulhat. Van macskabolha, de az csíp kutyát is, és fordítva. Persze az érzékenyebb embert is csúnyán összecsipkedhetik!”
Bolhanyál és allergia
A bolhák allergiás hatása a leggyakoribb. A bolha nyála ugyanis magas fehérje tartalmú, és a fehérje a legerőteljesebb allergén (az a tényező, ami allergiát képes kiváltani). A bolhafertőzésnek kitett állatokat rendszeresen féregűzni is kell, ráadásul a bolhák még egy sor fertőző, vírusos és baktériumos betegségnek lehetnek a közvetítői.
Betegség a cipőtalpon
A lakásból, kertből kijáró kutyákat, macskákat normális esetben rendszeresen oltják, de védőoltásokra a lakásban tartott cicáknak is szükségük van. Egyrészt teljesen normális módon hordoznak magukban olyan vírusokat, amelyek, ha valamilyen okból aktiválódnak, akár a gazdaállatot is megölhetik (gondoljunk pl. a vírusos hashártyagyulladásra). Másrészt a cipőnk talpán is nagyon sok – a cicára veszélyes – fertőzést bevihetünk a lakásba. Már az is elég, ha csak az előszobáig jutnak a kórokozók, a baj bekövetkezhet.
A legtöbb gazdi azon is megdöbben, amikor az állatorvos felhívja a figyelmét, hogy náthásan, influenzásan ne menjen közel a kutyájához, macskájához, mert az állat is elkaphatja a betegséget. Pedig gyakran látni szobacicákat együtt prüszkölni a gazdikkal. Kedvencünk puszilgatása azonban nem csak ezért kerülendő: állataink nyála, bundája olyan baktériumokat és egyéb kórokozókat is tartalmaz, amelyek igen kellemetlen betegséget okozhatnak, mint például a bélférgesség, rüh, gombák.
Allergia ellen allergén
A gyerekek között is egyre terjednek az allergiás betegségek. A leggyakoribb a macska-, illetve a kutyaszőr-allergia, de előfordul lóra, hullámos papagájra, aranyhörcsögre, tengerimalacra és szinte minden otthon vagy a ház körül tartott állatra. A statisztikák szerint Magyarországon ez minden hatodik embert érint, de pár éven belül várhatóan minden harmadik ember allergiás lesz.
Általában állati szőr- vagy éppen toll-allergiáról beszélünk, pedig nem csak a szőrszál, illetve a toll allergizálhat, hanem az állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, vagy a leváló bőrhámsejtek darabjai is.
A megoldás ilyen esetekben mégsem az elszigetelés. Több kutatás is igazolta, hogy azoknak a babáknak, akik első életévükben kutyával vagy macskával élnek együtt, 66–77 százalékkal kevesebb esélyük van a későbbiekben az allergiára. Az immunrendszerük ugyanis így megkapja azt a stimulációt, amelyet a túlságosan sterilre sikált környezetben nélkülöznie kell.
Balkezes állatok
Gondolta volna, hogy a kutyák, macskák, de akár a halak vagy a rágcsálók között is van „balkezes”? Néha ez olyan egyszerű, mint egy mancs vagy láb preferálása, máskor egyéb viselkedésekben jelenik meg. Jelenlegi tudásunk szerint a legtöbb gerinces állat agyának a bal oldala irányítja a táplálkozást. S mivel a bal oldali agyfélteke felel a test jobb oldalának működtetéséért, ezért a szakértők úgy vélik, hogy a halak, békák, de akár a madarak is a jobb szemükkel figyelik meg a zsákmányt, amit el akarnak ejteni. Az elefántoknál megfigyelték, hogy az előnyben részesített oldalukon – például, amerről magukra spriccelik a vizet – jobb a szaglásuk. A macskáknál és a rágcsálóknál a hímek jobban szeretnek a bal mancsukkal halászni, vadászni, míg a nőstények szívesebben használják ilyesmire a jobb mancsukat. Hasonló a helyzet a kutyáknál is. Sőt, az eredmények szerint a kutyák farokcsóválásának iránya is sokatmondó. Ha jobbra kezdik, akkor nyugodtak, ha balra, izgatottak. |
