2018. november 19. hétfő
Erzsébet, Zsóka és Liza napja

Erre költ az egészségügy több mint 300 milliárdot

Az olyan népbetegségek, mint az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek évente háromszáz milliárd forintot jóval meghaladó költséget jelentenek az egészségügynek. A lakosság 30 milliárd forintnál többet költ közvetlenül a gyógyulásra.

Szakmai körökben ma már elfogadott a fogantatástól számított első 1000 nap kiemelt élettani jelentősége, ahogyan az is, hogy ebben az időszakban a gyermekek nem megfelelő táplálása több népbetegség – köztük a 2-es típusú diabétesz, a kardiovaszkuláris megbetegedések és az elhízás – kialakulását is megalapozhatja. A hazánkban széles körben ismert Első 1000 Nap Program elnevezésű népegészségügyi tájékoztató kampány éppen ezért a megfelelő kisgyermekkori táplálkozás támogatásán keresztül kíván segítséget nyújtani az egészségügyi problémák megelőzésében, illetve a gyermekek hosszútávú egészségének megalapozásában és megőrzésében. A program megbízásából nemrégiben elkészült „A gyermekkori táplálás hatása a betegségmegelőzésben és ennek gazdasági hatásai” című tanulmány eddig nem látott gazdasági összefüggésekre és megdöbbentő adatokra mutat rá a nem megfelelő gyermekkori táplálás egészségügyi következményeivel és nemzetgazdasági költségeivel kapcsolatban.  

A kisgyermek nem „mini felnőtt” - A helytelen táplálkozási szokások nagy része gyermekkorban alakul ki  

A táplálkozási szokások jelentős része kisgyerekkorban rögzül, kiemelt szerepe van többek között az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, valamint a szív- és érrendszeri problémák, alultápláltság és különböző hiánybetegségek kialakulásában vagy megelőzésében. Az említett betegségek kockázata jelentősen csökkenthető megfelelő korai táplálással, ám ez sokak számára nem ismert..

A tanulmányból kiderül, hogy az 1-3 éves korú gyerekek körében az édesanyák 45%-a nem teljes mértékben a baba szükségletei alapján táplálja gyermekét. A 24-36 hónapos gyermekek 6%-a túlsúlyos-elhízott, egynegyedük pedig sovány. A helytelen táplálkozási szokások kialakulását javarészt a zsír-, fehérje- és szénhidrátbevitel ajánlottól való eltérése okozza, de az ezekkel összefüggő betegségek egy része nemcsak az elhízás folyománya lehet, adódhat a nem megfelelő mértékű vitaminbevitelből is. Az utóbbi években különösen a 12 és 36 hónap közötti gyermekek helyzete rosszabbodik: 2015-ben 6%-kal több gyermek táplálását érintette a normálnál nagyobb zsír-, fehérje- és szénhidrátbevitel, mint 5 évvel azelőtt, és hasonló problémát jelent a vitaminok helytelen, normáltól eltérő mértékű bevitele is. A felnőttkori szív- és érrendszeri megbetegedések szintén összefüggést mutatnak a gyermekkori táplálkozási szokásokkal.

 

A helytelen táplálkozás a pénztárcánkat, az állami költségvetést és a vállalati szférát is megterheli

A fogantatást követő első ezer nap alatti környezeti hatások, ezen belül is leginkább a táplálás nagyban meghatározzák a felnőttkori egészségi állapotot. A helytelen csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozással összefüggő későbbi betegségek negatív hatással vannak az egyén életminőségére és komolyan megterhelik a gazdaságot. A magyar tanulmány érdekes adatokkal szolgál a népbetegségek közvetlen és közvetett gazdasági költségeit illetően is. Az elhízás, 2-es típusú diabétesz és a magas vérnyomás közvetlen költségei évente összesen több mint 307 milliárd forint terhet rónak az egészségbiztosításra és a gyógyszerkasszára. De a lakosság pénztárcáját közvetlenül is érintik a helytelen életmód okozta problémák: a számítások szerint évente 30 milliárd forintnál is többet költünk saját gyógyulásunkra az említett három betegségtípus miatt. Ezeken kívül közvetett költségek is felmerülnek: a munkahelyi hiányzás, az alacsonyabb termelékenység elsősorban a vállalati szférát érinti hátrányosan.

Nem a génjeinkben hordozzuk a végzetünket - Mit tehetünk gyermekeink egészsége érdekében?

A felnőttkori betegségek kockázata csökkenthető a gyermekkori étkezési szokások megváltoztatásával. A hatékony társadalmi szintű edukáció megtérülő befektetés, a helyes kisgyermekkori táplálkozás csökkenti a népbetegségek gazdasági terheit, javítja az életminőséget és az átlagéletkor növelése pozitívan hat az egész magyar gazdaságra. Az Európai Bizottság a WHO-val szorosan együttműködve egységes európai uniós megközelítést vázol fel az egészségügyi problémák megoldására. Az uniós fellépések mellett azonban komoly szükség van az összefogásra, helyi, regionális és nemzeti szintű lépésekre is, amelyeket a közegészségügyi ágazat, a civil szféra és a magánszektor, valamint a szülők is követnek.

Az egységes, hiteles és konzisztens táplálkozási szakmai ajánlások eljuttatása a szülőkhöz, a legjobb gyakorlatok megosztása is segíthetnek abban, hogy jelentős javulást lehessen elérni. Ebben az Első 1000 Nap Program, az abban résztvevő szakmai és civil szervezetek és az ipar is elkötelezett. Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület és az Első 1000 Nap Program elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: „Egészséges felnőtt csak egészséges gyermekből lesz; a korai életszakaszban történő helyes hozzátáplálással megelőzhetők az egészségügyi problémák és egy egészségesebb jövő biztosítható. Össztársadalmi szinten szükséges az edukáció és a változtatás, hiszen ami gyermekkorban rögzül, arra könnyebben lehet építeni. Mind a szülőket, mind az orvosokat, szakmai szervezeteket bevonva kell kialakítanunk egy tudatosabb és felelősebb társadalmi gondolkodásmódot, amely fokozottan figyel a kismamák, valamint a gyermekek táplálkozására az első 1000 napban.”

 

Nyitókép: Pixabay