2019. május 25. szombat
Orbán napja

Mit gondolsz, tudatos vásárló vagy?

Vonzó, de a gyakorlatban drágább, vagy több időt vesz igénybe a tudatos vásárlói magatartás - ez derül ki az OTP Agrár megbízásából készített reprezentatív kutatásból. A magyarok többsége törekszik ugyan arra, hogy megfeleljen azoknak a kritériumoknak, amely alapján egy vásárlót tudatosnak lehet nevezni, azok száma, akikre valóban illik ez a jelző, alacsony.

Bár a magyar vásárlók többsége tudatosnak vallja magát, csak egy szűk többség tölti ezt meg tartalommal a való életben. Pedig egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetet, de saját pénztárcájukat is kímélhetnék.

A tudatosság egyik legkönnyebben betartható eleme például, hogy vásárláskor többször használatos szatyrot viszünk magunkkal. Nos, az emberek háromnegyede számára ez nem újdonság: a megkérdezettek 40 százaléka állította, hogy mindig figyel erre, míg 35 százalékuk törekszik rá, de nem mindig teszi meg. Minden negyedik vásárló azonban egyáltalán nem visz magával táskát, vagy csak ha eszébe jut - miközben a környezetvédelmi szakértők szerint ezek okozzák az egyik legnagyobb problémát a természetben.

Ennél egy fokkal több „munkát” igénylő feladat lenne a bevásárlólista készítés: aki otthon gondolja végig, mire van szüksége és tartja is magát hozzá, attól is megkíméli magát, hogy olyan termékekre költsön, amire nincs igazán szüksége. Mindezek ellenére, a kutatás szerint, a magyar vásárlók 28 százaléka ír minden esetben listát, 29 pedig ritkán vagy soha. A legtöbben (43 százalék) azt válaszolták, törekszenek rá, de nem mindig teszik meg.

Szintén tudatosságra vall, ha odafigyelünk, hogy szezonális termékeket vegyünk. A felmérés szerint a vásárlók 21 százaléka vásárol idénygyümölcsöt- és zöldséget az üvegházi termesztésű helyett, míg harmaduk ritkán vagy sohasem. Érdekesség, hogy azt sem tartják túl fontosnak a magyarok, hogy hazai termékeket vásároljanak, mindössze 16 százalékuk figyel erre, míg 39 százalékukat teljesen hidegen hagyja. Ez annak tükrében is furcsa, hogy a magyar termékek fogyasztását kampányok segítik és a bolti kommunikációban is sokszor kiemelt szerepet kap.

A természetes alapanyagok, vagy a kevés csomagolás a magyar vásárlók kevesebb, mint ötöde számára igazán fontos, míg a legrosszabb arányt a bio vagy organikus termékek érték el. Utóbbiak esetében természetesen fontos tényező, hogy ezek ára jóval magasabb, mint a hagyományos élelmiszereké. A magyarok 74 százaléka egyáltalán nem vagy csak ritkán vásárol ilyen jelzéssel ellátott élelmiszert, 20 százalékuk törekszik rá, és mindössze 6 százalék tartozik a rendszeresen bio terméket vásárlók közé. A viszonylag alacsony értékekben az ismeretek alacsony szintje is szerepet játszhat.

Mindezek alapján érdekes, hogy a kutatásban részt vevő magyarok 62 százaléka nyilatkozott úgy magáról, hogy inkább vagy teljesen tudatos, bár ez a kategória szinte mindenkinél mást és mást jelenthet. A legtöbbjük számára mindössze annyit, hogy ne vásárolják túl magukat, odafigyeljenek arra, hogy mi és főleg mennyiért kerül a kosárba.

„A válaszokból az derül ki, hogy az emberek egy jelentős csoportja tudja, milyen áldozatot kellene hoznia annak érdekében, hogy tudatos vásárló legyen, a gyakorlati megvalósítás azonban még hagy maga után kívánnivalót. Ezt alátámasztja, hogy a kutatás szerint a vásárlóknak csak 42 százaléka nevezhető tudatosnak, de közöttük is többségben vannak azok, akik nagy anyagi áldozatot nem hajlandók hozni ezért” - fogalmazott az OTP Agrár szakértője.