2019. augusztus 25. vasárnap
Lajos és Patrícia napja

Sok felnőtt is rosszul szerepelt volna a matek érettségin!

Egy felmérésben a megkérdezett felnőttek öt, fejben is könnyen elvégezhető pénzügyi számítás közül átlagosan 3,6-ot tudtak megoldani. Ám nem csak a számok, a példában szereplő egyszerű megtakarítási forma definiálása is kifogott volna a többségen.

Az idei középszintű matematika érettségi a szokásosnál nagyobb visszhangot kapott, és a tantermeken túl is hallani lehetett róla. Átlagon felülinek tartott nehézsége miatt több tízezren követelik a felvételi ponthatárok csökkentését. Az OTP Bank Öngondoskodási Indexe szerint a magyar lakosság jelentős része az érettségi ominózus feladatainál egyszerűbb matematikai műveletekkel sem boldogul olyan könnyen: a legutóbbi felmérésben megkérdezettek öt egyszerű, fejben is elvégezhető pénzügyi számítás közül átlagosan 3,6-ot tudtak elvégezni helyes eredményre jutva.

Mutatunk egy példát a „nehezebb” kérdések közül: „Ha valaki kölcsönad 50 ezer Ft-ot a barátjának, és a barát egy év múlva 55 ezer Ft-ot fizet neki vissza, akkor hány százalékos kamatot kapott a kölcsönadó?”

A helyes válasz (10 százalék). A helyes eredmény megválaszolása minden negyedik válaszadónak problémát okozott a 2018-as Öngondoskodási Index felmérésben.

Összehasonlításként, az idei érettségi feladatsor egyik szöveges feladata, amely szintén egy pénzügyi példával tette próbára a középiskolásokat: „Péter elhatározza, hogy összegyűjt 3,5 millió Ft-ot egy használt elektromos autó vásárlására, mégpedig úgy, hogy havonta egyre több pénzt tesz félre a takarékszámláján. Az első hónapban 50 000 Ft-ot tesz félre, majd minden hónapban 1000 Ft-tal többet, mint az azt megelőző hónapban (A számlán gyűjtött összeg kamatozásával Péter nem számol.)”* A kérdés az volt, hogy ily módon négy év alatt sikerülhet-e elérnie Péternek a kitűzött megtakarítási célját. A megoldó kulcs sikert jósolt Péternek, ehhez a megoldáshoz a diákoknak a számtani sorozatokkal kapcsolatos tudásukat kellett előhívniuk.

 

Vajon sikerrel jártak volna a feladattal a már érettségizett felnőtteknek?

Bár az eredmények évről évre javuló tendenciát mutatnak, az Öngondoskodási Index részét képező, komplex Pénzügyi Írástudás mutató* szerint ennek kicsi a valószínűsége. A lakosság pénzügyi ismereteit több szempontból vizsgáló kérdéssor maximálisan elérhető 100 pontjából a válaszadók átlaga tavaly 53 volt, ami azt jelenti, hogy a magyarok pénzügyi tudása maximum egy „erős közepesnek” mondható.

Egy átlagos magyar felnőttnek nem csak a számtani sorozatokkal gyűlne meg a baja az említett feladat kapcsán. Az abban szereplő takarékszámla fogalmát, az Öngondoskodási Index válaszadóinak mindössze 11 százaléka „ismeri jól”, 46 százalékuk „hallott már róla, de csak annyit tud, hogy létezik ilyen”.

„Ha az Öngondoskodási Index eredményeit nézzük, akkor nem meglepő, hogy a hazai lakosság nem rendelkezik kiemelkedő pénzügyi tudással. A kutatásunkban megkérdezettek 72 százaléka saját bevallása szerint az iskolában nem kapott semmilyen pénzügyi edukációt” – mondta el a Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója. „Az OTP Bank törekszik arra, hogy pénzügyileg edukálja a lakosságot már fiatal kortól, ezért örömmel láttuk, hogy életszerű, megtakarítással kapcsolatos példák az érettségiben is helyet kaphatnak, így helyezve a gyakorlatba a matematika tankönyvek feladatait. Az alapvető kalkulációs képességek mellett a pénzügyi ismeretek, alapfogalmak elsajátítása azért kiemelten fontos, hogy az emberek hiteles és pontos információk, ne pedig tévhitek birtokában dönthessenek pénzügyeikről” - tette hozzá.

 

De mit tegyen Péter?

Az érettségi feladatban szereplő Péter problémája, hamarosan aktuális lehet a középiskolás éveiket éppen befejezni készülő diákok számára. Az Öngondoskodási Index szerint ugyanis az autóvásárlás a népszerűbb megtakarítási célok közé tartozik, különösen a fiatalabb korosztály körében.

A megoldó kulcsot kiegészítendő az OTP Bank szakértői a következő megtakarítási megoldást javasolnák Péternek:

Péter alapvetően akkor jár jobban, ha kamatozó megtakarítási formát választ, azaz a feladattal ellentétben a félretett összeg kamatozását is figyelembe veszi. Például, évi 3%-os kamat mellett elég lett volna csak 46 ezer forinttal elkezdenie a takarékoskodást, ahhoz, hogy a negyedik év végére elérje a kívánt 3,5 millió forintot (ha terveinek megfelelően minden hónapban 1000 forinttal növeli a félretett összeget). Ha csak otthon, a párnacihában gyűjti a pénzét, ami nem kamatozik, akkor már induláskor 4 ezer forintot veszít (mivel 50.000 Ft-tal kell elkezdenie takarékoskodást). Péter példája jól mutatja, hogy előrelátó tervezéssel, rendszeres, akár kisösszegű megtakarítással elérhetőek a kitűzött célok.