A gyerekeknek fontosabb a takarékosság, mint azt szüleik gondolnák
Vajon a szülőknek vagy az iskolának kellene megtanítania a gyerekeket okosan bánni a pénzzel? Beleszólhatunk, hogy mire költse, vagy épp mire ne szórja a tőlünk kapott forintokat? Efféle kérdésekre kereste a választ az egyik kereskedelmi bank a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódó kutatásában.
A Takarékossági Világnapot az 1924-ben Milánóban rendezett első Nemzetközi Takarékbank Kongresszus óta ünnepeljük rendszeresen, október utolsó munkanapján. Ebből az alkalomból a CIB Bank reprezentatív felmérésben vizsgálata a gyerekek megtakarítási szokásait.
Október 31-ről legtöbbünknek a Halloween jut az eszébe, ám idén ugyanerre a napra esik a Takarékosság Világnapja is, amelynek a hagyományát egy 1924-es milánói banki konferenciának köszönhetjük. A világnapot egyszerűen azért találták ki, hogy a takarékosságot nemzetközi szinten is népszerűsítsék és az emberek általános gondolkodásába építsék. Mára ugyan a világnap kissé megkopott és inkább a fejlődő országokban van keletje, a pénzügyi tudatosság minden társadalomban, minden család életében és minden korosztály számára fontos szerepet játszik most is.
Míg a szülők háromnegyede a saját feladatának tekinti a pénzügyi nevelést, addig a gyerekek közel harmada inkább az iskolában sajátítaná el a szükséges ismereteket – derült ki a kutatásból. A helyes oktatási stratégiáról is megoszlanak a vélemények: a szülők 90%-a szerint jó, ha a kamaszokat is bevonjuk a családi pénzügyekbe, a 14-18 évesek ötöde viszont köszöni, de sem a háztartási költségvetésből, sem a szülői jó tanácsokból nem kér. A gyerekek nagyobb függetlenségre vágynak: csak a szülőtől származó zsebpénz erejéig engednek beleszólást kiadásaikba (31%), de legfeljebb addig, amíg nincs önálló keresetük (39%).
Úgy tűnik, a bizalom sok esetben hiányzik. A szülők közel harmada nem hagyja, hogy a nebuló szabadon gazdálkodjon a rábízott forintokkal. Míg anya és apa azt hiszik, mindent tudnak a gyerek pénzügyeiről (70%), a gyerekek a feltételezéssel ellentétben nem rohannak egyből a boltba vagy a suli büféjébe, ha pénz üti a markukat: 90%-uk takarékoskodik vagy gyűjt valamire saját bevallása szerint, még ha ezt a szülei nem is mindig tudják vagy gondolják róla. Persze a számlakivonatok beszédesek, ráadásul többnyire a szülők kapják őket: bankkártyával több mint kétszer annyi gyerek rendelkezik, mint saját bankszámlával.
A családok közel felében a gyerekek nagy értékű vágyait közösen, vagyis az összespórolt zsebpénzből és szülői hozzájárulásból teljesítik. A felmenők azonban a gyerekeknél jóval nagyobb arányban emlékeztek úgy, hogy ezeket a dolgokat teljes egészében ők finanszírozzák. A felmérés szerint takarékoskodni egyértelműen anya, apa tud a legjobban (52%), a nagyszülők csak a spórolási rangsor második, a gyerekek pedig a harmadik helyén állnak. Más a helyzet, ha nem rendszeres megtakarításról, hanem egyszeri nyereményről van szó: az aktív korú magyarok 56%-a, míg a tinédzserek 70%-a (!) tenné félre a megkapott 10 millió forintnak legalább a felét.
