Szétválik az állami és a magán?
A kormány célja az állami és a magánegészségügyi rendszer minél egyértelműbb szétválasztása - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szombaton Budapesten, a dr. Batthyány László Orvoskör Közhasznú Egyesület konferenciáján.
Rétvári Bence megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a két ellátási típus szétválasztása az egyik legkonfliktusosabb terület lesz a következő időszakban. A folyamatnak azt kell eredményeznie, hogy egy intézményen belül ne vegyüljön az állami és a magán egészségügyi ellátás, vagyis a közkórházakban csak közellátást lehet majd igénybe venni, a magánellátásoknak pedig csak azokon kívül van a helye - fejtette ki az államtitkár. A két ellátási típus keveredése sokszor egészségtelen helyzetekhez, például a közfinanszírozott szolgáltatások lassulásához vezet - emelte ki.
Az államtitkár közölte, az idén 30 milliárd forint, jövőre pedig több mint 40 milliárd forint áll rendelkezésre az Egészséges Budapest Programra. Emlékeztetett, az előző évben befejezett beszerzéseknek köszönhetően tíz százalékkal javult a fővárosi egészségügyi intézmények diagnosztikai képessége, ami várhatóan a várólisták csökkenését eredményezi majd.
Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban 500 milliárd forintot fordítottak a vidéki egészségügy fejlesztésére, aminek eredményeként 77 kórház és 54 rendelőintézet újult meg, 104 mentőállomást korszerűsítettek 31 új állomás létrehozása mellett. A kabinet emellett az alapellátást is fejlesztette, ennek köszönhetően egy átlagos háziorvosi praxis jelenleg havi másfél millió forintból gazdálkodhat a 2010-es 860 ezer forint helyett - fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány az utóbbi időben kiemelten támogatta a szakdolgozók béremelését, az orvosutánképzést és a különböző betegségek megelőzését célzó programokat.
Ez a köz, az a magán
"Ha valaki egy közkórházba belép, akkor biztosnak kell lennie abban, hogy délelőtt és délután is csak közfinanszírozotti ellátásban fog részesülni" - mondta. Az államtitkár szerint ez azért is fontos, mert a magánellátásért fizetők érdekeivel is ellentétes, ha kivizsgálásuk, kezelésük is közintézményekben történik.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy novembertől a magánellátási intézményekre is fokozatosan kiterjed majd az a digitális egészségügyi rendszer, amelynek köszönhetően a betegek már egy éve maguk is elérhetik az interneten a közellátásban keletkező dokumentumaikat. Fontos előrelépésnek nevezte a digitális egészségügyi adatbázisok növekedését, mivel azok szerinte jelentősen csökkenthetik a félrediagnosztizálás és téves kezelés esélyét. A digitalizációnak köszönhetően ugyanis semmi sem felejtődik el, így az orvosok és a mentőápolók is egy gombnyomásra tájékozódhatnak a betegek korábbi kezeléseiről, leleteiről - tette hozzá.
Mit ad a magán?
Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott rendszer alapján az Egészségbiztosítási Alapból történik. Az állampolgárok az egészségbiztosítás keretein belül, megfelelő jogosultság szerint természetbeni ellátás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat és a pénzben nyújtott pénzbeli ellátásokat vehetnek igénybe. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalán ezt találjuk: „minden betegnek joga van – a jogszabályokban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.”
Ennek ellenére egy magyar háztartás egészségüggyel és egészséggel összefüggő kiadásai meghaladják az évi 180 ezer forintot (a kötelezően fizetett biztosításon felül), aminek harmada gyógyszerkiadás – derül ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó által 2016-ban készített kutatásból. Az elmúlt két évben pedig ez az összeg tovább nőtt, ahogy egyre nő a magánegészségügyben elérhető kínálat, és a privát ellátást igénybe vevők száma is.
2016-ban jelentős tételt jelent a gyógyászati segédeszközök, az étrend-kiegészítők vásárlása és a magánorvosnál költött összeg is. A magánegészségügyi szolgáltatást igénybe vevők 49%-a a járóbeteg szakrendelést keresi fel, 34%-a diagnosztikai vizsgálatra megy, 11%-uk az egynapos sebészetért vagy fekvőbeteg ellátásért fizet és 6% az egyéb szolgáltatásért fizetők aránya.
Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, a betegek a saját zsebükből a legtöbb pénzt fogászatra – évente átlag több mint 5 alkalommal megyünk fogorvoshoz –, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra – a nőgyógyászt évente átlag több mint háromszor keressük fel –, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra áldozzák. Egyre többen már a szemészeti, reumatológiai és ortopédiai problémákkal is inkább a magánorvoshoz fordulnak. Az egy alkalomra eső legnagyobb költséggel a szemészeti rendelések járnak: 25 ezer forintot hagynak a magán orvosi rendelésen az azt igénybe vevők – ez a költség átlagosan egy évben két alkalommal terheli a megkérdezettek pénztárcáját. Alkalmanként átlagosan mintegy 17 ezer forintot hagyunk a fogorvosnál, ami éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, ahol az alkalmankénti átlagosan 11 ezer forintot fizetünk, éves szinten 37 ezer forintot. A 387 fő megkérdezésével készült, reprezentatív online kutatás szerint a bőrgyógyászati és háziorvosi ellátást közel azonos arányban veszik igénybe a válaszadók, de amíg a bőrgyógyászaton egy évben átlagosan kétszer jelennek meg, addig a magán háziorvost évente ötször keresik fel. A két szolgáltatás évi költségében nincs jelentős eltérés (8, illetve 11 ezer forint), de az egy alkalomra eső költségben már jelentős eltérés mutatkozik: a bőrgyógyászaton alkalmanként 6 ezer forintot kell átlagosan fizetni, egy magán háziorvosnál viszont mindössze 2 ezer forintot kérnek el a betegtől.
