Miért jó a teljeskiőrlésű gabona?
Mostanában egyre inkább előtérbe kerül az egészséges étkezés, mint a modern lét elengedhetetlen kelléke. A teljeskiőrlésű gabonakészítmények felhasználása felértékelődött, a hántolatlan magok ugyanis csökkentik néhány krónikus betegség kialakulásának esélyét, valamint rendszeres fogyasztásukkal a szinte egész nap ülőmunkát végzők körében is mérséklődik az elhízás veszélye.
A hagyományos magyar konyha alig használ teljeskiőrlésű gabonát, holott ezek nélkülözhetetlenek az egészséges életmód kialakításához. Számos betegség esélyét csökkentik a gabonafélékben lévő aminosavak és vitaminok, valamint a napi munkával járó fáradság leküzdésében, a menedzserbetegségek – stressz, idegfeszültség, figyelemzavar – elkerülésében is szerepet játszanak. Az irodában napközben elfogyasztott ételek közé is érdemes becsempészni egy szelet rozs- vagy tönkölybúzakenyeret, esetleg zabkorpás pogácsát. És nem csupán azért, mert ez trendi, hanem mert a hántolatlan magvakból készült étkek finomak és valóban egészségesek.
A gabonaszem rétegei
A külső védőréteg („korpa”) nagy mennyiségű rost mellett B-vitaminokat (tiamin, niacin, riboflavin, piridoxin és pantoténsav), összetett szénhidrátokat és növényi tápanyagokat tartalmaz.
A gabonaszem nyolcvan százalékát kitevő középső rész, azaz a magbelső tápanyag- és energiaraktárként funkcionál. Szénhidrátokat, fehérjét és kis mennyiségű B-vitamint tartalmaz.
A belső réteg (csíra) igen gazdag tápanyagforrás, hiszen ez táplálja a gabonaszemet is: ásványi anyagok, B-vitaminok, E-vitamin és növényi tápanyagok találhatók benne. szakirodalom szerint az egyik legősibb kultúrnövény magjainak átlagos fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-tartalma (vas és magnézium) jelentős, valamint az esszenciális aminosavak közül tartalmaz lizint – az izomépítésben és a regenerációban szerepet játszó aminosav –, amelyet más gabonák csak kis mennyiségben. A szénhidráttartalma viszont kisebb a hagyományos gabonaféléknél.
Mit eszünk?
Az egyik legősibb táplálékunk a gabona, a mai ember étlapjáról mégis kezdenek eltűnni az ebből készülő ételek. Az iskolai menzákon például rendszeresen előfordul a tejbegríz, míg az ahhoz hasonló ízvilágú zabkása soha. Pedig az egyik csupán hizlal, míg az utóbbi, amely szinte kizárólag teljes kiőrlésű gabonaként kerül forgalomba sok foszfort tartalmaz, a benne lévő antioxidáns védi a vérereket, a vízoldékony rostok pedig csökkentik a koleszterint akár 10-20 százalékkal.
Élettani szempontból fontos, hogy rendszeresen kerüljön az asztalra teljes kiőrlésű gabonamag, illetve abból készült étel. A fehérlisztben például az előállításához használt őrlési technika miatt kevesebb vitamin, ásványi anyag és rost marad. Ezek ugyanis a gabonakorpában és a csirában vannak: kizárólag a mag külső és belső rétege tartalmaz antioxidánst, aminosavban gazdag fehérjéket, magnéziumot, mangánt, foszfort, szelént valamint a koncentrálóképességet és az immunrendszert javító B6- és az öregedést gátló E-vitamint. A szervezetbe beépülve a rostok lassítják az emésztést, valamint a szénhidrátok, zsírok és fehérjék felszívódását a véráramba.
A barna vagy hántolatlan rizs – miután a gabonaszem korpa részét is tartalmazza – ötször több B1 vitamint, négyszer több cinket és háromszor több B2 vitamint tartalmaz, mint a fényezett, úgynevezett fehér rizs, olvasható egy korábbi Nestlé Életmód Iránytűben. A B1 növeli az energia szintet, javítja a koncentrálóképességet és jótékonyan hat a memóriára, a B2 pedig a szem fáradságának ellenszere.
Magvas kuriózumok
Az egészségesebb gabonából készült péksütemény, a barna rizs, a zabkása fogyasztása szokás kérdése. Vannak azonban olyan gabonák és a belőlük készült ételek, amelyek kevésbé ismertek Magyarországon. Ilyen például az amaránt (disznóparéj), amely az utóbbi években amarántos tészta, amarántkenyér és pattogatott amaránt formájában került az élelmiszerüzletek és a bioboltok polcaira.
Itthon szintén kevésbé ismert a treff, amelyet Etiópia csodagabonájaként is szoktak emlegetni. Haile Gebrselassie, a berlini maratoni futóversenyt idén sorozatban negyedszer megnyerő sportoló például egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az etióp hosszú távfutók sikerének az egyik titka ebben a legapróbb szemű (150 teff-szem tesz ki egy búzaszemet) gabonafélének a fogyasztásában rejlik. Több benne a kalcium, mint a tejben, magas a vastartalma, gazdag rézben, cinkben, foszforban, magnéziumban, fehérjékben és szinte teljesen gluténmentes.
Ősi lételem
Rudolf Steiner az antropozófia (a görög ember és bölcsesség szavakból) szellemi atyja szerint az emberi lény három egymással keveredő részből áll: a testből, a lélekből és a szellemből. A 20. század elején alkotó osztrák filozófus szerint a testi-lelki-szellemi fejlődési folyamatban a Naprendszer egyes bolygószféráinak, és a bolygószférák hatására létrejött fémeknek van szerepük.
Miután a tudós úgy vélte, hogy valamennyi életfolyamat ritmikusan zajlik, a hét napjai mellé egy-egy bolygót társított. Steiner a gabonákkal is hasonlóan járt el: a hétfő (Hold) a rizs, a kedd (Mars) az árpa, a szerda (Merkúr) a köles, a csütörtök (Jupiter) a rozs, a péntek (Vénusz) a zab, a szombat (Szaturnusz) a kukorica, a vasárnap (Nap) a búza napja tanai szerint, olvasható a pro-bio.hu oldalon.
A homeopátiás orvoslásra és a biodinamikus gazdálkodás elterjedésére is hatással lévő gondolkodó szerint a kenyérgabonák közül az árpa elsősorban a fizikai szerveket befolyásolja, a rozs jótékonyan bír az életfunkciókra, a zab a lelkiéletre, míg a búza szellemiségünkre hat pozitívan. A nem kenyérgabonák közül a rizs magas fehérjetartalma miatt a fizikai növekedést serkenti, a lúgosító köles a szervek működését stimulálja, a kukorica pedig mentális életünkre hat köszönhetően olajtartalmának. Steiner úgy vélte, a négy kenyérgabona együtt hat az emberre. Ha valamelyik fogyasztását elhanyagoljuk testünk, lelkünk és szellemünk azon funkciójában nem kap rendszeres megerősítést, és az egység felbomolhat.
