Rengeteget költünk édességre, különösen karácsony táján!
A Magyar Édességgyártók Szövetsége előzetes várakozásai szerint az év végi szezonális édességforgalom az idén mind mennyiségben mind pedig értékben meghaladja majd a 2016-ost. Összesen 180 milliárdért vásárolunk táblás és szeletes csokit, kekszet, ostyákat, chipseket, desszerteket és cukorkákat egész évben.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége tavalyi kutatása szerint az emberek háromnegyede vásárol Mikulásra csokoládéfigurát, átlagosan 5 darabot. A közepes méretű Mikulások a legkeresettebbek, a legkevesebb pedig az óriás figurákból fogy. A vásárlásakor a legfontosabb szempont, hogy a termék valódi csokoládéból készüljön, illetve az ízesítés, harmadlagos az ár, a többi szempont - méret, márka, csomagolás - szerepe pedig viszonylag kiegyenlített - közölte az MTI. A szövetség fogyasztói kutatásából az is kiderült, hogy a magyar háztartások 93 százaléka vásárol szaloncukrot, azonban a mennyiség enyhén csökkenő tendenciát mutat. Becsléseik szerint az éves forgalom 3500-4000 tonna, értéke körülbelül 6 milliárd forint.
Új csokit találtak fel!
A három alapfajta, a tejcsoki, az étcsoki és a fehér csoki után sokáig nem következett semmi. Az új csoki rubintvörös színű. Az innovációt létrehozó svájci cég nem kevesebbet állít, minthogy 80 év után ez az első teljesen új csokifajta a világon.
Kevesebb szaloncukor fogyott
Tájékoztatásuk szerint a tavaly az azt megelőző évhez képest a figurás szezonális édességek átlagára enyhén csökkent, a szaloncukor kilogrammonkénti ára 2500 és 6000 forint között mozgott, a Mikulás figuráké pedig néhány száz és másfél ezer forint között volt. A tavalyi évhez képest a figurás szezonális édességek átlagárának enyhe csökkenése figyelhető meg.
A Nielsen piackutató adatai szerint a magyarok szezonális édességre több mint 3 milliárd forintot költöttek tavaly, ez összesen 616 tonna és közel 11 millió tétel. A szezonális édességek értékben 64 százalékát, mennyiségben 66 százalékát a csokimikulások hozták, amelyekből a tavaly október-decemberi időszakban 400 tonna súlyban több mint 8 millió darab fogyott. Télapó figurákból tavaly ugyan mennyiségben 6 százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint a 2015-ös szezonban, azonban 100-ból 77 értékesített szezonális édesség ez volt.
A piackutató felméréséből kiderült, hogy a karácsonyi édességek közül a második legnagyobb részarány értékben az egyéb csokoládéfigura szegmensre jut, azok piaci részesedése 10-ről 12 százalékra nőtt a vizsgált időszakban. A hagyományos ajándékcsomagok piaci részesedése értékben az ünnepi édességszezon egytizedét adta, amely a tavalyelőtti ünnepi időszakhoz képest egy százalékponttal nőtt 2016-ban. Mindezek mellett továbbra is népszerűek voltak az adventi naptárak, tavaly 280 millió forintért közel félmilliót adtak el - közölte a Nielsen.
Ártalmas?
"A cukor nagymértékű fogyasztása többféleképpen hat az egészségre, de tanulmányunk kimutatta, hogy összefüggés lehet a cukorfogyasztás és a lelkiállapot rendellenességei között, különösen a férfiaknál" - idézte Anita Knüpelt, a UCL kutatóját a The Guardian című brit napilap. "A kutatás azonban nem talált kapcsolatot a cukorbevitel és a lelkiállapot rendellenességei között nők esetében, azt nem tudni, hogy ez miért van így. Több kutatásra van szükség, nagyobb mintán kell tesztelni a cukor-depresszió közötti kapcsolatot" - tette hozzá.
A 20 – 70 éves korosztály tagjai körében 7,51% a diabétesz prevalenciája, azaz minden 100 felnőttből 7,51 cukorbeteg. A WHO jelentése szerint világszerte 422 millió ember szenved ebben a betegségben, közülük több mint 700 ezren vannak Magyarországon. Az OEP kiadásainak tetemes részét, 13%-át teszi ki a cukorbetegek kezelésére fordított összeg, hiszen ez a betegség gyakorlatilag a kialakulását követően élethosszig tart, ráadásul számos szövődmény – szív-és érrendszeri betegségek (CVD), vakság, veseelégtelenség, végtagvesztés – rontja a betegek életminőségét. – Az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség járványszerűen terjed a világban – és különösen a fejlett országokban – egyértelműen a 21. századi megváltozott életmódnak köszönhető – mutatott rá Prof. Dr. Sperlágh Beáta, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke a Patika Egészségpénztárnak adott interjúban.
