Bárányhimlő: nem tudni, kinél alakul ki súlyos szövődmény
Jó eséllyel belátható időn belül már csak a tankönyvekből ismerjük ezt a hólyagos, nagyon gyakori fertőző betegséget, amit csaknem biztosan megkapunk, ha közelünkben valaki érintett és mi nem vagyunk védettek. Jelenleg még sajnos évente 30 ezer feletti esetszámmal találkozunk itthon is.
Még több cikk a bárányhimlőről:
Bárányhimlő-megelőzés: a legfontosabb 72 óra
Felnőttkorban is életet menthet a védőoltás
Egyre több országban kötelező a bárányhimlő elleni oltás
Télen is fertőz a bárányhimlő
Időzített bomba
Az 1-4 mm nagyságú, piros udvarral körülvett, viszkető hólyagok először a fejen, majd a törzsön jelennek meg, majd a betegség előrehaladtával a végtagok is érintetté válnak (ritkán a szájüreg is). A hólyagokban jelen van a vírus, tehát fertőzhet. Számuk általában 200-500 között van és láz, levertség is gyakran kíséri a betegséget. A gyógyulás szövődménymentes esetekben két hétig tart.
Mi a helyzet a világban?
Jelenleg nyolc európai ország emelte be a nemzeti immunizációs programjába a bárányhimlő elleni védőoltások egyikét. Az USA 49 államában a gyermekek csak két adag bárányhimlő elleni oltást igazolva kezdhetik meg az általános iskolai tanulmányaikat! A szigorú intézkedések eredménye, hogy az érintett korosztályban 80%-ot ért el a bárányhimlő elleni átoltottság, és 90%-kal csökkent a betegség miatti kórházi ellátást igénylő esetek száma.
Hazánkban több település önerőből próbálja megoldani a problémát, ami példaértékű. Reméljük, egyre többen érzik fontosnak a jövőben is, hogy ne bízzák a véletlenre az egészségüket.
A betegség jellemzően enyhe lefolyású, de nem tudható előre, hogy kiknél alakulnak ki súlyos szövődmények, melyek lehetnek:
- a bőr bakteriális felülfertőződése (a vakarás miatt),
- tüdőgyulladás,
- illetve komoly központi idegrendszeri,
- valamint több szervi érintettség: máj, szív, vese, ízületek,
- a szülés körül kialakuló anyai bárányhimlő esetén (ilyenkor a születendő baba még anyai ellenanyagok nélkül jön a világra) 30%-ban halálos kimenetelű a babára nézve.
- 1 év alatti és a 15 év felettiek,
- immunkárosodottak (HIV), akár gyógyszeres kezelés miatt is (szteroid, biológiai terápia),
- terhesek, különösen az első 20 hétben.
- Mindenkinek, aki nem vészelte át a betegséget korábban, vagy még nem kapott védőoltást,
- mielőtt a kisgyermek közösségbe kezd járni javasolt, hogy az első védőoltáson túl legyen. A második beadásával vélhetően egy életre szólóan győzni tud már a szervezet a vírussal szemben. Ennek legoptimálisabb ideje 4-6 évesen van.
- Felnőttek esetében a két oltás között 4-6 hétnek javasolt eltelnie.
Miért jobb az időben kapott oltás, mint a betegség természetes átvészelése?
Nem tudhatjuk, hogy kiknél alakul majd ki a betegség lefolyása során a komoly szövődmények valamelyike (minden 60 ezredik beteget elveszítjük a civilizált világban is) - mutat rá a Budai Oltóközpont oltóorvosa. Időben történő oltással viszont elkerülhetjük a kórházat, nem fertőzünk meg másokat sem, hiszen nem leszünk betegek. Vagyis előnyben vagyunk, ha találkozunk a kórokozóval.
A védőoltások minimális terhet jelentenek a szervezet számára, cserébe egyfajta biztonságot, kiszámíthatóságot kaphatunk. Nagy eséllyel 50 pluszosan csökkentjük az övsömör kialakulásának esélyét is így. Amennyiben nem gondoltunk idejében a vakcinációra, a beteg emberrel történő találkozást követően még mindig lehet egy utolsó esélyünk, mert az első 72 órában kapott oltás nagy valószínűséggel elkerülhetővé teszi számunkra a bárányhimlőt!
ITT olvashatja Deliága Éva gyermekpszichológus tanácsait, hogyan készítsük fel gyerekünket a védőoltásra.