Bárányhimlő-megelőzés: a legfontosabb 72 óra
A bárányhimlő tipikus ovibetegség. Gyermekpszichológusok szerint különösen fontos a megelőzés az újonnan közösségbe kerülő gyermekek esetében, mivel a hosszú betegség megzavarhatja az amúgy is rendkívül megterhelő bölcsődei, óvodai beszoktatást.
Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek ugyanakkor a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is.
A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő. A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló bárányhimlő alattomos betegség: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel. A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést, de még ilyenkor is van lehetőség arra, hogy a szülők megpróbálják elkerülni a betegség kialakulását.
Pöttyök itthon, pöttyök a nagyvilágban
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás. Európában évente 3-4 millió beteg fordul orvoshoz a bárányhimlő miatt, a kórházi kezelésre szoruló betegek száma 18-24 ezer között van, és 80 ember hal bele a betegségbe, illetve szövődményeibe.
Az a bizonyos 72 óra
„Kevés szülő tudja, hogy ha kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb” –mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Magyarországon évente átlagosan 35-40 ezer bárányhimlős esetet jelentenek, de a tényleges fertőzöttek száma valójában megközelíti a százezer főt. A betegség az esetek többségében enyhe lefolyású, de az orvoshoz kerülő betegek mintegy 2–6%-ánál, körülbelül 100-ból 1 esetben, különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat.
A betegség szövődménymentes lefolyása is igen kellemetlen: akár 2-3 hétig is tarthat és lázzal, tartós levertséggel, viszkető, hólyagos kiütésekkel jár. A statisztikák azt mutatják, hogy a fertőzés megjelenése a 2-8 évesek között a leggyakoribb.
Mindenkinek rossz!
Deliága Éva gyermekpszichológus szerint a kora őszi időszakra jellemző bölcsődei, óvodai beszoktatás akár 2-3 hónapra is elnyúlhat, és akkor a legsikeresebb, ha nem zavarja meg semmi.
„A szülők is jól ismerik azt a jelenséget, mikor a gyermek már egy hétvége után is nehezen tér vissza a közösségbe. Egy többhetes betegség után nem csak a szülők kezdhetik elölről a beszoktatást, hanem a kicsik is. Ebben a korban ugyanis még nem alakulnak ki tartós baráti kapcsolatok, tehát a gyermek számára is kihívás lesz, hogy újra megtalálja a helyét a csoportban” – magyarázta.
A lelki terheken túl, a gyermekorvos szerint a betegségtől legyengült immunrendszerű kicsik a továbbiakban fokozottan ki lesznek téve a fertőzéseknek.
“Azt tapasztaljuk, hogy a bárányhimlő nagyon megterheli a gyermekek immunrendszerét, így a közösségbe való visszatérés után nagyobb eséllyel kapnak el más fertőző betegségeket is - mutatott rá dr. Póta György. Ez a szülőknek nemcsak lelkileg, de anyagilag is megterhelő, hisz hetekre kieshetnek a munkából.”
A fertőzések ellen – a védőoltásokon túl – az lenne egyik leghatásosabb védekezési mód, ha a szülők nem vinnék a beteg gyermeket közösségbe, ugyanakkor a munkahelye miatt kényszerhelyzetben lévő, esetleg gyermekét egyedül nevelő szülőnek gyakran nincs más választása. Dr. Póta György szerint a gyermeknek és a szülők számára is az a legideálisabb, ha a védettséget még a közösségbe kerülés előtt kialakítják, és a kisgyermekek már 16-18 hónapos korban megkapják a bárányhimlő elleni kétadagos védőoltást.
Parlament előtt a kötelező oltások bővítése
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint szakmai konszenzus látszik arról, hogy kötelező és térítésmentes legyen a bárányhimlő elleni oltás. A jövőben az agyhártyagyulladás C típusa elleni védőoltás mellett a B típus elleni oltás is ingyenes lehet és szintén a támogatottak körében van a csecsemőknek adandó két, a rotavírus és a hepatitis elleni vakcina. Póta György ideálisnak tartaná, ha a 15 hónapos korban kapott kanyaró, mumpsz, rózsahimlő elleni kombinált oltással építenék egybe a bárányhimlő elleni védőoltást. Nemzetközi kutatások alátámasztották, ezek a vakcinák egy időben beadva erősítik egymás hatását.
Legfontosabb a bizalom
Ha a gyermek fél a tűtől, a szülő már otthon felkészítheti őt az oltásra, és akár szerepjátékkal is megmutathatja, hogy mi fog történni a rendelőben.
„Ha a szülő előre végigvezeti a gyermeket a szituáción, akkor ismerőssé teszi az esetleg félelmet keltő helyzetet és oldja a szorongását. Nem akkor járunk el helyesen, ha bagatellizáljuk a gyerek félelmét, és azt ismételgetjük, hogy ’nem fog fájni’. Mert, ha mégis fáj majd egy kicsit, akkor a gyerek joggal érezheti úgy, hogy becsapták. Ezzel pedig a szülő a hitelességét veszítheti el” – figyelmeztet a Deliága Éva.
A bárányhimlő elleni védőoltások beadása után leginkább enyhe nemkívánatos tüneteket észlelhetünk. Az oltás helyén leggyakrabban fájdalom, duzzanat, pirosság, bőrkiütés alakulhat ki, illetve hőemelkedés, láz is előfordulhat.
A gyermekpszichológus szerint a megelőzés azért is célszerűbb, mert a szülők, különösen az anyukák nehezen élik meg, hogy nem tudnak segíteni a viszkető hólyagoktól szenvedő gyermeken. A pici gyerekeknek nem lehet elmagyarázni, hogy a kiütéseket nem szabad elvakarni – a szülő még ebben a helyzetben is fegyelmezni, tiltani kénytelen, ami újabb konfliktushelyzetet teremt.
