Több millió embernek lehet jobb
Javaslatokat fogalmazott meg a magánegészségügyi piac átláthatóságának növelésére és az önkéntes pénztári befizetések ösztönzésére a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatókat összefogó Primus Egyesület, valamint az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).
Nő a zsebből fizetett egészségügyi szolgáltatások aránya Magyarországon. A lakosság több mint 900 milliárdot fizet zsebből a gyógyulásért, országosan pedig meghaladja a 100 milliárd forintot a hálapénz formájában és lakásrendelőkben költött összeg. A jelenlegi, nem teljes körűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős adóbevételektől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza – áll a tavasszal 12 nagy magánegészségügyi szolgáltató által alapított PRIMUS Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat elemzésében.
- Az évente legalább 100 milliárd forintra becsült magánegészségügyi szürkezóna nemcsak minőségi, garanciális és betegbiztonsági kockázatot hordoz, hanem emiatt versenyhátrányba kerülnek a jogkövető szolgáltatók, ráadásul az állam is jelentős adóbevételektől esik el - mutatott rá Leitner György, a Primus elnöke, az Affidea ügyvezető igazgatója.
Nő a torta
Töretlenül fejlődik a magánegészségügy. Egyre több intézmény kínál színvonalas szolgáltatást, a költések évente 4-5%-kal növekedhetnek. A legnagyobb 15-20 magánegészségügyi szolgáltató azonban még mindig csak a piac 10%-át fedi le, a maradék 90%-ot a lakásrendelők teszik ki, amelyek szintén egyre komplexebb szolgáltatást nyújtanak, de nyilván kisebb praxisokkal rendelkeznek.
A magánegészségügyi költések hamarosan elérik az 1000 milliárd forintot, de ebből éves szinten körülbelül 100 milliárd a szürkezónában csapódik le.
Online pénztárgépet minden rendelőbe!
A PRIMUS szerint szakmai és költségvetési szempontok alapján egyaránt indokolt, hogy az állam a teljes magánegészségügyi szektorban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek, hasonlóképpen ahhoz a szabályhoz, amely a plasztikai sebészetek számára korábban már kötelezővé tette az online pénztárgépek használatát. A számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése ugyanis nagyban hozzájárulna a most még a szürke- és feketezónában működő mikro-magánegészségügyi szolgáltatói szektor kifehérítéséhez, és így az állami bevételek növeléséhez.
Az egyesület javaslatáról szakértői párbeszéd kezdődött, az ötletet kedvezően fogadták az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) és a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) is - mondta Leitner György egy sajtótájékoztatón, ahol bejelentették a Primus és az Önkéntes Pénztárak Szövetségének (ÖPOSZ) együttműködését.
Javaslat az önkéntes egészségpénztárak kedvezőbb adókörnyezetéről
A két szervezet közötti stratégiai kapcsolat a pénztártagok, illetve a számukra szolgáltatást nyújtó magánegészségügyi szolgáltatók érdekében jött létre. Az egészséggazdaság kifehérítése mindkét szektor számára közös érdek: a magánegészségügyi szolgáltatók számára is fontos kérdés, hogy minél többen lépjenek be az egészségpénztárakba, hiszen a 20%-os szja-kedvezménnyel ösztönzött megtakarítások a számlás magánegészségügyi költéseket fogják növelni.
A kormány 2017-re bevezetett adócsomagja azonban hátrányosan érintette az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítéseket. Míg 2016-ban ez a cafeteriaelem kedvezményesen, 34,22 százalékkal adózott, idén átkerült a magasabb, 43,66%-os sávba, aminek hatására szektorszinten 40%-kal esett a munkáltatói hozzájárulás. Bár a kasszák kieső bevételét az egyéni befizetések valamelyest pótolták - az egészségpénztári tagok nagymértékben, a harmadik negyedévben 45%-kal növelték befizetéseiket -, a kormányzati intézkedés kedvezőtlenül befolyásolta az épphogy éledő hazai öngondoskodási hajlandóságot. E változások trendfordulót hoztak: megváltozott a munkáltatói/tagi befizetések aránya, amelynél korábban a munkáltatói befizetések domináltak, ma pedig a tagi egyéni befizetések.
Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke a sajtóeseményen ismertette a pénztári szektor és a Századvég Gazdaságkutató által kidolgozott javaslatot a helyzet megváltoztatására. Szerintük hozzájárulna a pénztári szektor bővüléséhez, ha a munkavállalók a munkáltatók által befizetett tagdíj-hozzájárulás után is kapnának adójóváírást, amennyiben azt ők is kiegészítik. Javaslatukra pozitív visszajelzés érkezett az NGM-től és a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) még korábban.
Az ÖPOSZ elnöke kitért arra is, az egészségpénztáraknak mintegy 850 ezer tagjuk van, családtagjaik révén azonban sokkal több embert elérnek. A pénztártagok a felmérések szerint egyre nagyobb mértékben vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat. A pénztártagok évi csaknem 50 milliárd forintos befizetésük döntő többségét gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, privát orvosi és fogorvosi ellátásra fordítják, de egyre népszerűbbek az önsegélyezéssel elérhető pénztári szolgáltatások is.
Leitner György egy közelmúltban elvégzett reprezentatív kutatás adatait idézve elmondta: az egészségpénztári tagok 57 százalékának fontos célja, hogy felhalmozásaik és a kapcsolódó adójóváírás révén magánegészségügyi ellátást vehessenek igénybe. A Primus ügyvezetője szerint az egészségpénztáraknak kulcsszerepük lehet a magánegészségügyi szürkezóna kifehérítésében, hiszen fontos partnerei a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatóknak.
