2017. november 22. szerda
Cecília napja

Van orvosság a kövérség ellen

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban nem változott, de még mindig minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI adataiból.

10343.jpgAz elmúlt 40 évben tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma világviszonylatban: míg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió gyermek küzdött súlyproblémákkal ­– a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent közlemény az eddigi legnagyobb esetszámú epidemiológiai vizsgálat eredményeit mutatja be 31,5 millió, 5-19 éves gyermek mért adatai alapján. 

A vizsgálatban, melyet az Imperial College London és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetett, több mint 1000 kutató működött közre, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai. Az eredmények szerint Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint 20%-a (fiúk 20,5%, lányok 21,9%) túlsúlyos (ami az enyhébb forma) vagy elhízott (ami a súlyosabb kórkép). 

A testsúlyfüggő betegségek megelőzésében elsődleges a súly- és zsírfelesleg, és ezen belül a zsigeri zsírtömeg csökkentése. A fogyás érdekében mindenképp fokozzuk a fizikai aktivitásunkat! Több testmozgás, kevesebb ülés, heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás beillesztése az életmódba a megelőzés eszköze, heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás pedig a fogyás ütemét is felgyorsítja. Fontos az ún. spontán fizikai aktivitás (hétköznapi életvitellel összefüggő mozgásadag ) növelése napi rendszerességgel és persze az egészségtudatos táplálkozás, ami mérsékelt kalóriabevitel mellett a  megfelelő zöldség-, és gyümölcsfogyasztást, valamint a rostbevitelt jelenti.

Arról kevesebb szó esik, hogy az elhízás nemcsak testi tünet, hanem pszichoszomatikus betegség, tehát összefügg bio-pszicho-szociális tényezőkkel is. A környezeti hatások – például a táplálkozási szokásainkat befolyásoló családi, munkahelyi hatások, a beszerezhető élelmiszerek minősége, a napi mozgásmennyiségünkre ható szocioökonómiai tényezők, a reklámok –, a pszichés állapotunk, az érzelemvilágunk, a stressztűrő képességünk vagy akár a tudatalattinkban megbúvó segítő vagy korlátozó hiedelmeink ugyanis minden testi működésünkre hatással vannak, akár betegség kialakulásához is hozzájárulhatnak, illetve maguk a tünetek, betegségek is visszahatnak a lelkiállapotunkra - emeli ki Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója..

Ezért a pozitív életszemlélet, a megfelelő stresszkezelés meditációval, relaxációval, vagy egyéb módszerekkel is javítja az életminőséget, ezáltal segíti a súlytöbblet leadását.

 

Ezzel Magyarország jelenleg a lányoknál világviszonylatban a túlsúly viszonyában a 200-as listán 99. (első három: Nauru, Palau, Cook-szigetek), az elhízás viszonyában pedig 85. helyen áll (első három: Nauru, Cook-szigetek, Palau). Fiúknál a túlsúly viszonyában hazánk valamivel kedvezőtlenebb helyzetben van, az 50. helyet foglalja el (első három: Nauru, Palau, Amerikai Samoa), míg az elhízás viszonyában az 54. helyen áll (első három: Cook-szigetek, Nauru, Palau). Szétnézve a régióban, ezzel az eredménnyel olyan országokat „utasítunk magunk mögé”, mint Németország, Franciaország vagy Belgium, akik mind előttünk szerepelnek a listán (ebben az esetben minél hátrébb vagyunk a listán, az eredmény annál kedvezőbb). A listát erre a linkre kattintva érhetik el! 

 

Látszik a javulás

Ezek a számok mind jelentős javulást mutatnak a korábbi évek eredményeihez képest. Ez annak köszönhető, hogy míg a világ számos országában a gyermekkori elhízás előfordulása nő, nálunk 2010 óta nem változott. Ez persze nem jelenti azt, hogy „hátradőlhetünk”, mert ez a 20 százalékos arány még mindig nagyon magas, minden ötödik kisiskolás gyermek túlsúlyos vagy elhízott! 

A gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulása az egyes régiók között nagyon jelentős különbségeket mutat: a legtöbb túlsúlyos és elhízott gyermek Dél-Dunántúlon (27,2%), míg a legkevesebb Közép-Magyarországon (18,1%) él. Tovább elemezve az eredményeket, elsősorban az elhízásnál (ami a súlyosabb kórkép) találunk jelentős eltérést, itt a legalacsonyabb (Közép-Magyarország) és legmagasabb (Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország) előfordulási arányok között majdnem kétszeres a szorzó. Vagyis leegyszerűsítve csaknem kétszerannyi elhízott kisiskolás él Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, mint az ország középső részén. A régiós különbség markánsabb fiúknál, mint lányoknál. 

Magyarországon számtalan olyan rendelkezés és program van érvényben, amelyek célja, hogy az iskolai környezet egészségesebbé váljon, a gyermekek egészségesebben táplálkozzanak. Az OGYÉI·ide sorolja a 2008. évi XLVIII. törvényt, amely tiltja az üres kalóriákat népszerűsítő reklámtevékenységeket a nevelési és oktatási intézményekben, a 2011. évi CXC. törvényt, mely előírja a napi testnevelésórát, az 50/2012. (V. 25.) VM rendeletet, ami ingyenesen biztosít gyümölcsöt a programban résztvevő oktatási intézmények számára, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet, mely tiltja a népegészségügyi termékadó hatálya alá eső termékek forgalmazását az oktatási és nevelési intézményekben, a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendeletet, ami az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, meghatározza az élelmiszerekben maximálisan megengedhető transz-zsírsav tartalmat és a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendeletet, mely biztosítja, hogy a közétkeztetésben résztvevő minden fogyasztó, ­– különös tekintettel a gyermekekre ­­– az élettani szükségletének megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel legyen ellátva. 

 

Megelőzés nélkül nincs eredmény

10344.jpgA hatékony megelőzés rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen az elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, aszthma +23%, magas vérnyomás, depresszió). Emellett a gyermekkori túlsúly és elhízás nagy valószínűséggel felnőtt korban is súlyproblémákat eredményez: a túlsúlyos serdülők 80%-a túlsúlyos felnőtt lesz! További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára. Az Európai Unióban az egészségügyi költségvetés körülbelül 7%-át fordítják az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére. 

Még több olvasnivaló ebben a témában:

 

Itt az alkalom a fogyókúra megkezdésére

Lehangoló adatok a magyarokról

Az elhízás és a rák kapcsolata

A középkorúak elhízása nem csupán...

Miért kövéredünk...

Az OGYÉI számos olyan projektben részt vesz, mely a gyermekkori elhízás megelőzését hivatott szolgálni, ám fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szülők és a pedagógusok támogatása, együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a gyermekkori elhízás folyamatát. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent adatok azt bizonyítják: Magyarország jó úton jár. Az OGYÉI táplálkozástudománnyal foglalkozó szakértői folyamatosan figyelik más országok jó és bevált gyakorlatait, illetve sok esetben utat mutatva másoknak, igyekeznek tenni a gyermekek egészségvédelme érdekében.

 

Mikor mondjuk valakire, hogy túlsúlyos vagy elhízott?

A gyermekeknél bonyolult meghatározni, hogy ki számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. (Itt olvashat a rettegett és áhított testtömegindexekről részletesen.) Jelenleg hazánkban háromféle definíció van érvényben: az Egészségügyi Világszervezeté (WHO), az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoporté (IOTF), és a magyarországi szakirodalomban bevett módszer. Számolási elveik hasonlóak, a testtömegindex (TTI, testsúly kg-ban/testmagasság négyzete méterben) meghatározásán alapulnak. A kategóriák határértékei viszont életkoronként és nemenként eltérőek. Vegyünk például egy 7 éves kisfiút, akinek a TTI-je 19,5 kg/m2: ő a magyar és az IOTF besorolás alapján túlsúlyos, de a WHO definíció szerint elhízottnak számít. Egy azonos korú kislány ugyanilyen TTI értékkel viszont a WHO szerint túlsúlyos. Ugyanakkor, ha a kisfiú nem 7 éves, hanem 10, akkor ebben a korban ez a TTI normális.