2018. szeptember 22. szombat
Móric napja

Bérel vagy lakást vesz az Y generáció?

A lakásárak emelkedése még mindig megállíthatatlan, a KSH statisztikái szerint Budapesten március végén átlagosan 700 ezer forinttal került többe egy ingatlan, mint 2016 decemberében. Tovább nyílik az olló a főváros és a vidéki települések között.

10179.jpgA különbség mértékét jól mutatja, hogy míg egy budapesti fiatal átlagosan közel 18 millió forintért, addig községben élő kortársa 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához.

 

A rendszerváltás óta eltelt évtizedek demográfiai változásai már a lakásvásárlási szokásokra is hatással vannak. A magyar anyák ma átlagosan 28-29 évesen hozzák világra első gyermeküket, a nagycsaládossá válás ideje a szülők késő harmincas éveire tehető. Az elmúlt évek intézkedéseinek hatása még nem ismert, de a várakozások szerint előbbre hozza a gyermekvállalást. A nagyobb lakások iránti keresletnövekedés ugyanakkor a 40-49 éves korosztály növekvő ingatlan-alapterület igényeinek köszönhető. Ők azok is, akik lakásvásárlásra a többet tudnak fordítani, átlagosan 24,6 millió forintot.

 

Miként dönt az Y-generáció? 

Olvassa el ezt is:

A lakáskiadás tuti tipp

A garzonok a kelendőek

Az agglomerációban is drágulnak a házak

Érdemes megfontolni a lakáseladást

Drágább bérelni, mint megvenni

Itt kapja a legnagyobb lakást a pénzéért

Adásvétel ingatlanossal vagy nélküle

Itt érdemes lakást venni

Ordító különbségek a piacon

Ennél a korosztálynál jóval kompromisszumkészebb a fiatal korcsoport. Közismert, hogy az alacsonyabb ár miatt ők részben a rosszabb állapotú, alacsonyabb árú, előnytelenebb lokációjú ingatlanok közül válogatnak, lehetőleg elérhető távolságra a nyüzsgő belvárostól. A különbség Budapest és vidék között azonban óriási: akár 13-14 millió forint is lehet a differencia a kis életkezdő lakások között. „Észrevétlenül ez egy fontos Y-generációs kérdéssé vált. A kutatási adatok szerint minden ötödik költözés célja az önállósodás, ami a fiataloknak rendkívül fontos. Ők azok, akik bérlésben is sokkal szívesebben gondolkodnak, miközben például Magyarországon a sikeres életkezdés fokmérője a saját ingatlantulajdon. Az adásvételeknek is jelentős részét teszik ki a kislakás-vásárlások, márpedig ezek nagyon árérzékeny alkuk” – értékel Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ami a lokációt illeti, kalkuláció kérdése, de például egy féláron vásárolt, központtól távolabbi ingatlannal a távolság miatt utazásra költött összeg többszöröse megspórolható.

 

A kisebb lakások a népszerűek a senior korcsoportban is, akiknek a méret mellett a jó közlekedés, a felújított állapotú ingatlan a fontos. A 65 évesnél idősebb párok harmada, az egyedülállók több mint fele költözik a korábbinál kisebb értékű és kisebb alapterületű ingatlanba. Ez azonban nem feltétlen jelent olcsó vételárat: míg vidéken 8-10 millió forintért, a fővárosban átlag 20 millióért vásárol magának ingatlant a 60 év feletti korosztály.

 

Ami a jövőbeni kilátásokat illeti, a hazai lakáspiac dinamikus növekedése mérséklődő tempóban, de tovább folytatódik az év hátralévő részében is. A forgalom volumene nem csökken, tavaly 146 ezer lakás talált gazdára, amely már megközelíti a 2008-as gazdasági válság előtti évek adatait. Jövőre akár 170 ezer tranzakció is lehet a piacon az OTP Ingatlanpont szakértője szerint.