2017. június 23. péntek
Zoltán és Édua napja

Drágább a bérleti díj, mint a lakáshitel törlesztője

Magyarországon a felnőtt lakosság 14 százaléka él bérelt lakásban – derült ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az albérletben lakók átlagosan 56 ezer forintot költenek bérleti díjra, és döntő többségük ideiglenesnek tartja a helyzetét, saját lakásba költözne.

A kutatásból az is kiderült, hogy kifizetődő lehet a saját lakás előfinanszírozása az albérlet helyett, hiszen egy átlagos lakáshitel havi törlesztőrészlete elmarad a jelenlegi bérleti díjaktól.

Albérletkeresési kisokos

A magyarok közel fele, 42 százaléka lakik nem sajáttulajdonú ingatlanban: az ilyen lakásban élők nagyjából 50 százaléka a szülőkkel együtt, harmaduk pedig bérelt ingatlanban lakik. A teljes felnőtt lakosságban így 14 százalékra tehető az albérletesek aránya – derült ki a Fundamenta átfogó, lakástulajdonlással kapcsolatos országos reprezentatív kutatásából. A más tulajdonában álló ingatlanban lakók 19 százaléka a házastárs, élettárs, testvér vagy egyéb személy lakásában lakik, és 3 százalék azok aránya, akik egyéb helyen, például kollégiumban, szállóban élnek. Az albérlet főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást a középfokú végzettségűekhez képest.

9169.jpg

Bérleti díj vagy lakáshitel?

A bérleményben élők közül mindössze 9 százalék azok aránya, akiknek megfelel ez az életforma, és még egy jó ideig albérletben szeretnének lakni. A többiek előbb vagy utóbb mindenképpen saját lakásba költöznének, és közöttük nagyon magas, 50 százalék azok aránya, akik ezt pénzügyi lehetőség hiányában nem tudják megtenni. Érdekesség, hogy a Fundamenta kutatása alapján a lakáshitellel rendelkezők átlagosan 55 ezer forintot költenek havonta törlesztésre, ami kevesebb, mint a rezsiköltségek nélkül számított 56 ezer forintos átlagos havi bérleti díj. Utóbbi azonban sok esetben a hetvenezer forintot is meghaladhatja, így sok albérletből saját otthonba elvágyódó számára jó megoldás a lakáshitel, amelynek törlesztőrészletei jóval alatta maradnak az átlagos magyar albérletre kifizetett költségeknek, lakás-takarékpénztár által nyújtott kölcsön esetén pedig még az állami támogatást is igénybe lehet venni. Utóbbi azért is jó választás azoknak, akik saját lakásra vágynak, mert fix és kedvező kamatozású, a hitel összegéhez már a lakásszámla nyitásakor, vagy később is hozzá lehet jutni, így jól tervezhető, és az adott élethelyzethez igazítható konstrukcióról van szó.

9170.jpg

Az átlagos havi albérleti díjak az ingatlan elhelyezkedéstől függően jelentős különbségeket mutatnak. A központi régió átlaga a legmagasabb (71 ezer forint), ezt a nyugati (50 ezer forint) majd a keleti országrész (43 ezer forint) követi. De fontos kiemelni, hogy ezek sokszor nem a lakás teljes bérleti díját jelentik, hiszen sok esetben, főként fiatal egyedülállóknál az adott ingatlant többen közösen bérlik. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a háztartási jövedelem nagyságával együtt nő az albérletre kifizetett összeg is: az alacsony, közepes és magas jövedelmű csoportokban 39 ezer, 58 ezer és 77 ezer forint az átlagos havi lakásbérleti díj.