A diabétesz a 21. század népbetegsége
"Az egészségkilátásokat a tudatosság és az elköteleződés legalább olyan mértékben befolyásolja, mint egy jól megválasztott terápia” – mondja Prof. Dr. Sperlágh Beáta, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke. A Patika Egészségpénztár arról kérdezte, mi állhat a cukorbetegek számának ugrásszerű növekedése mögött.
Ahogyan a világ számos országában, Magyarországon is járványszerűen terjed a 2-es típusú diabétesz. A gyógyíthatatlan betegség tünetei és szövődményei a cukorháztartás megfelelő szinten tartásával kezelhetők, de egészséges táplálkozással és mozgásban gazdag életmóddal a betegség kialakulásának kockázata is mérsékelhető lenne. 1997-es megalapítása óta most először diabetológiai készítmény nyert az „Év Gyógyszere” díj pályázaton, amelyen a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) vezetősége titkos szavazással dönt. A cukorbetegség mára világszinten olyan méreteket öltött, hogy szakemberek 21. századi járványként emlegetik. (Cukor, szacharóz, glükóz, fruktóz - mik ezek, és mit okoznak?)
Nagy a baj!
A 20 – 70 éves korosztály tagjai körében 7,51% a diabétesz prevalenciája, azaz minden 100 felnőttből 7,51 cukorbeteg. A WHO jelentése szerint világszerte 422 millió ember szenved ebben a betegségben, közülük több mint 700 ezren vannak Magyarországon. Az OEP kiadásainak tetemes részét, 13%-át teszi ki a cukorbetegek kezelésére fordított összeg, hiszen ez a betegség gyakorlatilag a kialakulását követően élethosszig tart, ráadásul számos szövődmény – szív-és érrendszeri betegségek (CVD), vakság, veseelégtelenség, végtagvesztés – rontja a betegek életminőségét.
Díjazott ellenszer
Cukorbetegség kezelésében alkalmazott készítmény nyerte „Év Gyógyszere 2016” díjat, amit a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság ítél oda olyan gyógyszerkészítménynek, amely jelentős tudományos felfedezésen alapul és hiánypótló szerepet tölt be a terápiában.
– Az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség járványszerűen terjed a világban – és különösen a fejlett országokban – egyértelműen a 21. századi megváltozott életmódnak köszönhető. Szerencsére a növekedés üteme lassult az utóbbi 4 – 5 évben, de az egészségtelen táplálkozás, a mozgásban szegény és stresszben gazdag életmód továbbra is hozzájárulnak a betegség gyakori kialakulásához. Vegyük csak a túlsúlyproblémát. A WHO adatai szerint Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel. Az adatok szerint tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy túlsúlyos, az elhízás és a diabétesz közötti összefüggés pedig ma már bizonyított tény – mutatott rá Prof. Dr. Sperlágh Beáta, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke a Patika Egészségpénztárnak adott interjúban.
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation IDF) szerint 2040-re a betegek száma 642 millióra nő, 10 személyből egy cukorbeteg lesz. Ha a betegség okozta halálozást vizsgáljuk, a cukorbetegség évi 5; a HIV/AIDS és tuberculosis 1,5; a malária 0,6 millió halálesetért felelős (World Health Organization: Tények a cukorbetegségről). Magyarországon különösen súlyos a helyzet.
– Nyugat-Európában vagy Amerikában az emberek tudatosabban törekszenek az egészséges életmódra, jobban odafigyelnek a táplálkozási trendekre, komolyabban veszik a megelőzést, így a cukorbetegek számának növekedési üteme is gyorsabban lassul, mint hazánkban. Abban viszont nincs különbség, hogy akit érdekel, Magyarországon is hozzáfér a betegségével kapcsolatos számos információhoz az interneten keresztül. Tájékozódni tud a megelőzés fontosságáról és mikéntjéről, a tünetek csökkentési lehetőségéről és arról is, hogy milyen módon – diétával, vércukorszint csökkentő gyógyszerekkel – tudja megfelelő értékek között tartani a vércukorszintjét, vagy milyen mozgásforma a leghatékonyabb a szív- és érrendszer jó állapotának biztosítására. Az egészségkilátásokat a tudatosság és az elköteleződés legalább olyan mértékben befolyásolja, mint egy jól megválasztott terápia. Persze az orvoselvándorlás és a hazai egészségügy rossz helyzete is hozzájárul a kedvezőtlen magyarországi adatokhoz – tette hozzá Sperlágh Beáta.
A gyógyszeripar is tehet ellene
A szakember a gyógyszeripar szerepére is felhívta a figyelmet: az iparági szereplőkön múlik, hogy az orvosbiológiai felfedezésekből milyen gyorsan lesz gyógyszer. – Nagyon fontos – emeli ki a Professzor Asszony –, hogy a gyógyszerfejlesztő cégek fejlesztési tevékenysége innovatív legyen: olyan új gyógyszereket fejlesszenek, amelyek hiánypótlóak a saját területükön vagy jobbak a már meglévő gyógyszereknél, mint például az idei Év gyógyszere, amely eddig nem használt hatásmechanizmussal – nem az inzulinérzékenységet befolyásolja, hanem a cukornak a veséből való visszaszívódására hat – tartja szinten a vércukrot. Általános fejlesztési irány az is, hogy az új készítmények már nemcsak az alapbetegséget kezelik, hanem csökkentik a szövődmények kialakulásának kockázatát. Persze kérdés, hogy a legújabb terápiák milyen gyorsan jutnak el Magyarországra.
– Mivel uniós tagállam vagyunk, az Európai Bizottság határozatának megfelelően a diabétesz kezelésére kifejlesztett gyógyszerek esetében az Európai Gyógyszerügynökség centralizált forgalomba hozatali engedélyt ad, melyek ezáltal azonnal hozzáférhetővé válnak hazánkban is. Kérdés, hogy az OEP mekkora támogatást biztosít az adott szernek. Ettől függ, hogy a betegek széles köre hozzáfér-e a gyakorlatban is az új, innovatív terápiához: előfordulhat, hogy egy drága gyógyszer – márpedig az új fejlesztésű készítmények sokba kerülnek – egészséggazdasági szempontok miatt alacsonyabb támogatást kap, így a betegek egy része nem fogja tudni megfizetni – magyarázta a szakember.
