2017. július 26. szerda
Anna és Anikó napja

Megalakulhatnak a nyugdíjas szövetkezetek

Egy jogszabályváltozásnak köszönhetően július 1-től a diákszövetkezetek mintájára  megalakulhatnak az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, mivel egyre nagyobb az igény a foglalkoztatásra munkáltatói és munkavállalói oldalon is.

9413.jpg A nyugdíjas szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A szervezeteknek - legfeljebb a tagságuk tíz százalékáig - nem nyugdíjasok is tagjai lehetnek, rájuk azonban más közteherviselési szabályok vonatkoznak, mint a nyugállományúakra. Utóbbiaknak ugyanis a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. 

 

A munkaadókkal a szövetkezet köthet szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet dönthet arról is, mely tagjaival, milyen elosztásban teljesíti a vállalt feladatokat. A nyugdíjas szövetkezetek egyik kezdeményezője, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta: az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol az elvégzendő feladatok egyenetlenül jelentkeznek. Kósa Lajos arról is szólt, hogy ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni.

 

A törvény kísérletet tesz arra, hogy megszüntesse a nyugdíj melletti munkavégzés eddigi legnagyobb akadályait - írja blogbejegyzésében Dr. Farkas András. A nyugdíjszakértő összegyűjtötte ezeket az akadályokat a nyugdíjguru.hu-n. Kiderül az is, az új lehetőség milyen választ ad ezekre.

 

Elkerülhetetlen az időskori munkavállalás?

9414.jpg2030-ra Európában minden harmadik aktív munkavállaló az idősebb, 55-64 éves korosztályból fog kikerülni. Az időskori munkavállalás tehát elkerülhetetlen a mai modern társadalom gazdasági fenntarthatóságához, de még az is lehet, hogy egészséges!

A WHO adatai szerint, míg 2000-ben a 60 év felettiek száma 605 millió volt, 2050-re 2 milliárdra fog nőni, azaz megegyezik majd Kína, az USA, Oroszország és Japán teljes lakosságának számával. Az öregedő társadalmakban elkerülhetetlen, hogy a lakosság egyre hosszabb ideig járuljon hozzá munkával a gazdaság fenntarthatóságához. De a társadalom az idősödést, a nyugdíjkorhatár növekedését gyakran negatívan ítéli meg. Ahogy életünk minden szakasza - mint például a tanulás, családalapítás - kitolódik az időben, természetszerű az is, hogy a várható életkor emelkedésével az aktív évek száma nő, amely hozzájárulhat a nyugdíjba vonulás utáni évek életminőségének javulásához.

 

Az aktív idősödés (active ageing) fogalma nem csak a fizikai aktivitás képességét, de a szociális, gazdasági, kulturális, szellemi és civil életben való aktív részvételt is magába foglalja. A szellemi és fizikai aktivitás ugyanakkor egymásra ható tényezők, amelyek fenntarthatják a mentális egészséget. Sőt, az időskori demencia elkerülésében is fontos szerepet kap a munka!

 

A szövetkezet lehet a legalkalmasabb a nyugdíjasoknak

A szövetkezetek biztosítják, hogy senki ne maradjon le, az esélyegyenlőtlenségek valóban csökkenjenek a globalizálódó világban - mondta az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnöke  a 95. Nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából rendezett ünnepségen. Patay Vilmos, a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének elnöke szerint a szövetkezetek nyitott tagsága mindenki számára biztosítja, hogy részt vegyen a szövetkezetek tevékenységében és saját helyzetén javítson. Patay a rendezvényen felhívta a figyelmet: azzal, hogy a kormány megnyitotta a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek alapításának lehetőségét, a munkaerőgondok enyhítésén túl üzenet is, hogy a szövetkezeti forma a legalkalmasabb ennek a korosztálynak az atipikus munkavégzési igényeire. A nem mindennap dolgozni akaró, vagy tudó, a részmunkaidőben állást vállaló nyugdíjasok a szövetkezetben tudják megkapni az igényeik szerinti munkalehetőséget, mert foglalkoztatásukra nem a Munkatörvénykönyve, hanem a Szövetkezeti törvény vonatkozik.
    

Magyarországon most mintegy 6 ezer szövetkezet működik, tagságuk pedig mintegy 1,2 millió. Az OTSZ-nek 8 tagja van; a mezőgazdaságból három szervezet - a MOSZ, a Magosz és a Hangya -, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Szövetsége (Diák-Ész), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ), az ÁFEOSZ-COOP Szövetség,valamint a Magyar Iparszövetség (OKISZ). A magyar szövetkezeti szektor éves termelési értéke mintegy 1500 milliárd forint. Ebből az összegből az agrárium mintegy 800 milliárd forintot képvisel.