2017. november 23. csütörtök
Kelemen és Klementina napja

2000 milliárd dollárt hozhat az 55+ korosztály

A PwC közgazdászai szerint az OECD-országok teljes GDP-je hosszú távon akár 2 ezer milliárd dollárral is nőhetne, ha az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági aránya elérné Svédország szintjét, amely e tekintetben a legjobban teljesítő európai uniós ország.

9398.jpgA PwC Golden Age Indexe különböző mutatók – foglalkoztatás, jövedelem, képzés, stb. – súlyozott átlaga, amely 34 OECD-országban méri az 55 év feletti munkavállalók munkaerő-piaci hatását. Az ebből fakadó hosszú távú potenciális GDP-növekedés országonként jelentősen eltérő, Koreában és Japánban a legkisebb (1% ill. 2%), Görögországban pedig a legnagyobb mértékű (16%). A rangsorban hátul kullogó más országok, például Belgium (13%) és Szlovénia (12%), szintén sokat profitálhatnának az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatási arányának növeléséből. Méreténél fogva az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb, hozzávetőleg 500 milliárd dollárt (GDP-jének mintegy 3%-át) kitevő abszolút növekedési potenciállal.

 

„A magas jövedelmű (OECD-) országokban az 55 évet betöltött vagy annál idősebb népesség 2015 és 2035 között csaknem 50%-kal, mintegy 538 millió főre nő majd. A várható élettartam növekedése pozitív fejlemény, a népesség gyors elöregedése azonban jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre. A magasabb költségeket véleményünk szerint ellensúlyozhatja, ha az idősebb munkavállalók számára lehetővé és vonzóvá válik a munkaerőpiacon maradás, vagy az oda való visszatérés. Ez növelni tudná a GDP-t, a fogyasztói vásárlóerőt és az adóbevételeket” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója. 

 

A legfontosabb eredmények 

A skandináv országok ismét előkelő helyen végeztek: a listát Izland vezeti, Svédország a negyedik, Norvégia a hatodik helyen áll. Dánia (13. hely) és Finnország (14. hely) nem szerepelt olyan jól, mint a többi skandináv ország, de így is bekerült az OECD-rangsor első felébe. Izrael az elmúlt évhez képest egy helyezést javított és a harmadik helyen végzett, Korea és Japán két helyezéssel előbbre, a hetedik illetve a nyolcadik helyre ugrott előre, Ausztrália négy helyezést javítva a tizenkettedik, Németország pedig két helyezést javítva a tizenötödik helyre került.

A PwC jelentése bizonyos mértékig az egyesült királyságbeli trendekre fókuszál, melyek más országok számára is tanulságokkal szolgálnak. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság jó eredményeket ért el az idősek foglalkoztatási aránya terén, jócskán akad még tennivaló - az Egyesült Királyság 80 milliárd fonttal magasabb GDP-t érhet el, ha sikerül a svédországi szintet elérnie. Magyarország egyet lépett előre a rangsorban, így a 26. helyen áll az OECD-listán. Kérdés, a július 1-től hatályos nyugdíjasok foglalkoztatását segítő szövetkezeti lehetőség hoz-e előrelépést az idősebbek foglalkoztatásában.

 

Helyezés

Ország

Index

 

2007

2014

2015

2003

2007

2014

2015

1

1

1

1

Izland

92,5

93,1

97,2

98,8

9

3

2

2

Új-Zéland

60,9

71,5

82,4

84,2

13

10

3

3

Izrael

58,2

65,7

78,3

80,1

3

4

4

4

Svédország

68,1

71,2

78,2

79,6

8

2

5

5

Észtország

63,4

73,6

76,5

78,6

4

8

6

6

Norvégia

67,4

69,7

76,3

77,5

7

6

9

7

Korea

64,1

70,7

72,4

76,8

5

7

10

8

Japán

66,8

70,3

70,7

75,8

2

5

7

9

Egyesült Államok

68,7

70,7

74,8

74,6

14

11

8

10

Chile

57,3

65,7

74,2

71,8

10

13

11

11

Svájc

60,7

62,7

67,9

70,8

20

17

16

12

Ausztrália

45,7

54,8

62,9

69,3

11

14

12

13

Dánia

59,7

59,5

64,7

67,7

16

15

14

14

Finnország

51,1

58,4

64,1

66,2

25

20

17

15

Németország

37,1

47,6

62,5

66,0

15

16

15

16

Kanada

53,5

58,0

63,8

65,3

12

9

19

17

Portugália

59,3

66,6

55,3

62,5

6

12

13

18

Mexikó

64,4

65,4

64,5

62,3

17

19

18

19

Egyesült Királyság

47,7

51,0

58,4

61,2

18

18

23

20

Írország

47,3

54,6

52,3

60,1

21

22

20

21

Cseh Köztársaság

43,5

45,8

54,5

59,1

27

26

21

22

Hollandia

34,8

42,6

53,7

56,4

30

25

24

23

Ausztria

32,5

43,3

51,2

54,8

23

24

22

24

Franciaország

42,8

44,9

52,4

53,2

24

21

25

25

Spanyolország

42,6

46,5

49,9

52,5

29

30

27

26

Magyarország

32,5

36,2

46,9

51,3

28

28

26

27

Olaszország

33,1

36,8

46,9

49,7

32

32

28

28

Szlovák Köztársaság

30,0

35,5

46,6

48,6

26

34

30

29

Lengyelország

35,7

32,4

44,7

48,0

34

29

29

30

Belgium

29,0

36,7

45,4

47,7

19

23

32

31

Görögország

46,2

45,2

42,0

46,4

33

27

33

32

Szlovénia

29,7

37,4

41,9

44,7

31

31

31

33

Luxemburg

30,3

35,5

43,2

41,3

22

33

34

34

Törökország

43,5

34,2

37,8

36,8

 

 

 

 

OECD átlag

50,0

54,5

60,4

62,9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kormányzati prioritások a PwC szerint

  • a nyugdíjrendszerek reformja és a későbbi nyugdíjba vonulást támogató egyéb pénzügyi ösztönzők biztosítása;
  • főként a technológiai változások, mint pl. a fokozódó automatizálás miatt az idősebb munkavállalók számára szükségessé váló képzés/átképzés támogatása; és
  • az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni leküzdését szolgáló intézkedések végrehajtása a foglalkoztatás valamennyi területén;
  • a vállalati kultúrákban élő sztereotípiák lebontása, mely az idősebb munkavállalók foglalkoztatását nem kezeli eléggé értékesnek.

 

„A munkaadók számára megtérülést hozhat a rugalmas munkavégzési és részleges nyugdíjba vonulási lehetőségek biztosítása, csakúgy, mint a munkahelyek az idősebb munkavállalók igényeinek megfelelő kialakítása. A rugalmas munkavégzési lehetőségekkel elérhető, hogy a női munkavállalók tovább maradjanak munkában, így a munkaadók a megfelelő szabályzatok kidolgozásával növelni tudják az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatási arányát és csökkenteni a nemek közötti, a kor előrehaladtával növekvő bérkülönbségeket.”

„Az idősebb munkavállalók élettapasztalata és karrierjük során megszerzett készségei óriási értéket képviselnek a fiatalabb munkatársak számára. Ezt a legjobb munkaadók azáltal fogják tudni kiaknázni, hogy fejlődési lehetőségeket biztosítanak az idősebb munkavállalóknak, ideértve a digitális készségekkel kapcsolatos fordított mentorálási programokat és gyakorlati képzéseket is” – tette hozzá Bencze Róbert.

 

Hogyan érintheti mindez a fiatal és női munkavállalók foglalkoztatását?

Az egyes országok „Fiatal munkavállalók” és „Golden Age” indexértékei közötti egyértelműen pozitív összefüggés azt mutatja, hogy az idősebb munkavállalók foglalkoztatása nem szorítja ki a fiatalabb munkavállalókat. Kutatásunk ezen kívül arra is rámutat, hogy a Golden Age index szempontjából legjobb eredményt elért országokban biztosított rugalmas munkavégzési lehetőségek a női munkavállalókat is arra ösztönzik, hogy hosszabb ideig maradjanak munkában.