Miért egészségtelen az éjszakai munka?
Testünknek van egy napi biológiai órája, ami a természetes fénnyel van összefüggésben. Cirkadián ritmusnak nevezik, és embernél, állatnál, növénynél is megfigyelhető. A cirkadián ritmus megzavarása hosszú éjszaka ébrenléttel és fizikai erőkifejtéssel negatív hatással lehet az egészségre.
Minden éjszakai műszakot végző ember ismeri az érzést: elvileg kipihente, kialudta magát, mégsem érzi, hogy ez így lenne. Akiknek megzavarják a cirkadián ritmusát, annál nagyobb a kockázata, hogy túlsúlyosak lesznek, mentális betegségek alakulnak ki náluk, ipari balesetek áldozataivá válnak.
A cirkadián ritmust 1972-ben fedezték fel, Ez egy olyan sejtszintű időzítési rendszer, ami az evolúcióban már a legegyszerűbb baktériumoknál is megjelent. A cirkadián ritmust az embereknél a hipotalamuszhoz kötik az ideggyógyászok, pontosabban annak egy kis régiójához, a suprachiasmatic nucleus-hoz, ahol 20 000 neuron, vagyis idegsejt közvetít jeleket a szervezet felé. Ez a rendszer szabályozza, hogy mikor és hol kapcsoljunk energiatakarékos üzemmódra, mikor szedjük fel súlyt magunkra stb. mindezt a bolygó nappali és éjjeli napszakaira alapozva. Szinte minden belső szervnek megvan a maga belső órája.
Szemünkben van egy olyan szenzor, ami érzékeli a fényt (akár behunyva is), s különösen a kékes fényt, amit a modern kor kütyüi, a képernyők bocsátanak ki. Testünk nincs eléggé felkészülve, hozzá idomulva ahhoz, hogy megkülönböztesse a közegi fényt ezektől a kékes műfényektől. A kékes műfényt is nappalnak fordítja az idegrendszer. (Ezért nem célszerű lefekvés előtt még az okostelónkkal babrálni, s a netet szörfölni, mert azzal csak felébresztjük az idegrendszerünk.)
Az Egyesült Államokban közel 15 millió ember dolgozik éjszakai műszakban. Főleg a kék galléros állásokat érinti az éjszakai munka, vagyis az alacsonyabb beosztású munkavállalókat, nem a menedzsereket. A menedzseri állásokat betöltőknek csak 1,3 %-a dolgozik esti munkaidőben (is). Az alacsonyabb beosztású, értékesítésben, technikai támogatásban és adminisztratív munkában aktív emberek 3,5 %-a kénytelen este dolgozni a munkahelyén, 2,1 % pedig az éjjel közepén dolgozni a munkahelyén.
A szervízmunkát végzők (élelmiszerrel kapcsolatos kiszolgáló munka, védelmi munka, takarító munka) 10,8 %-a dolgozik este, 6,5 % az éj folyamán később. A fizikai munkások (gépoperátorok, gyári munkások) közül 7,7 % dolgozik este, 7,4 % éjjel. Vagyis akik nincsenek a menedzsmentben, azoknak nem igazán van kontrolljuk afelett, hogy milyen órára vannak beosztva.
Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) 2010-ben a későesti munkát potenciálisan rákot okozó tényezőnek minősítette. A rendszeresen éjszakai munkát végzőknél nagyobb a túlsúlyosság, a cukorbetegség és a depresszió kockázata.
Akik genetikus rendellenességek vagy más okok miatt nem tudnak a rendes időben aludni, 70 százalékuknál mentális betegségek alakulnak ki, mint például szorongás és súlyos depresszió. A bipolársisnak minősülő betegek közel kétharmada képtelen aludni a megszokott időben.
A kronobiológiának messzemenő hatásai lehetnek a gyógyászatban. Rákbetegeknél például ez alapján javasolják, hogy a kemoterápiás kezelést ne reggel kapják, hanem később a nap folyamán, mert akkor a gyomruk nagyobb készséggel rendelkezik a regenerálódásra.
(futurism.com)