Ígéretes állatkísérletek az öregedés lassítására
Az emberi találékonyság kimeríthetetlen. A tudósok ötletei is. Folyton újabb és újabb módszerekkel hozakodnak elő az öregedés természetes folyamának megállítására, de legalábbis a fékezésére. Megtaláljuk valaha az örök fiatalság elixírjét? Cikksorozatunkban ezt járjuk körbe.
Egykor lenézett, őrültségnek hitt téma volt, ma már az egészségtudomány fősodrába integrált irányzat az öregség megállítására koncentráló kutatás. Egyre több pénzt fordítanak ilyen jellegű kísérletekre. A The Conversation cikke ezeket veszi sorra.
A tudósok szent Grálja, hogy megtalálják azt az univerzális gyógyszert, ami nem egyes betegségeket gyógyítana, hanem mindent és ezzel együtt megállítaná az öregedést. Ez lenne a fiatalság kútjának vize vagy a halhatatlanság elixírje.
Már a 20. században felfedezett gyógyszerek megduplázták a várható élettartamot. Az antibiotikumok például 2-10 évvel hosszabbították meg az emberek életét. (Bár mára kifejlődött a kórokozók rezisztenciája e gyógyszerekre, ami ketyegő bomba a globális népegészségügyben. Az emberiség újra védtelenné válik legyőzöttnek vélt vírusokra.)
Korábbi cikkek:
Felfedezték a sejt fiatalításának titkát
Kalóriamegvonás
A 20. századi gyógyszerek jó része voltaképpen öregedés elleni szernek tekinthető. Manapság is egy rakás gyógyszer létezik, melyek állatkísérletekben már sikeresnek bizonyultak az életöltő meghosszabbítására. E gyógyszerek egyik osztályába tartoznak az éhezést utánzó szerek.
A kalóriákat és hatásukat bő 80 éve kutatják, mint az életmeghosszabbításban szerepet játszó tényezőt. A hosszútávú kalóriamegvonáshoz az emberek többségének nincs elég akarata és toleranciája. De a rövidtávúhoz, mint például az 5:2 diéta, amikor 5 napig rendesen eszik az ember, majd 2 napig visszafogja a kalóriákat, már többeknek van ingerenciája. Ez a módszer segíti az anyagcserét, s megelőzi a cukorbetegség és az elhízás kialakulását.
Az időleges koplalás az állatkísérletekben is meghosszabbította az élettartamot. Más vizsgálatokban azon gének módosítása volt célravezető, melyek szabályozzák a test inzulinra adott reakcióját. Ez a férgek élettartamát duplázta meg.
Az 1990-es és 2000-es években a szirtuinok felé irányult a kutatók figyelme. Ezek azok az enzimek, melyek védekezési mechanizmusokat indítanak be az éhezéskor. A resveratrol, ami a vörösborban is megtalálható, aktiválni képes a szirtuint (pontosabban annak egyik fajtáját, a SIRT1-t), s ez az élet meghosszabbításához vezethet. Ahhoz azonban, hogy a SIRT1 kifejthesse a hatását, NAD+ kell. Ennek a szintje azonban csökken, ahogy öregszünk.
A kutatók tehát a NAD+-szint növelését tűzték ki célul. Dr. Jun Li például kimutatta, hogy a NAD+ segít abban is, hogy beindítja a DNS-helyreállító folyamatokat, ez a fajta reparálás ugyanis enyhül az évek múlásával. (A DNS sérülhet például a radioaktív sugárzás miatt is, akár fiatal korban is, például ha sugárterápiával kezelnek rákbeteg gyerekeket.)
(Folytatjuk)