10 év múlva gyógyítható lesz minden krónikus betegség
A 20. század nagy sztorija az emberi életöltő meghosszabbítása volt. Tovább élünk, mint az előző történelmi korok és civilizációk emberei. 1990-ben a várható élettartam globálisan 31 év volt, 1950-re 48 esztendő lett. 2010-ben már 70 év. A krónikus betegségek gyógyításán munkálkodik Bill Gates, Mark Zuckerberg és más milliárdosok a legújabb technológiák segítségével. Megnéztük, milyen esélyeink vannak arra, hogy az emberiség nagy betegségeire gyógyírt találjanak.
Nagyobb tudásunk és hatékonyabb eszközök, gépek, eljárások állnak az emberiség rendelkezésére, mint valaha! Azt remélik, hogy a megoldások tökéletesítésével akár 150-20 évig is elélhetünk. (Bár a legújabb kutatások szerint továbbra is ritka, hogy az emberek 100 év feletti kort megéljenek, a nyolcvanasok és kilencvenesek létszáma azonban jelentősen bővült.)
A betegség a nagy pénz
A legnehezebb azt a pácienst kezelni, aki már beteg. Ezért sok-sok milliárd dollárt fordítanak arra, hogyan előzhető meg a betegségek kialakulása. Ezt hívják "human longevity" kutatásoknak.
Ugyanakkor e szakterület finanszírozása meglehetősen nehéz, hiszen a befektetők szívesebben fektetnek pénzt olyan sürgős megoldást igénylő betegségeket övező fejlesztésekbe, amely halálos betegség, ahol tehát életeket menthet egy új gyógyszer vagy gép feltalálása. Magyarán a tőke jobban áramlik azon kutatásokba, melyek segítenek az ötvenes-hatvanas korosztály egészségesen elérni a hetvenes-nyolcvanas éveiket, minthogy a 100 év fölötti élettartam növelésére irányuló erőfeszítéseket finanszírozzák.
Az életöltőt meghosszabbító kutatások sokak számára amúgy is eléggé sci-fi-szerű és félelmeket kelt. Mert mi jut az eszükbe erről? Hagyományos élelmezés helyett vitaminkoktél, teljes testre kiterjedő (szerv?)átültetés, génmódosítás, a szingularitás elérése, vagyis amikor a mesterséges intelligencia (AI) okosabb az ember elménél, vagy az agy feltöltése a számítógépre...
Mégis az életöltő-kutatások (longevity research) területére tartozik az a fejlemény is, ami tulajdonképpen irtó sokat segített abban, hogy tovább éljünk egészségesen. 1964-ben az USA szövetségi főorvosa (a tulajdonképpeni egészségügyi miniszter), Luther Terry jelentést adott ki arról, hogy a 20. század nagy luxusterméke, a cigaretta tulajdonképpen rákot okoz.
Az elkövetkező 50 évben világszerte zászlajukra tűzték a kormányok ennek tudatosítását, és ma már ott virít a figyelmeztető címke minden dohányipari termék dobozán. A kampány mintegy 8 millió embert mentett meg attól, hogy 50 éves kora előtt meghaljon. Igaz, 20 millió ember így sem kerülte el a korai halált.
A statisztikák szerint a dohányipar (marketingjének, vagy a közterületen történő dohányzás) állami megregulázása révén a dohányzó átlagember 20 évet nyert. Ennyivel tovább marad életben, mint 1964-ben hasonló társa.
Cukor
Szakemberek úgy tartják, hogy az élettartamot meghosszabbító kutatások akkor lehetnek sikeresek, ha a rossz életviteli szokásokra hatnak. Jelenleg ilyen rossz habitus a mértéktelen cukorfogyasztás.
Sok-sok kutatás mutatta ki, hogy a modern nyugati társadalmak étrendjében a legveszélyesebb elem a cukor, mert függőséget okozhat (pro és kontra nézetek egyaránt léteznek e teóriáról) és mellékhatásai csökkentik az élettartamunkat.
A cukor- és élelmiszeripar továbbra sem tudatosítja a vásárlókban a cukor élettani hatásait - úgy ahogy, a dohányipar már köteles megtenni ezt a fajta tájékoztatást.
Vizsgálatok igazolták, hogy azok az emberek, akik radikálisan csökkentik étrendjük cukortartalmát, hosszabban élnek, mint azok, akik továbbra is sok cukort fogyasztanak.
Számos kormány már bevezetett adónemet a cukrozott italokra és a chipsekre (pl. Magyarország, Mexikó, vagy Philadelphia). San Francisco és három másik amerikai város is hasonló adót szavazott meg nemrég.
New York korábbi polgármester, a milliárdos Michael Bloomberg is egyik fő programjának tűzte ki alapítványánál, hogy elősegítse a lakosság leszokását a cukorról.
Népbetegségek eltörlése
Nem utópisztikus álom azt remélni, hogy egyes népbetegségek kordában tarthatók, sőt akár többé-kevésbé eltörölhetők a lakosság körében. A járványos gyermekbénulás vagy a himlő ilyen betegségek. Egykor milliókat sújtott, ma már keveseket.
Ez tudatos, széles körű, koordinált egészségügyi kampányoknak, kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhető.
Legutóbb a medinai méregfertőzést (Guinea Worm) sikerült így visszaszorítani. Ez javarészt a Carter Foundationnek köszönhető.
A malária ellen például az emberiség évszázadok óta küzd, de eddig nem sikerült rétegjelenséggé redukálni a lakosság körében. Össze sem lehet számolni, hány helyen élnek olyan szúnyogok, amelyek hordozzák a maláriát és csípésükkel az emberi szervezetbe juttatják.
A Bill és Melinda Gates Foundation és más alapítványok afrikai munkájának köszönhetően azonban 2000 óta 60 %-kal csökkent a maláriás halálesetek száma. Gatesék azt a kutatást (is) finanszírozzák, mely a malária gyógyszerekre mindeddig rezisztens törzseit kívánja leküzdeni.
Már arról is volt szó, hogy génmódosított szúnyogokat terjesztenek szét a természetben, melyek terméketlenek, tehát képtelenek sokasodni, hogy így fogják vissza a betegség terjedését.
Forrás: Business Insider
(folytatjuk)