Ha-ha-hapci!

Dezslik Magdolna   •   2015. február 06. péntek 14:00

Reggelente ködös hideg van, a munkahelyekről nem a szabadságok miatt hiányoznak sokan. A tengerpart helyett az ágyban fekszenek: fejfájással, lázzal, torokfájdalommal küzdenek. Bizonyára megfáztak, mert nem húztak az ágy lábára zoknit – tartják a vicces kedvűek.

Megfázás? Olyan nincs!

„Olyan betegség, hogy megfázás nincs. A megfázás egyszerűen egy rossz, félreérthető kifejezés, hiszen nem a hideg okozza a betegséget, a tüneteket – mondja dr. Müller Veronika tüdőgyógyász, a SOTE Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese, egyetemi docens. – Egyszerűen ilyenkor több a fertőző kórokozó, többet vagyunk zárt térben, emberek között, ezért könnyebben megfertőznek bennünket azok, akik már betegek. Ide tartozik az is, hogy ilyenkor a ködös, páradús levegő rendkívül jó szaporodási, életben maradási környezetet jelent a kórokozóknak. A másik összetevője a gyakoribb megbetegedéseknek, hogy ahogy haladtunk ki a nyárból, az immunrendszerünk is egyre gyengébb lett. Ez a két tényező együtt hajlamosít arra, hogy télen gyakrabban fordulnak elő a felsőlégúti fertőzések.”

A gyerekek terjesztik

Sokszor keressük az okokat, hogy vajon miért tüsszög, fújja az orrát az egész család, pedig még nincs is igazán hűvös. A válasz Müller doktornő szerint nagyon egyszerű. „A gyerekeknek iskolába, óvodába mennek, ahol kicsi, zárt térben vannak együtt, és pillanatok alatt körbefertőzik egymást. Ráadásul ebben a korban még nem figyelnek a megfelelő kézmosásra, az alapvető higiéniai szabályok betartására. Ezért általában a gyerekek hozzák haza a betegségeket, és szépen sorban megfertőzik az egész családot.”

Gyakran panaszkodnak a szülők, hogy míg az óvodából hazahozott betegséget a gyermekük néhány nap alatt átvészeli, ugyanaz a fertőzés a felnőtt családtagokat komolyan le tudja teríteni. A tüdőgyógyász szerint ezen nem kell csodálkozni. „A kicsik szervezetének az egy normális folyamat, hogy az élet első éveiben túl kell esniük egy csomó fertőzésen, ráadásul vannak olyan kórokozók, amelyek a felnőttekben nagyon hosszú, elhúzódó megbetegedéseket okoznak.” A felmérések szerint a felnőttek évente minimum kétszer, de akár ötször is áldozatai a légúti megbetegedéseknek, míg a hat évnél fiatalabb gyerekek szinte folyamatosan esnek az egyik fertőzésből a másikba.

Vírus itt, vírus ott

A felső légúti megbetegedéseknek csak nagyon kis részét okozzák baktériumok, a többinek vírus az oka. Vírusok pedig mindenhol vannak. A fertőzés leginkább úgy terjed, ha valakinek a keze egy fertőzött személy orrváladékával kerül kapcsolatba, például a buszon kapaszkodva, vagy egy kilincs érintésével. Ezek a „találkozások” általában néhány napos problémát okoznak, attól függően, hogy kinek milyen az immunrendszere. Amivel gond van, az az influenza, mert nagyon sokszor mutálódik. Gyakorlatilag minden évben más okozza a problémát. Ilyen volt például, amikor megjelent a sertésinfluenza, a H1N1, vagy az 1918-as spanyolnátha vírus. Ezek ugyanannak a vírusnak egy-egy agresszívebb mutációi voltak. De a védőoltás rengeteget segít, mert az immunrendszer stimulálható, és az oltás után jobban tud védekezni az influenzával szemben is.

Ön- és közveszély

Csillapítható és nem túl magas lázzal, fejfájással még nem szükséges orvoshoz menni, de a szervezetnek lehetőséget kell adni arra, hogy legyőzze a fertőzést. Javasolt az ágynyugalom, megfelelő táplálkozás, folyadékfogyasztás. A tünetek ugyan gyorsan enyhülnek, de az első két-három napban nagy a továbbfertőzésre az esély, ezért a magunk és a környeztünk védelmében is célszerű otthon maradni. A háziorvost elegendő ilyenkor csupán telefonon értesíteni, ez különösen fontos táppénz igénybevételekor. Ha a tünetek elhúzódóak, vagy magas láza van a betegnek, színes vagy nagymennyiségű a köpet, nehézlégzés jelentkezik, akkor feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni. Két-három napos láz után már nem elegendő a házipatika.

Az oltás a megoldás!

Az influenza elleni oltásokkal kapcsolatban évek óta tart a vita. Az egyik oldal vitatja, hogy érdemes lenne beadatni, sőt nem csak a pozitív hatást kérdőjelezik meg, de veszélyesnek is minősítik a hatóanyagokat. Mások kifejezetten ajánlják a vakcinát, és felelőtlennek tartják azt, aki nem él az oltások nyújtotta védelemmel.

„Szakmai előírások szabályozzák, hogy kinek érdemes és kinek nem javasolt az influenza oltás beadatása – mondja Müller Veronika. – A szakmai protokollok általában javasolják az influenza oltást olyan állapotokban, ahol gyengébb a védekezőképesség, mint például a cukorbetegeknek, vagy egyéb krónikus betegségben szenvedőknek.”

Dr. Szabó Gergő háziorvos viszont legszívesebben mindenkit beoltana, akinek nincs olyan betegsége, amely kizárja a védőoltást. „Minden 60 év fölötti személynek fontos, hogy megkapja a védőoltást, mivel az életkor előrehaladtával gyengül az immunrendszer. Azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek van valamilyen alapbetegségük: szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívkoszorúér betegség), krónikus tüdőbetegség, COPD, asztma, krónikus neurológiai betegség (szklerózis multiplex), anyagcserezavar (diabétesz, máj- és vesebetegségek). Ajánlott beadatni a védőoltást HIV-fertőzötteknek, leukémiás betegeknek és szervátültetésen átesett pácienseknek is. Kórházi dolgozóknak, idősek otthonában dolgozó ápolóknak, orvosoknak, kismamáknak is javasolt az oltás, illetve azoknak, akik babát terveznek. Célszerű azoknak az embereknek is, akik rendszeresen nagyobb közösségekkel érintkeznek, és emiatt nagyobb veszélynek vannak kitéve, valamint megfertőzhetnek másokat (tanárok, buszsofőrök, áruházi dolgozók, egészségügyi dolgozók), vagy, aki külföldre utazik.”

Hogyan hat az oltás?

A mai oltóanyagokban már nincs vírus, még elölt sem, hanem a vírus burkából tartalmaznak olyan jellegzetes fehérjéket, amelyre az immunrendszerünk ellenanyaggal tud reagálni, s antitestet termel. „Az oltással tulajdonképpen fertőzés nélkül kényszerítjük a szervezetet arra, hogy megpróbáljon védekezni a kórokozó ellen. Az eredmény az, hogy a beoltott személy nem fog megbetegedni ettől a vírustól, vagy csak sokkal enyhébb tünetekkel küszködik majd. Ez pedig nagyon fontos lehet például egy asztmás számára, hiszen, ha elkapja az influenza vírust, akkor az asztmája is fellángol” – mondja Müller doktornő.

Kit véd a védőoltás?

 

A védőoltás a beoltott személyt védi, de mert a kórokozó nála zsákutcába jut – nem tud szaporodni – a beoltottak másokat sem fognak megfertőzni, ezért a környezetüket is óvják.

Kismamák figyelem!

Müller doktornő szerint a kismamáknak érdemes a László kórház Oltási Ambulanciáján érdeklődni. „A H1N1 fertőzések idején különleges oltási helyzet volt, akkor a kismamákat is oltani kellett, de ez minden mutációnál más. Az ambulancián személyre szabottan meg tudják mondani, hogy a várandósoknak melyik megoldás a legjobb, beoltassa magát vagy sem.”

Annyi a családnak?

A nagymamák gyakran ajánlották, hogy ha a gyerekek között fertőző betegség üti fel a fejét, akkor igyekezzünk elérni, hogy a család minden tagja gyorsan túlessen a fertőzésen, így elkerülhető, hogy hosszú ideig körbe-körbe adják egymásnak a kórokozót.

„Nem hiszem, hogy egy családban van értelme az elkülönítésnek, de azt sem tartom jó ötletnek, hogy az egészségeseket minél jobban tegyük ki fertőzésveszélynek – mondja a tüdőgyógyász szakorvos. – A normális higiénés szabályokat be kell tartani, mint például a nagyon alapos kézmosás – ilyenkor a fertőtlenítő szerek használata is javasolt –, gyakran cseréljünk ágyneműt, törülközőt, ne köhögjünk egymásra, szedjünk több vitamint, próbáljunk minél többet pihenni.”

C-vitamin, hársfatea

Ha csak meghűl, azt egyszerűen ki kell feküdni, mert nincs különleges gyógymód a megfázásokra. Általában elégséges kúra a nagyon sok meleg tea és a C-vitamin szedése.

„Ez egy tünetegyüttes, melynek jellemzői az orrváladékozás, a torokfájás, a köhögés, a nyelési nehézség, a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, az étvágytalanság – mondja Szabó Gergő. – Azért kötődik a hideg évszakokhoz, mert a hideg, nedves levegő kedvez a kórokozók terjedésének (a száraz hideg nem). Hidegben ugyanis az orr nyálkahártyája sérülékenyebb: az erek összehúzódnak, kevesebb immunsejt jut oda, így könnyebben tapadnak meg és jutnak a szervezetbe a vírusok, baktériumok.” A háziorvos szerint ilyenkor a túl meleg öltözködés sem helyes, mert amikor a megizzadt testről lekerül a kabát, a test hirtelen lehűl, és megkönnyítjük a kórokozók dolgát.

Az antibiotikum nem mindenható!

Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, ezért alkalmazásuk is felesleges. S mert közben a baktériumok is ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben, egy esetlegesen kialakuló bakteriális szövődményt sem kezelhetünk velük kellő hatékonysággal. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az antibiotikumok csak meghatározott dózisban és kellő ideig szedve hatékonyak.