2018. október 17. szerda
Hedvig és Hédi napja

Ez az ára az elhízásnak

A magyarok a legkövérebbek Európában, világviszonylatban pedig a negyedik helyen állunk. Három felnőttből kettő kisebb vagy nagyobb testsúlyproblémával küzd, és folyamatosan több túlsúlyosból lesz elhízott. Ez 2012-ben 207 milliárd forintjába került a társadalombiztosítási kasszának.

A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentésére hivatkozva lesújtó adatokat közölt: Magyarországon a felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul nő az elhízás mértéke: egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízás is egyre súlyosabb.

Az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, közülük a leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a II-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. Kezelésének legjobb módja az életmódváltás, súlyos esetben azonban csak gyógyszerrel, műtéttel lehet orvosolni - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A probléma már gyerekkorban kezdődik: még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat. Az Elhízás Világnapja alkalmából az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) közös közleményt adtak ki, amely szerint a középiskolás évek végére átlagosan minden 30 tanulóból 1 súlyosan elhízott (3,3%) a 2017/2018-as NETFIT® adatok elemzése alapján.

11635.jpg 

Már a gyerekek is!

A súlyos elhízás előfordulása Magyarországon gyermekkorban átlagosan kb. 2,1%. Ha ezt az arányt visszavetítjük a legutolsó népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma körülbelül 20 000 súlyosan elhízott gyermek él, ez nagyjából megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiókban találtuk, míg a legalacsonyabb százalékokat Közép-Magyarországon.

Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat, amely általában kevés sikert eredményez, ezek a gyermekek, illetve családok sokat szenvednek. Nemcsak azért, mert az elhízás, különösen a súlyos elhízás, már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, aszthma +23% előfordulás, a magas vérnyomás, depresszió előfordulása is gyakoribb). Hanem azért is, mert ezek a gyermekek az iskolában is általában a kortárs bántalmazás célpontjai, tanulmányi eredményük rosszabb és többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik. Nem véletlen, hogy idén az Elhízás Világnapjának témája világviszonylatban a stigmatizáció visszaszorítása. Ezért is fontos lenne, hogy meg tudjuk előzni a kórkép kialakulását.

A MET 5 pontos ajánlása

  1. Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő és kisétkezéseink adagját! Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.
  2. Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10.000 lépésre növelendő.
  3. Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helységben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.
  4. Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.
  5. Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk.

További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás, valamint a következményesen megjelenő társbetegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is. Egy nemrég megjelent publikáció szerint az élethosszon át jelentkező kiadások átlagosan gyermekenként kb. 16 ezer euróra tehetők. Ez azt jelenti, hogy az összes kiadás kiteszi az adott ország teljes GDP-jének 1,6%-át. Bár az elemzések Írországra vonatkozóan történtek, de hazánkban is hasonló arányokra számítunk.

Figyelembe véve az állapot súlyosságát és a szövődmények kialakulásának magas kockázatát, az egészségügyi ellátórendszer figyelme érthető módon a súlyosan elhízott gyermekek kezelésére irányul. A jóval nagyobb esetszám miatt azonban súlyosabb egészségügyi és gazdasági terhet jelentenek a kevésbé elhízott gyermekek, akik sokszor teljesen elkerülik az ellátórendszert. Ebben az esetben a sikeres beavatkozás gátjai a diagnózis hiánya mellett az inaktív életmódot és a szükségesnél magasabb kalória bevitelt propagáló és támogató környezeti, kultúrális és gazdasági tényezők pl. az iskolák közelében lévő gyorséttermek, az egészséges táplálkozásba kevéssé illeszthető élelmiszerek gyermekeket célzó reklámja vagy a számítógép és mobiltelefon előtt ülve eltöltött hosszú órák száma.

Az elmúlt pár évben számos jelentős, a gyermekkori elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedés történt hazánkban. Ide tartozik a mindennapos testnevelés, a közétkeztetési rendelet vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése, bevezetése, az iskolai büfék és áruautomaták kínálatának egészségesebbé tételére irányuló jogszabályi környezet kialakítása, illetve az iskola-egészségügyi szűrések rendszerének megerősítése, melynek korszerűsítésén egy ágazatközi munkacsoport jelenleg is dolgozik. Ennek ellenére, ha jelentős eredményeket akarunk elérni, akkor tervezetten és összehangoltan kell beavatkozni a családok, a környezet és az ellátórendszer szintjén egyaránt. Ezt felismerve egyre szorosabb az együttműködés a sport, az oktatás, az egészségügy és a szociális területek között, hogy közösen tudjunk tenni a gyermekek egészségéért.

Túlsúly, elhízás, BMI

Az elhízás legegyszerűbb osztályozására az úgynevezett testtömeg-indexet (BMI) használják. A BMI a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének a hányadosa, ami iránymutató lehet az egészségi állapotunkról. Ezen arányszámok határozzák meg, hogy valaki sovány (<18,5) vagy normál testsúlyú (18,5-25), túlsúlyos (25-30) vagy elhízott (>30). Napjainkban már az elhízás további alcsoportjait különböztethetjük meg súlyossági fok alapján.

 

Nyitókép: Pixabay