Betegségek is kiderülnek a kézírásból
Nemcsak személyiségjegyek olvashatók ki az ember kézírásából, hanem testének állapota is, illetve súlyosbodó betegségei, akár fizikaiak, akár mentálisak azok.
A grafológia tudományát a rendőrség éppúgy segítségül hívja a bűnügyeknél bűnelkövetők személyazonosságának megállapítására, mint a HR-esek az állásra jelentkező karakterének és habitusának elemzésére.
Hívei úgy vélik, hogy a grafológia is fejlődőben lévő tudomány, melyből ma már egyre pontosabban vehetők ki az egészségre vonatkozó vészjelzések.
Magas vérnyomás
A kézírás elárulja, hogy az egyénnek magas vérnyomása van, mert ez erőteljesen befolyásolja, hogy milyen mozdulatokat tud végezni olyan szenzitív és olyan apró mozdulati nüanszokra képes végtagjával, mint az ujjai.
A magas vérnyomásnak köszönhető feszült testi állapot reszketővé, remegővé teszi a kézmozdulatokat, amik kitűnnek a betűk kanyarításából. Emellett a betűformálásuk és a betűk összekötésének stílusa is eléggé felemás, amit szintén a magas vérnyomás okoz.
Skizofrénia
Szakértők szerint a gyógyszeres kezelés rendszerébe kerülő skizofrén betegek 60 %-ánál jelentkezik előbb-utóbb Tardív diskinezia (akaratlan mozgások) vagy parkinzonizmus (ami kézremegéssel vagy izommerevéséggel is jár). Természetesen ezek is megnyilvánulnak az írásban.
A skizofrén betegek egy típusa olyan nagy kilengéseket produkált személyes megnyilvánulásaiban, hogy kézírásuk is drasztikusan megváltozik: mintha egy teljesen más személy vetette volna papírra azokat a sorokat. Az ilyen esetek kiszűrésére a grafológusok ma már szoftvert használnak arra, mely a MovAlyzer nevet viseli.
Diszlexia
Az olvasászavarban szenvedőknek az írásuk is zavaros lesz. Betűformálásuk nem követ egy mintát vagy stílust, s hajlamosak összetéveszteni a hasonló betűket, vagyis felcserélni őket a szavakban.
Azok a szülők, akik megpróbálják "szép" vagy "szabályos" írásra rábírni a gyereküket, csak súlyosbítanak a helyzeten, a diszlexiás gyerekek írása ugyanis csak nyugodt helyzetben és környezetben javulhat, és csakis sok gyakorlással.
Ha kellemes és biztonságos érzést köt a kézzel írás élményéhez, az erősíti a kéz izommemóriáját, hogy beidegződjenek az egyes betűk megformálásának mozdulatai.
Terhesség
Grafológusok még akkor is meg tudják mondani a kézírásból, hogy az illető terhes-e, ha ő maga még nem tudja, hogy gyermeket vár. Az íráselemzők ugyanis a fogantatás után 72 órával már fel tudnak fedezni erre utaló jeleket a betűkben. Ezt a kerek, kanyargó vonalakból álló betűknél, különösen az a-nál és az o-nál lehet megállapítani.
A gyermek neme különösen a "p", az "f", a "g" vagy az "y" kampószerűen ívelő a vonalaiból szűrhető le. Ha lánnyal várandós a kismama, e vonalak balra húzódnak.
Autizmus
Az autisták írása tétovázást mutat és sok a törés benne. Ugyanez mondható el az Asperger-szindrómától szenvedőkről, akiknél a betegség károsítja a motorikus képességeket. Ennek következtében leginkább a combmozgatás képessége sérül leginkább, de a pácienseknek nehezen megy az íróeszköz tartása és mozgatása is.
Depresszió
Az is megállapítható az írásból, hogy aki odakanyarította a betűket a lapra, alapjában véve boldog-e vagy módfelett elégedetlen az életével és önmagával. A depresszió, amikor az már a mentális betegség fogalmát is kimeríti ( egyre több a depressziós beteg), úgy jelenik meg az írásban, hogy a betűkből eltűnnek a felfelé irányuló vonalak. Sajnos egyre több a depressziód beteg.
Maguk a betűk sem igazán kapcsolódnak egymáshoz. A grafológusok ezért viszonylag pontosan meg tudják mondani, mennyire erős depresszió uralkodott el az egyénen.
Amikor az ember boldog, olyan áramlatokkal formálják meg betűiket és kötik azokat egymáshoz, mely harmonikus és a keresztbe tett vonások is (például a t betűn) is alapvetően felfelé irányulnak. Ez egyértelműen optimizmust jelez.
Parkinson és Alzheimer-kór
Igazán nagy szaktudású grafológusnak kell lenni ahhoz, hogy meg tudják különböztetni, hogy az Alzheimeres vagy Parkinson kóros beteg írása egyszerűen gyerekes (és ilyen volt egész élete során is) vagy a betegség előrehaladott voltát jelzi.
A Parkinsonnál a remegés, a lassú izommozgás, a merevség és a gyenge egyensúlyérzék játszanak be az írás torzulásába. A betűk és szavak összemennek.
Az Alzheimernél a betűk lazábban helyezkednek el és ezt a feledékenység számlájára írják.
(A healthypanda.net írása alapján.)