Jót akarunk enni olcsón!
A szűkös anyagi lehetőségek a tudatos táplálkozásra való törekvés ellen hatnak ugyan, az egészségesnek tartott élelmiszerek iránti igény mégis folyamatosan növekszik - derül ki egy friss felmérésből.
A többség étkezési szokásait „normálisnak” nevezi, újra előtérbe került az otthoni főzés és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.
„A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően vagy azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy azért, mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni” – állítja Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.
Minőség és ár
A GfK 1989 óta kétévente összeállított Étkezési szokások tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. „A jó minőségre való törekvésnek az elsődleges szerepe az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos napjainkban, amikor a háztartási kiadások a háztartások költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki. Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb” – véli Vella Rita.
Az élelmiszerek egészségessége iránti igény azonban határozottan megjelenik – főként – az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészségesség élelmiszervásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.
TOP10 étel, amit fogyasztunk
- Hagyományos főzött levesek
- Szárnyas- és sertéshús
- Zöldség
- Gyümölcs
- Burgonya
- Tészta
- Tojás
- Sajt
- Kolbász
- Szalámi
Nem bukunk az élvezeti cikkekre
A magyarok kis hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség „normálisan étkezőnek” tartja magát, vagy pedig „azt eszi, ami ízlik neki”. Mindazonáltal elmondható, hogy az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása növekszik.
A fogyasztási gyakoriság és kedveltség egyidejű növekedése látszik a szárnyas hús, rizs, barna kenyér, ásványvíz vásárlásának bővülésében. Habár az élvezeti cikkek egy része – kávé, alkoholos italok, édességek – szintén egyre népszerűbbek, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.
A vásárlók erőteljes árérzékenységük okán szívesebben főznek otthon, a magyarok több mint fele hetente többször is a tűzhely mellé áll. Így nem mindegy, milyen alapanyagokat használnak, illetve mi mindent tudnak azokról.
A tízórai és uzsonna a napi étkezési rutin része
Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest. Így például folyamatosan nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik. 22%-ról 40%-ra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya.
Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel – a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76%-ról 66%-ra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36%-ról 63%-ra nőtt. Egyre kevesebben reggelizünk és meleg vacsorát is kevesebben eszünk.
A dietetikus szemével
Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára szerint a rákbetegségek kialakulásáért 70-80 százalékban a környezeti tényezők felelősek, és ebben nagy szerepe van a táplálkozásnak. A szakember hangsúlyozta, az egészséges táplálkozási ajánlásokban a húsok és húskészítmények nem a táplálkozási piramis alján, hanem a 4. szinten találhatók, így nem ezekből a nyersanyagokból, élelmiszerekből kell napi szinten a legtöbbet fogyasztani.
Gyakoriság tekintetében részesítsük előnyben a szárnyasokat, a halakat és ezt követően a vörös húsok is szerepelhetnek szem előtt tartva a mértékletességet.
-Ha valamiből túl sokat, vagy túl keveset fogyasztunk, annak ugyanúgy káros hatásai lehetnek – hangsúlyozta egy korábbi cikkben Erdélyi-Sipos Alíz, aki szerint az idei WHO-jelentés sem azt mondja, hogy tilos például vörös húsokat fogyasztani, hanem a mértékletességet hangsúlyozza.
Mit együnk?
|
