Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember
Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember - erre ősi európai, közel-keleti és észak-afrikai edénycserepeken talált méhviasznyomokból következtettek a régészek. Nem is csoda, hiszen a méz rendkívül egészséges.
A Nature tudományos lap friss számában ismertetett kutatás kimutatta, hogy az ember már a mezőgazdaság hajnalán kapcsolatba került a méhekkel.
A történelem előtti népek talán háziasították a vadméheket vagy orvosságnak és élelemnek gyűjtötték a mézet és a viaszt - tudósított a BBC hírportálja. Richard Evershed, a Bristoli Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője elmondta: az ember és a méh kapcsolatának legkorábbi bizonyítékát tárták fel.
A méhek méze az emberi kultúra részét képezte évszázadokon át, méhsejtek, méhrajok és mézgyűjtés már a barlangrajzokon is látható. Arról azonban alig volt közvetlen bizonyíték, hogy mikor és hol kezdett az ember a rovaroktól mézet és viaszt gyűjteni.
Tudósok egy nemzetközi csoportja több mint hatezer cserépedényt vizsgált meg, hogy feltérképezze a méhészkedés kezdeteit az utolsó jégkorszak végét követően, mintegy tízezer évvel ezelőtt. A vadászó-gyűjtögető életmódról ekkor kezdett az ember áttérni az első növények termesztésére, állatok tartására.
Az ember és a méhek kapcsolatára utaló legrégebbi, majdnem 9 ezer éves nyomot a mai Törökország területén találták. A méhviasz néhány évezreddel későbbi nyomaira a Balkánon, a mai Görögország, Románia és Szerbia területén, később a Közép-Európába vándorló első földművesek leletei között bukkantak. Nagyjából ugyanerre az időre nyúlnak vissza az észak-afrikai viasznyomok is.
Az északi határ a mai Dánia lehetett, annál hidegebb éghajlat már nem kedvezett a rovarnak. A több ezer átvizsgált írországi, skóciai, norvég vagy svéd kőkori edény között egyiken sem találtak viasznyomokat - magyarázta Alan Outram, az Exeteri Egyetem tudósa, a kutatás másik vezetője.
A viasszal talán fegyvereik kőhegyeit ragasztották meg vagy az edényeket tették vízállóvá. A méz az édesség ritka forrása lehetett étrendjükben. A rengeteg édes étel a legutóbbi idők fejleménye, a régmúltban igen nehéz volt hozzájutni. Kutatásunkból kiderül, hogy Európa első földműveseit erősen foglalkoztatta a méhek értékes mézének megszerzése" - tette hozzá Outram.
Jótékony hatásaA méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik, ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomságunk.
ImmunerősítőA méz a benne található enzimek, nyomelemek miatt erős immunerősítő. A propoliszt a méhek nem direkt keverik a mézbe, de szorgalmas munkálkodásuk során óhatatlanul is belejut a sejtekbe is.
CsontritkulásA kutatások szerint napi egy teáskanál méz segíti a kalcium felszívódását, így megelőzi a csontritkulást. 50 év felett mindenkinek hasznos naponta mézet fogyasztania.
Köhögés, torokfájásMár a nagyanyáink is alkalmazták a mézet a köhögés csillapítására. A méz fokhagymával összekeverve remekül megszabadít a kínzó köhögéstől. Torokfájás esetén egy teáskanál mézet olvassz meg a szádban, majd csurgasd le a torkodon, ez enyhíti a gyulladást.
ÁlmatlanságEgy evőkanálnyi méz egy bögre meleg tejben elkeverve csodákra képes, igazi nyugtató hatású.
MigrénHa migrén gyötör, egy evőkanálnyi mézet oldj fel fél pohár meleg vízben és apránként kortyolgasd el, ha szükséges, ismételd meg 20 perccel később. Hidratált arcbőrA méz köti és tartja a vizet, ezért számos hidratáló termék alapanyaga, sőt az érzékeny bőrre is kiváló. Nem feltétlenül kell nagyon drága mézes krémet vásárolni, megoldás lehet az is, ha egy kis csészényit a fürdővízbe öntünk belőle. A házilag készített tejes-mézes arcmaszkot is érdemes kipróbálni. Az így kapott sűrű szirupot tíz-tizenöt perc után langyos vízzel kell lemosni. Ha ezt a műveletet rendszeresen megismételjük, néhány héten belül már láthatóan simábbá és feszesebbé válik az arcbőr. |
