Ezt a szabálytalanságot követik el a külföldön dolgozó magyarok

Ritmus.hu   •   2015. október 30. péntek 14:00

A legfrissebb adatok szerint körülbelül 600 ezer magyar ment külföldre az elmúlt években, ebből 300 ezren Angliába. Évente mégis csak 20 ezer körül van azoknak a száma, akik társadalombiztosítási számot kérnek a szigetországban. Vajon ők milyen orvosi ellátásra jogosultak?

Úgy tűnik, rendszerszintű problémával állunk szemben. A kivándorlók túlnyomó része – Anglia esetében körülbelül kétharmada – nagyon korlátozott, vagy csupán sürgősségi orvosi ellátásra számíthat külföldön, de az az itthon maradók helyzetes sem rózsás. Az egyre idősödő és egyre betegesebb magyar lakosságot ugyanis kérdés, hogy meddig lesz képes kiszolgálni a gyengélkedő állami egészségügy.

Csak sürgősségi jár nekik

Azok a külföldön élő magyar munkavállalók, akik itthon fizetnek járulékot, de nem itt élnek – amellett, hogy szabálytalanságot követnek el –, csupán sürgősségi ellátásra lesznek jogosultak az adott államban. Így az alapvizsgálatokra, szűrővizsgálatokra, vagy bármilyen orvosi ellátás igénybevételére kénytelenek hazautazni.

A statisztikák azt mutatják, hogy mégis ez lehet a jellemző forgatókönyv: a Foglaljorovost.hu adatai szerint például a nagyobb iskolai szünetek idején és karácsony előtt kiugróan megnő a magánorvosi szolgáltatásokat igénybe vevők száma Magyarországon.

Ha azt a lehetőséget választják a külföldön munkát vállalók, hogy átmenetileg sehol nem fizetnek járulékot, akkor azontúl, hogy nem kapnak ellátást, visszatértük után a NAV még 5 éven át visszamenőleg követelheti a be nem fizetett járulékokat. A legjobban természetesen azok járnak, akik a fogadó országban fizetnek társadalombiztosítást. Ehhez legális munkahely és olyan minőségű állami ellátás kell, ami minden tekintetben kiszolgálja az igényeket.

Sajnos azonban egyre több országról mondható el, hogy a közegészségügy színvonala nem teljesen kielégítő, a magánorvosi szolgáltatások pedig Nyugat-Európában nagyon drágák. Például Nagy-Britanniában egy térdprotézis-műtét körülbelül 5 millió forintba kerül (11.500 font), egy csípőprotézis-műtét 3,5 – 5,2 millió forintba (8.200-12.000 font). Egy CT-vizsgálat ára 600 font, vagyis mintegy 250 ezer forint.

Mindhárom esetben biztonságos megoldás lehet a magán egészségbiztosítás, ami az állandó lakhely hollététől függetlenül egész Európában kínál teljes körű egészségügyi ellátást. Részben azért is jó megoldás a teljes körű biztosítás, mert míg külföldön a magánszektorban nagyon magasak a fizetendő díjak egy-egy vizsgálatért, kezelésért, addig a biztosítás már havi 20-25 ezer forinttól elérhető.

Kijelentkezel, vagy fizetsz?

A legfrissebb adatok szerint körülbelül 600 ezer ember ment külföldre az elmúlt években, ebből 300 ezer magyar kivándorló él Nagy-Britanniában, 100 ezer Németországban, 50 ezer Ausztriában, míg a többiek egyéb, döntően európai országokban, illetve az Egyesült Államokban. Hivatalos adatok szerint 2012-ben 21 760, 2013-ban pedig 26 770 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot Nagy-Britanniában. A többieknek, ha például munkahelyi baleset éri őket vagy tartósan megbetegszenek, haza kell jönniük.

Ha valaki egy meghatározott időre külföldre megy, vagy már ott van, de még nincs állása, akkor a magyar szabályozás szerint itthon továbbra is fizetnie kell a társadalombiztosítást. A jogszabály kimondja azt is, ha valaki kitelepült, itthon már nem fizetheti a tb-t, a kiköltözés után 15 nappal ki kell jelentkeznie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszeréből, és csak a fogadó országban fizetheti tovább a járulékokat. Aki viszont korábban kijelentkezett az OEP rendszeréből, de később mégis visszaköltözik, arra a továbbiakban Magyarországon is külföldiként tekintenek, így ha nem talál azonnal bejelentett munkát, egy évig a minimálbér 50 százalékát kell fizetnie az állami egészségügyi ellátásért, és csak az egy év letelte után fizetheti a szokásos havi 6660 forintot.

Érdemes ugyanakkor a magán egészségbiztosításban gondolkodnia az itthon maradóknak is, hiszen a drámaian öregedő lakosságot lassan nem bírja ellátni az állami egészségügy.

Egyre többen fordulnak magánbiztosítóhoz

Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Beszédes adat, hogy a nagyobb magánszolgáltatók évről évre folyamatos – akár évi 15-20 százalékos – forgalomnövekedésről számolnak be Magyarországon. Már a középrétegek bizalma is megingott: a nagyvárosi középosztálybeliek 59%-a is magánszolgáltatóhoz fordul, ha orvosra van szüksége – publikálta a Szinapszis Kft. idén tavasszal.

A GKI Gazdaságkutató által készített 2014-es reprezentatív felmérés szerint pedig a 18 és 60 év közöttieknek csupán a negyede elégedett az állami egészségüggyel, ami a fő oka lehet, hogy a megkérdezettek mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért a társadalombiztosító által finanszírozott helyett.

Egy átlagos magyar munkavállaló az évi 12 hónapból 1 hónapot tölt betegszabadságon, Magyarországon az EU átlag duplája a megbetegedések aránya. A társadalom öregszik, 2020-ra a magyar lakosság 50%-a lesz 60 év feletti. És bár a modern orvosi technológia beruházási igénye egyre nő, a magyar kormány által egészségügyre fordított egy főre jutó kiadás harmada a németországinak – mondta el Kovács András, a MediHelp üzletfejlesztési igazgatója.

Magyarországon a publikált piaci becslések szerint az egészségügyi szolgáltatásokra fordított magánkiadások elérik a 30-50 milliárd forintot. A hazai betegségbiztosítási piac bevétele 2014-ben a MABISZ adatai szerint 7,6 milliárd forintot tett ki és 30 ezer szerződést tartottak nyilván – tette hozzá a MediHelp szakembere.

Az egészségügyi ellátások hatékonyságát az egészségpénztári megtakarítások is javítják. Különösen, ha mint néhány éve, a prevenciós költések újra bekerülnének az igénybe vehető ellátások körébe.