Fürödni vagy nem fürödni?

Hegedűs Bori   •   2015. október 09. péntek 09:00

Normális ember nem fürdik minden nap, mondta dédapám, miközben este, a lavórban alaposan lemosta magáról a földek porát. Anyukám viszont azt tanította, mielőtt lefekszel, minden este fürödni kell. A tisztálkodásról ma már a szakemberek is vitatkoznak.

A fejlett országokban egyre nagyobb azoknak az aránya, akik a napi mosdás mellett csak heti egy alkalommal zuhanyoznak, vagy fürdenek. Egyesek a bőr védelmi rendszerére hivatkoznak, miszerint a túl sok fürdés és a tisztálkodó szerek károsítják a bőr természetes védekező képességét, mások szerint a hatalmas vízfogyasztás a környezetet, a Földet teszi tönkre. Egy tavalyi felmérésből kiderült, hogy a brit férfiak több mint 40 százaléka, a nőknek pedig egyharmada csak két-három naponta zuhanyozik. Sőt minden tizedik ember csak hetente egyszer fürdik le alaposan.

Szappancsata

Dr. Kalcakosz Szófia háziorvos szerint elegendő tömegközlekedéssel átutazni a városon, hogy eldönthessük, szükség van-e a rendszeres tisztálkodásra. „A napi zuhanyozást nem lehet összekeverni az órákig tartó, relaxáló forró fürdőkkel. Míg a gyors, langyos tusolás nem szárítja a bőrt, viszont kifejezetten felfrissíti az embert, addig a meleg vízben ázni, nem előnyös a bőrünk enyhén savas vegyhatású, védelmi szerepet betöltő zsírköpenyének.”

Persze az sem mindegy, hogy mivel mosdunk. A hazai szabályokhoz képest oly erélytelennek tűnő amerikai hatóságok is szigorították az antibakteriális tisztálkodó szerek engedélyezését, ugyanis bár egyik baktériumellenes szappanról sem bizonyított, hogy a betegségeket hatékonyabban megelőzik, mint a közönséges szappanok, e tisztítószerek triklozán és triklorokarbon tartalma fölösleges kockázatot jelent. Laboratóriumi vizsgálatok és állatkísérletek arra utaltak: a triklozán megváltoztathatja a szervezet hormonális egyensúlyát. A kísérleti állatok hormonháztartásának változása persze nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ugyanez történik az emberi szervezetben is. A laboratóriumi adatok annak lehetőségét is fölvetették, hogy a triklozán hozzájárulhat a baktériumok antibiotikum elleni rezisztenciájának kialakulásához.

TUDTA?

A vízből sincs korlátlan mennyiség

A Földön mindig ugyanannyi víz van: 1400 millió köbméter. Ennek 97,5 százaléka sós, az ember számára fogyaszthatatlan, és az édesvíz készletnek is kevesebb, mint az 1 százaléka hasznosítható ivóvízként. Ha Magyarországon mindenki naponta zuhanyozna, és csak egyszer töltené tele a fürdőkádat, hogy élvezze a meleg víz ellazító hatását, egy hónap alatt a Kis-Balaton vízmennyiségét tudnánk megspórolni.

Személyre szabva

„A tisztálkodás rendszerességéhez hozzá tartozik, hogy milyen munkát végez az illető, hogy mennyi idős, van-e valamilyen bőrproblémája” – mondja Kalcakosz doktornő.

Másfajta mosdásra, fürdése van szüksége egy kisbabának, egy a homokozóban játszó gyereknek, egy irodistának és az útépítő munkásnak. Sőt, a nőknek is a menstruáció idején.

Mivel már egy újszülött is szenvedhet irritációktól és fertőzésektől, ezért napjában egyszer, langyos vízzel és semleges kémhatású szappannal kell megmosni a baba testrészeit. A pelenkacserék alkalmával öblítsük le a baba altestét, és kenjük be az érzékeny, kipirosodásra hajlamos felületeket a gyermekorvos által ajánlott kenőccsel. Az intim mosdatást mindig a hüvelytől a végbélnyílás felé haladva végezzük. Így elkerülhetjük, hogy a végbélnyílástól a baktériumok a hüvelybe jutva fertőzést okozzanak.

Az intim részek gyengéd tisztítása a későbbiek során is fontos. Gyakori például, hogy a túlzásba vitt tisztálkodás irritációt és égető érzést okoz. „A megfelelő higiénia alapvető fontosságú a női nemi szervek egészségének megőrzésében. A túl sok mosakodás viszont veszélyes is lehet, főleg, ha túl erős tisztálkodó szereket használunk. Ezek elpusztítják a hüvelyt védő váladékot, s így megnő a fertőzésveszély. Elegendő naponta egyszer megmosakodni valamilyen kímélő tisztálkodószerrel” – tanácsolja a doktornő.

Vigyázz, fertőzésveszély!

Szinte száz százalékos hatású, harsogják a tisztítószer reklámok a fertőtlenítő hatásról, miközben komoly maró anyagokat kínálnak mindennapos használatra. De tényleg szükségünk van a teljesen csíramentes környezetre vagy elegendő a gondosabb odafigyelés? Mindenhol egyébként sem fertőtleníthetünk, így napjaink során baktériumok millióival találkozunk. Megakadályozhatja, hogy gondot okozzanak!

A higiénia mindenhol fontos, legyen szó az otthonunkról, a munkahelyünkről vagy akár az edzőteremről.

„A konditerem ivókútjait a szánkkal nem kell megérinteni, sosem tudhatjuk, ki fogta meg őket korábban – mondja Driszku István személyi edző, aki szerint ezért célszerű palackos vizet vinni az edzésekre. – A termoszt, vagy flakont azonban vagy cserélni kell, vagy naponta alaposan kimosni, mert egy brit tanulmány szerint az újra feltöltött vizes palackok 15 százaléka olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek hasmenést, fejfájást és hányingert válthatnak ki. Sokszor kérdezik, hogy minek az edzéshez a törülköző? Nos, amikor valaki edzés közben hozzányúl a tornaszőnyeghez, súlyzóhoz vagy egy géphez, máris számos kórokozó kerül a kezére, az influenzavírustól a bőrbetegségek kórokozóiig. Ezért az izzadság letörlésére ajánlott törölközőt használni, amelyet edzés után mindig ki kell mosni.”

De miközben otthon tökéletesen „kiírtjuk” a baktériumokat, nem is gondolunk arra, hogy akár egy egyszerű vásárláskor hány helyen találkozunk velük. Jáni Anikó mesterkozmetikus, szakoktató például arra hívja fel a figyelmünket, hogy lehetőleg ne próbáljuk ki az arcunkon a bolti tesztkozmetikumokat. „A legtöbb sminkszerben van némi antibakteriális hatóanyag, ám ha közvetlenül valaki más után használjuk a terméket, számos kellemetlenséggel találhatjuk szembe magunkat, a náthától a kötőhártya-gyulladásig.”

Kékesi Nóra HR szakember szerint egészségvédelmi oka is van annak a sok helyen élő munkahelyi szabályozásnak, hogy nem lehet a munkaasztalnál étkezni. „Senki nem szeret zsírfoltos iratokkal dolgozni, és a takarítás is nehezebb egy szőnyegpadlós irodában, mint a kövezett étkezőkben. Azonban azt sem felejthetjük el, hogy a szakirodalom szerint az íróasztalokon, telefonkészülékeken, billentyűzeteken négyzetcentimétereként akár 20000 baktérium is található.”