Boldog szív – az egészséges szív
Most vasárnap van a Szív Világnapja! Ez testünk motorja, „Ő” pumpálja folyamatosan, életünk minden pillanatában a vért az ereinkben, így tartja fenn a vérkeringést, ennek köszönhetően jutnak el a tápanyagok és az oxigén a sejtjeinkhez, valamint a méreganyagok is a vér keringése során kerülnek a fő méregtelenítő szerveinkhez - a májhoz, és a vesékhez.
Hazánkban a szív - és keringési eredetű megbetegedések közül kerülnek ki a vezető halálokok. A kiváltó okok között szerepelhetnek genetikai tényezők, társbetegségek (például diabetes mellitus,) valamint számos életmódbeli tényező is. Az utóbbiak közül a legtöbbet tudjuk befolyásolni, így a testtömeget, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a fizikai aktivitást és az étrendet. Felmérések szerint a (főleg időskorban kialakuló) krónikus megbetegedések (pl. szívbetegségek) miatti halálozás kockázatát legjobban az életmód (40%) befolyásolja, majd ezt követik a környezeti ártalmak, a genetika.
Családi halmozódás esetén a genetikai hasonlóság mellett a nagyon hasonló életmódbeli jellemzők is okolhatóak. A megfelelő étrend jelentősen csökkenti a szívbetegségek kialakulásának valószínűségét, és a kardiovaszkuláris rehabilitációnak (pl. egy túlélt infarktus után) szintén elengedhetetlen eleme.
Az alábbiakban részletesebben kitérünk az életmódbeli tényezőkre.
Testtömeg
A túlsúly és az elhízás jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A túl alacsony testtömeg, a túlzásba vitt, végtelenített fogyókúrák (pl. anorexiások esetében) veszélyeztetik a szív egészségét. Találjuk (és tartsuk is) meg ebben is az arany középutat, egészséges vegyes táplálkozással, mozgással.
Zsírok
Az érelmeszesedés veszélyét növeli a túlzott, gyakori telített zsírok fogyasztása. Az érelmeszesedés talaján - hasonlóan a magas vérnyomáshoz - számos további szívbetegség is kialakulhat. A telített zsírok megtalálhatóak az állati élelmiszerekben (húsok, tojássárgája, szárnyasok bőre, belsőségek, stb.), ezek növelhetik a LDL („rossz” koleszterin) és csökkenthetik a HDL („jó koleszterin”) mennyiségét a vérben.
Ezzel szemben a telítetlen zsírsavak kedvezően befolyásolhatják a lipidprofilt. Ezek megtalálhatóak a növényi olajokban (napraforgó, repce, olívaolaj).
A többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak az omega-3 zsírsavak, ezek a tengeri halakban (makréla, hering, tonhal, stb.), valamint a busában, és az olajos magvakban találhatóak. Ha heti két alkalommal halat (kb. 350g-ot összesen) fogyasztunk, máris sokat tettünk szívünk egészsége érdekében. Az olajos magvaknak igen nagy az energia értéke, így egyszerre egy zárt maréknyinál (kb. 20-30g) nem ajánlott többet fogyasztani. A hazai élelmiszerpiacon már megtalálható halból készült felvágott is, vagy fogyaszthatunk halolaj kapszulát is, de törekedjünk inkább mindig a természetes formában történő bevitelre.
Só
A magas nátrium (Na) bevitel arra érzékenyeknél magasvérnyomás - betegség kialakulásához vezethet. Törekedjünk a csökkentett sótartalmú étrendre. A sószegény étrendbe nem illeszthetőek be a sózott chipsek, a sós, pörkölt, olajos magvak, a juhtúró, a sózott péksütemények, a sós kekszek és ropogtatnivalók. A mustár és a ketchup is jelentős mennyiségű Na-t tartalmaz, az ételízesítő porok, a kész- és félkész ételek (például a levesporok) sótartalma szintén rendkívül magas. Nem elhanyagolható az ásványvizek Na-tartalma sem, mindig olvassuk el az élelmiszercímkét, és válasszuk az alacsonyabb Na tartalmú fajtát, valamint ne sózzuk meg a salátát, nyers zöldséget, és az asztalról távolítsuk el a sószórót, ezzel is csökkentjük az utánsózás gyakoriságát, és így a felhasznált só mennyiséget. Használjunk nagyobb mennyiségben változatos fűszernövényeket, így elkerülhetjük, hogy ételeink ízetlenek legyenek.
Dohányzás
A dohányfüst azon kívül, hogy jelentősen fokozza a tüdőrák, valamint számos egyéb légzőrendszeri megbetegedés kockázatát, a szív és érrendszerre is kedvezőtlen hatást fejt ki. A dohány égése során szénmonoxid képződik, amit a hemoglobin megköt, és azt oxigén helyett szállítja a vérben. A rendszeres tartós dohányzás oxigénhiányos állapotot idéz elő, romlik a szervezet teljesítőképessége. A dohányzás az erek (így a szív vérellátását biztosító koszorúerek) szűkületét idézi elő, és ezáltal csökkenti a szervek vérellátását. A koszorúserek szűkülete szívinfarktushoz vezethet.
Zöldség, gyümölcs
A napi többszöri zöldség és gyümölcsfogyasztás jelentősen hozzájárul napi vitamin- és ásványi anyag-, antioxidáns-, valamint rost- szükségletünk fedezéséhez. Minden étkezés tartalmazzon valamilyen formában zöldséget és gyümölcsöt!
Testmozgás
A rendszeres testmozgással sokat tehetünk szívünk egészséges állapotáért, amellett, hogy a mozgással segítjük ereink rugalmasságának megőrzését, hozzásegít a mindennapi stressz levezetésére, növeli a HDL koleszterin szintet és nem utolsó sorban boldogság hormonunk is magasabb lesz egy jó séta után. Kezdjük apró lépésekkel mint például, lift helyett gyalog megyünk a lépcsőn, a mellettünk lévő szobában ülő munkatársunknak nem e-mail küldünk, nem felhívjuk hanem személyesen keressük fel, szálljunk le a tömegközlekedési eszközökről egy-két megállóval előbb, a tévé-, kapu-, stb. távirányító használatát kerüljük. Optimális esetben napi 30 perc mozgás ajánlott, de bármennyit is mozgunk, javítjuk az egészségi állapotunkat.
Törekedjünk arra, hogy ami rajtunk múlik, azt megtegyünk az egészségük érdekében!
Legyen szívünk egészsége valóban a szívügyünk!
