Az álarcos fojtogató
Egy újabb rejtőzködő betegség, amely sajnos a népbetegséggé vált. A refluxnál fontos az önvizsgálat, az önmegfigyelés, ugyanis a sokarcú tünetek olykor megnehezítik a diagnosztizálását. De a betegség megelőzhető, és a tünetei is kezelhetők.
Péter megkönnyebbült, amikor a hetek óta tartó mellkasfájdalmáról kiderült, hogy nem szívprobléma áll a háttérben, hanem reflux. Kapott rá gyógyszert, azóta sokat javultak a tünetei. „Naponta többször, sokszor éjszaka is úgy éreztem, mintha a mellkasomba szorult volna a levegő, és nem jutok elég oxigénhez. A szegycsontomnál olykor fájdalmat is éreztem, ami a torkom felé fojtogató érzéssel kisugárzott. Azt gondoltam, ezek az infarktus előjelei, ezért tudtam örülni annak, hogy csak reflux” – meséli a gasztroenterológusnál tett látogatásáról.
Ön is érintett?
Egy felmérés szerint Magyarországon minden második embernek volt vagy van valamilyen refluxos tünete, úgy, mint hányinger, gombócérzés a torokban, nyelőcső- és torokfájdalom, gyomorégés, teltségérzés, savas felböfögés, fájdalmas vagy nehezített nyelés, elhúzódó rekedtség, köhögés, garat-, gége- vagy tüdőgyulladás, illetve asztma. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen sok magyar ember még mindig túl zsírosan főz és túl sokat eszik. Emellett a napi stressz, a mozgásszegény életmód, a rendszertelen étkezés, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is rásegít, hogy egy kisebb-nagyobb lakoma után úgy érezzék: valami nem stimmel.
Mert mi is történik, amikor lenyeljük a finom falatokat? Étkezés során, az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor ritmikus mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése –, visszafolyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. A gyomor savas tartalma kimarja a nyelőcső falát, ezt a jelenséget nevezzük refluxnak, köznapi nyelven gyomorégésnek.
A visszafolyás az említett alsó záróizom gyengesége, illetve a megnövekvő hasűri nyomás (túl sok étel), vagy e kettő együttes hatására következik be. A záróizom-gyengeség egyébként összefüggésben lehet rekeszizom-sérvvel is, mely izom normális esetben kívülről erősíti a záróizmot. Ugyanis a rekeszizom-sérv záróizom-gyengeséget okoz.
A statisztikák tanúsága szerint a reflux a növekvő tendenciát mutat, gazdaságilag és társadalmilag is a fejlettebb országok civilizációs betegsége, jórészt a modern életmód következménye. A gyomorsav rendellenes visszaáramlása okozta betegség a nőknél és a férfiaknál is azonos arányban fordul elő, szövődményei azonban inkább az erősebbik nemet sújtják, és az előfordulás gyakorisága a 40. életév felett növekszik.
A bukás is reflux
A túltengő gyomorsavas tünetek egészséges embereknél is előfordulnak, reflux gyanúja akkor merül fel, ha hetente többször jelentkeznek a panaszok! Átmeneti reflux is létezik, amely a várandósság alatt alakulhat ki, amikor a magzat odanyomja a gyomrot a rekeszizomhoz.
Ugyanakkor már egész pici babáknál is előfordul reflux, ez a bukás jelensége. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-, egyéves koráig tart, és csak ezután igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél lehet úgy védekezni, hogy a sűrűbb, antireflux tápszereket adják az édesanyák. A legtöbb csecsemő szerencsére kinövi a refluxot, de a betegség nagyobbaknál is előfordulhat. Esetükben a már említett szövődmények mellett a reflux a fogakat is károsíthatja. Ha ugyanis a gyomorsav és az emésztőnedvek a szájüregbe kerülnek, gyakran kikezdik a fogzománcot, és felgyorsulhat a fogak romlása. Az idősebb gyermekek esetében refluxot ugyanazok az okok váltják ki, mint a felnőtteknél. Bármi előidézheti, ami a gyomor és nyelőcső közötti izom ellazulását okozza, vagy a gyomorra irányuló nyomást növeli. Ezek közé tartozik az elhízás, a túlevés, bizonyos ételek és italok, valamint egyes gyógyszerek.
Kezelni kell
Azért érdemes a fent említett panaszokkal felkeresni a gasztroenterológust, mert az elhanyagolt reflux olyan szövődményeket okozhat, mint a nyelőcső- és tüdőgyulladás, nyelőcsőszűkület, Barett nyelőcső, ez utóbbi rosszindulatúvá is válhat, és a fogakat is erodálhatja az állandó savas hatás a szájban. Ha a gasztroenterológiai vizsgálatot követően bebizonyosodik, hogy a panaszokat reflux okozza, de nem súlyos a betegség, életmódváltással lehet próbálkozni. Naponta több, kisebb étkezést kell bevezetni, kerülni kell az erősen fűszeres és olajos fogásokat, a szénsavas üdítőket, citrusféléket, s piros paprikát csak mértékkel szabad használni. A paradicsomot, uborkát, egyszóval mindent, ami savat generál, kerülni kell, és minél kevesebb tejterméket szabad fogyasztani. Hasznos lehet az ágy fejvégi részének megemelése és a rendszeres testmozgás, ahogy az is segíthet a panaszokat megelőzni, ha a ruházat derékban nem túl szoros.
Ha ezek nem hozzák meg a várt hatást, nagyobb gyermekeknél és felnőtteknek nem csak gyomorsav csökkentő, hanem azokat megkötő szereket ajánlanak, illetve olyan gyógyszert, amely elősegítik a gyomortartalom továbbhaladását a belek felé. Ezek természetesen mind tüneti kezelések. Ritka esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés ellenére a panaszok továbbra is fennállnak, vagy szövődmények alakultak ki, marad a sebészi kezelés. Ilyenkor műtéti úton állítják helyre a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom normális működését.
Alternatív megoldások gyomorégés ellen
|
