Ésszel és mértékkel – medvehagyma kisokos
Szokatlanul korán kezdődik az idei medvehagymaszezon. A nyersen fogyasztva és ételek összetevőjeként is rendkívül népszerű gyógynövény Magyarországon sok helyen megtalálható. Gyűjtésének azonban van néhány szabálya, amelyet az egészségünk és a pénztárcánk védelme érdekében fontos betartani!
Az enyhe tél és a szokatlanul erős felmelegedéssel érkező márciusi tavasz ideális körülményeket teremtett a medvehagyma számára. Ez a jellegzetes fokhagymaszagú, sokoldalú gyógyhatással rendelkező növény az ország számos régiójában megterem. A nedves, árnyas, enyhén savanyú talajú területeket kedveli, ezért főleg gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében érdemes kutatni utána. Nem mindegy azonban, hogy mikor, hogyan és főleg mekkora mennyiségben szedjük ezt az értékes növényt.
Mire jó a medvehagyma?
Ez az egyik legrégebbi gyógynövény, amely annyira hatásos, hogy termesztését Nagy Károly állítólag a VIII. században kötelezővé tette. Az intenzív fokhagyma illatot árasztó növény Németországban és Ausztriában ma is sok helyen védett. Levelei és hagymája is fogyasztható, magas klorofil tartalmának köszönhetően viszont a fokhagymára jellemző test- és szájszag nem társul hozzá. A levesekben, salátákban, főzelékekben vagy kenyéren, illetve pestoszerű szószként is finom növényt 1992-ben az Év gyógynövénye címmel tüntette ki az Európai gyógynövények kutatásának és védelmének egyesülete. A medvehagyma gazdag flavonoidokban, A, B1, B2, C-vitaminban, a sejtek energiaháztartásáért és a DNS-lánc kijavításáért felelős niacinban, valamint vasban. A müncheni Gyógyszerbiológiai Intézetben megállapították, hogy a medvehagyma hússzor annyi vasat tartalmaz, mint a fokhagyma. A levele fontos a szív és érrendszer számára: vérnyomáscsökkentő, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a keringést a végtagokban. Bár a természetben nagyon rövid ideig virít, fagyasztóban jól tárolható. Mirelit formában egész évben beszerezhető. Nézzünk is néhány receptet!
A SEFAG Zrt. szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a medvehagymát hasonló levélformájuk miatt nagyon könnyű összetéveszteni a halálos mérget tartalmazó gyöngyvirággal. A legfőbb különbség az illat: a növényt megdörzsölve éreznünk kell a könnyen felismerhető hagymaszagot. Árulkodó jellegzetesség a levelek szélessége is. A medvehagymáé keskenyebbek, legfeljebb 4 cm szélesek, míg a gyöngyvirág legalább 6 centis leveleket növeszt. Virágzás után még könnyebb a dolgunk: a gyöngyvirág illatos, harang alakú virágait nem lehet összekeverni a medvehagyma csillag alakú, hagymaszagú virágzatával.
Ha sikerült azonosítani a medvehagymát, az nem jelenti azt, hogy korlátlanul haza is vihetjük. A legfontosabb szabály, hogy a védett növénynek csak a levelei gyűjthetők, a hagymák kiásása szigorúan tilos. Magánszemélyek az állami erdőkben naponta legfeljebb 2 kg-ot szedhetnek össze, kizárólag saját felhasználásra. Ennél nagyobb mennyiségben vagy értékesítési célra csak az erdőgazdálkodó engedélyével lehet medvehagymát gyűjteni. Természetvédelmi területen emellett szükség van a természetvédelmi hatóság engedélyére is, fokozottan védett erdőkben pedig egyáltalán nem szabad leszedni a növényt. Az engedély nélkül vagy tiltott területen szedett medvehagymát az erdészek lefoglalják, ráadásul a szabályszegő több tízezer forintos bírságra is számíthat.
Somogy megyében a SEFAG Zrt. Zselici, Kaposvári és Iharosi Erdészeteinek területén lehet medvehagymát találni. A társaság szakemberei mindenkinek azt javasolják, a szabályokat betartva, de nyugodtan gyűjtsék és fogyasszák a növényt. Gyógyhatása és vitamintartalma ugyanis egyaránt jól jön szervezetünknek a téli hónapok ínsége után.
A tavasz hírnöke
A medvehagyma a tavasz hírnöke. A népi mondák szerint a barlangjából kibújó medve először ezt a növényt keresi, hogy a hosszú téli álom után kitisztítsa szervezetét. Az emberi szervezetre is jó hatással van, mivel vérnyomáscsökkentő és magas C-vitamin tartalmának köszönhetően javítja szervezetünk ellenálló képességét.
